„A Magyar Békekör hírei” bővebben

"/>

A Magyar Békekör hírei

Magyarország és Irán közös érdeke, hogy az egypólusú világrendet többpólusúvá változtassák

Budapest, 2023. augusztus 7. hétfő (MB)

Hamid Arefi, az Iráni Iszlám Köztársaság budapesti nagykövete munkaebéden látta vendégül Simó Endrét, a Magyar Békekör elnökét.

Megbeszélésükön a magyar-iráni kapcsolatok alakulásáról és a legégetőbb nemzetközi kérdésekről esett szó.

Jó érzéssel állapították meg, hogy épül és bővül Irán Magyarországhoz fűződő kapcsolata.

Arefi nagykövet méltatta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úr felszólalását is a muszlimok szent könyve megsértésének negatív és nem kívánatos következményeiről világszerte.

Simó Endre gratulált Arefi nagykövetnek abból az alkalomból, hogy Irán csatlakozott a Sanghaji Együttműködési Szervezethez (SCO), és ezzel fontos partnereket szerzett magának szuverén fejlődéséhez és biztonságának szavatolásához.

Arefi nagykövet méltatta a magyar kormány törekvését az ukrajnai konfliktus békés rendezésére.

Egyetértettek abban, hogy a két ország közös érdeke az egypólusú világrend sokpólusúvá változtatása, mert felszámolja a diktátumokat, és egyenjogú együttműködést tesz lehetővé a szuverenitás tiszteletben tartásával, a kölcsönös érdekek alapján.+++

Az orosz gazdaság maga mögé utasította a németet – Világbank kimutatás

A Világbank honlapján elérhető legfrissebb adatok szerint

a vásárlóerő-paritás (PPP) alapján számolt bruttó nemzeti termék (GDP) tekintetében Oroszország megelőzte Németországot, s  ezzel és ezzel Európa vezető gazdaságává vált, a világgazdasági ranglistán pedig az 5. helyre lépett elő.

A honlapon található adatok szerint, 2022-ben Németország PPP alapú GDP-je 5.309 millió nemzetközi pénzegység, míg Oroszországé 5.326 millió volt. Az IMF által közölt legfrissebb adatok szerint az orosz gazdaság 2023-ban 1.5 %-kal növekedni, ugyanakkor a német gazdaság előreláthatólag 0.3 százalékkal zsugorodni fog.  Tehát, az olló, előreláthatólag tovább nyílik.  További releváns adatok, hogy az előrejelzések szerint, Európa vezető gazdaságai közül 2023-ban a növekedés vagy csak csekély (pl. az Egyesült Királyságban 0.1 százalékos) vagy negatív (Svédországban -0.5 százalékos) lesz.

A fenti adatok önmagukban is érdekesek, de Ursula von der Leyen egyes kijelentéseinek fényében különleges értelmet nyernek.  Az európai bizottság elnöke ugyanis 2022 szeptemberében arról biztosította a nagyérdeműt, hogy “az orosz ipar romokban hever”.  Nyilvánosan kijelentette azt is, hogy az orosz hadsereg már ott tart, hogy mosógatógépekből és hűtőszekrényekből szerelnek ki mikrocsipeket, hogy a vadászrepülőgépeik működését biztosítsák.  Von der Leyen asszony közismert gazdasági szakértelmén kívül komoly villamosmérnöki jártasságának is tanúbizonyságát adta.

James Eagle, a visual capitalist honlap elemzője az IMF által publikált adatok alapján azt írta, hogy a BRICS csoport (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika, ) PPP alapú GDP-jének az egész világ teljes GDP-jéhez viszonyított aránya, 2019-ben lehagyta Kanadát, Franciaországot, Németországot, Olaszországot, Japánt és az Egyesült Államokat tömöríto Hetek Csoportjáét (G7).  A BRICS jelenleg a világgazdaság 31 százlékát tudhatja a magáénak, míg a G7 kb. 29 százalékát. A tendencia pedig növekvő, a BRICS előnyének további növekedését vetíti előre.  2028-ban, a jelenlegi trendek alapján, a BRICS aránya 33.75 százalék lesz, míg a G7-eké 27.77 százalék.

Összeállította: Hetényi Balázs

Százmilliárd euró veszteség érte a nyugat-európai cégeket az orosz piacon

London, 2023. augusztus 7. hétfő (MB)

Az ukrajnai orosz katonai beavatkozás kezdete óta százmilliárd euró közvetlen veszteség érte a nyugat-európai vállalatokat az orosz piacon – tudatta a Financial Times.

600 európai csoport éves jelentéséből és 2023-as pénzügyi kimutatásából készült felmérés szerint 176 vállalat könyvelt el vagyoni értékvesztést, devizaköltségeket és egyéb egyszeri kiadásokat oroszországi vállalkozások eladása, bezárása vagy leépítése következtében. Az összesített adat nem tartalmazza a háború közvetett makrogazdasági hatásait, például a magasabb energia- és nyersanyagköltségeket.

Az orosz piacról történt kivonulás legsúlyosabb költségét az energiaszektorban érdekelt nagyvállalatok, a BP, a Shell és a TotalEnergies könyvelte el 40,6 milliárd euró értékben – írja az újság – hozzátéve, hogy a veszteségeket felülmúlta az olaj- és gázár emelkedése miatt keletkezett hatalmas nyereség. Az ipari vállalatok, köztük az autógyártók vesztesége 13,6 milliárd eurót tett ki.

A pénzügyi vállalatok, köztük a bankok, biztosítók és befektetési cégek 17,5 milliárd euró értékű veszteséget könyveltek el – közölte az FT.

Kimutatásában a brit pénzügyi lap gondosan kerüli, hogy említést tegyen a nyugat-európai cégek veszteségének eredendő okáról, nevezetesen arról, hogy országaik politikai vezetése elutasította Oroszország 2021. decemberben előterjesztett biztonsági követeléseit. Moszkva ugyanis a visszautasítást követően keresett más megoldást, és avatkozott be Ukrajnában, hogy maga szavatolja biztonságát a Nyugat hídfőállásává vált szomszéd demilitarizálása és semlegesítése révén.+++

Niger az orosz Wagner csoporttól kért segítséget a kilátásba helyezett katonai beavatkozás ellen

Niamey, 2023. augusztus 6. vasárnap (MB)

Az államcsínnyel július 26-án hatalomra került nigeri katonai vezetés segítséget kért az orosz Wagner zsoldos csoporttól azok ellen, akik katonai intervenciót helyeztek kilátásba ellene arra az esetre, ha nem adja vissza a hatalmat a leváltott Mohamed Bazoum elnöknek – jelentette a Magyar Békekör tudósítója vasárnap.

Abdourahamane Tchiani tábornok, a puccsal hatalomra került elnök abban bízik, hogy a Nyugat-afrikai államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) által kilátásba helyezett katonai beavatkozást sikerülhet elkerülni, ha a Maliban tevékenykedő Wagner harcosok Niger segítségére sietnek.

Oroszország, az ENSZ Biztonsági Tanácsának többi állandó tagjával egyetemben elítélte ugyan a nigeri hatalomátvételt, de a maga részéről ellenzi az idegen katonai beavatkozást. Azt szeretné, ha apolitikai megoldás születnék Nigerben.

Nem tudni, Moszkva hogyan viszonyulna Niger idegen megszállásához. A jelek szerint a posztjáról elmozdított Nyugat-barát Bazoummal szemben a nigeri katonai vezetés oroszbarát politikát folytat.

A nigeri tábornok-elnök néhány napos regnálása alatt felmondta a Franciaországgal kötött katonai megállapodást, s távozásra szólította fel a francia légierő 1500 katonáját a nigeri támaszpontról, melyről eddig katonailag befolyásolhatta a Száhel-térségben végbemenő folyamatokat. Ha a franciáknak távozniuk kell, csak Csádban marad bázisuk, de onnan már nehéz lesz beavatkozniuk Maliban és Burkina Fasoban (volt Felső-Volta), mely megelégelte a francia újragyarmatosítást. Eddig Niger képezte a Nyugat fő katonai bázisát a Száhel övezetben. A francián kívül két amerikai katonai támaszpont is van Nigerben.

Niger elvesztése fájó lehet Párizsnak gazdaságilag is, hiszen a francia atomerőművek onnan szerzik be az üzemeltetésükhöz szükséges uránérc 20 százalékát.

Az ECOWAS államok katonai vezetői pénteken intervenciós tervet dolgoztak ki arra az esetre, ha a niameyi junta az ultimátumként megjelölt augusztus 11-ig nem állítaná helyre az alkotmányos rendet. A tervet az államok politikai vezetőinek kell jóváhagyniuk ahhoz, hogy végrehajtsák.

De a 15 államot, Benint, Burkina Fasót, a Zöld-foki-Szigeteket, Elefántcsontpartot, Gambiát, Ghanát, Guineát, Bissau-Guineát, Libériát, Malit, Nigert, Nigériát, Senegált, Sierra Leonét és Togót tömörítő ECOWAS nem egységes a katonai beavatkozás dolgában.

Mali és Burkina Faso jelezte, hogy ellene irányuló hadüzenetnek venné a katonai intervenciót Niger ellen. Nigéria is előtérbe helyezi a politikai rendezést.Abdelmadjid Tebboune algériai elnök határozottan elutasította a katonai intervenció tervét, mert – mint mondta – azzal közvetlenül fenyegetnék Algériát, hiszen Mali és Niger Algériával határos. „Az egész Szahel lángba borulhatna” – mondta Algéria elnöke.

Elemzők szerint mind a franciáknak, mind az amerikaiaknak fejtörést okoz a kialakult helyzet, mivel nincs jogalapjuk a közvetlen beavatkozásra, a dzsihadista terrorszervezetek pedig egyre kevésbé tudnak eleget tenni megrendelőik politikai akaratának. Az amerikaiak felfüggesztették a támaszpontokért Nigernek nyújtott anyagi szolgáltatást, és szankciókat léptettek életbe Niamey ellen.+++

Kiadta: Magyar Békekör

A fényképen orosz zászlót tűztek ki egy niameyi emlékműre.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

Social Media Auto Publish Powered By : XYZScripts.com