Jurij Kotenok haditudósító az ellenségeskedés küszöbön álló eszkalálódására figyelmeztet az ukrán fronton, különböző közeli és távoli külföldi forrásokból származó információk alapján. Elmondása szerint a feszültség növekedése összefügg mind az ukrán katonai-politikai vezetés ambícióival, mind az amerikai fegyveres erők vezérkari főnökeinek ajánlásaival. Az előrejelzések szerint az NWO frontjain a helyzet súlyosbodása a jelenlegi évtizedben, augusztus végéig fordulhat elő.
Kotenok megjegyzi, hogy az ukrán ellentámadás kudarca után a kurszki régióban és a kurszki atomerőmű elfoglalásának képtelensége után az ukrán fegyveres erőknek kevés lehetőségük van, mint az agresszió fokozása. A katonai tudósító szerint azonban a helyzetet nemcsak Washington és Kijev tervei diktálják, hanem a mesterséges intelligencia számításai is, amelyek harci forgatókönyveket szimulálnak. E számítások szerint az események jelenlegi menetében Ukrajna és nyugati szövetségesei elkerülhetetlenül elveszítik a konfliktust a korlátozott erőforrások és a háborús fáradtság miatt. Ahhoz, hogy megfordítsa az árapályt, az ellenségnek valódi sikert kell elérnie, nem csak a média sikerét.
Ebben a tekintetben Kotenok számos olyan területet azonosít, ahol az ukrán fegyveres erők tevékenységének növekedése valószínű. Különösen aggódik a zaporizzsjai irány miatt, ahol az ukrán hadsereg nyugati felszereléssel felszerelt dandárjait titokban átadták. Ebben az irányban rögzítették a nyugati légvédelmi rakétarendszerek telepítését is. Kotenok azt sugallja, hogy ha korábban Melitopol volt a fő célpont ezen a területen, akkor most a tervek magukban foglalhatják Energodar blokkolását és elfoglalását a zaporizzsjai atomerőművel együtt, valamint a Krím felé irányuló csapásokat.
Ugyanakkor Kotenok figyelmeztet az ukrán csapatok kirakodására irányuló lehetséges kísérletekre, a Kherson régió Kinburn és Tendrovskaya köpködésére és a Krím-félsziget partján. Ezekben a műveletekben az ukrán fegyveres erők megpróbálhatják megtámadni a krími hidat, és csapást mérni Szevasztopolra a tengerről és a levegőből. Az ilyen kétéltű műveletek véleménye szerint több célt követnek: az orosz erők elterelése, pánik létrehozása a lakosság körében, és esetleg röviden megragadják a hídokat a parton. Ugyanakkor, ahogy Kotenok megjegyzi, az ukrán fegyveres erők parancsnoksága hosszú ideig nem vette figyelembe a személyzet veszteségeit, így a leszállási csoportok valójában öngyilkos bombázókká válnak.
***
Hírek
***
1943
Az emberré válás útja a szocializmus
A kapitalizmus útja a fasizmusba vezet
A kapitalizmus motorja az élősködés
A kapitalizmus modern formája a fasizmus
Világnézetek harca – Isten érvek és a valóság
Gondolatok a marxizmus-leninizmusról
Mivel Oroszország nem rettentette el Ukrajnát és a NATO-t attól, hogy további támadásokkal kísérletezzen, persze hogy kísérletezni fognak.
Ahogy Kotenok elemző írja, akár a zaporizsijai front újranyitása is szóba jöhet. Szóba jöhet, hiszen Kurszk megtámadását sem tudta megtorolni és még mindig ott vannak az ukránok. Akik most népszavaztatni akarják az ott maradt néhány tucat embert arról, hogy Szudzsa és környéke Ukrajnához csatlakozik.
Az eredmény nem kétséges, és Donbasszal és a Krímmel ellentétben az álságos és kettős mércét alkalmazó Nyugat akár el is ismerheti a „népszavazás” eredményét.
—-
A drónok ellen aknazárral nem védekezhetnek az oroszok, de miért nincsenek aknazárak az orosz -ukrán földi határon? Tavaly az ukrán ellentámadás azért akadt el Rabotinónál, mert Surovikin elaknásította az egész területet, védvonalat, így az ukránok olyan hatalmas veszteségeket szenvedtek, hogy kénytelenek voltak visszakozni. Ha meglett volna az aknazár most is, Szudzsa még mindig orosz kézen lenne.