A hanyatló birodalom konzultálni kénytelen Oroszországgal és Kínával

Bali, Ankara, 2022. november 15. kedd (MB)

       A hanyatló birodalom kormánya, megingott hazai hatalmi helyzetében úgy döntött, hogy nem feszíti tovább a húrt, hanem konzultál a fő ellenségének kikiáltott Oroszországgal és Kínával – jelezte keddi jelentésében a Magyar Békekör tudósítója.

     Joe Biden amerikai elnök hétfőn Hszi Csin-ping kínai elnökkel folytatott három és félórás megbeszélést a Húszak Csoportjának (G20) bali tanácskozása előtt, William Burns CIA igazgató pedig Ankarában találkozott Szergej Nariskinnal, az orosz hírszerzés főnökével.

     Mindkét találkozó amerikai kérésre jött létre azzal a nem bevallott céllal, hogy szondázzák ellenfeleik szándékát egy távolabbi jövőt idéző esetleges kiegyezés reményében. Burnst elsősorban az orosz atomarzenál izgatta. Arról igyekezett meggyőzni Nariskint, hogy Oroszországnak nem kellene atomfegyvert telepítenie Ukrajnába. Azt ugyan nem tudni, felvetését milyen feltételezésre építette, azt viszont tudni, hiszen bejelentették, hogy az Egyesült Államok „fejleszteni” kívánja nyugat-európai nukleáris arzenálját.

     Biden és Hszi megbeszélésén katonai és gazdasági kérdésekről egyaránt szó esett. Egyetértettek abban, hogy elkerüljék a fegyveres konfliktust Tajvan ügyében, és kereskedelmi tekintetben se élezzék tovább az amúgy is feszült helyzetet. Kellő diplomáciai megfogalmazásban Biden ugyan Hszi értésére adta, hogy országaik jól megférnének egymás mellett, ha felosztanák egymás között a világpiacot, de Hszi nem értette félre a célzást, és azt mondta neki, hogy Kína békében akar élni és együttműködni a világ minden országával. Az ukrajnai konfliktusról pedig azt mondta Bidennek, hogy békés rendezése Amerikától függ.

     Eközben Zelenszkij ukrán elnök teljes fogolycserére szólította fel az oroszokat, hogy eleget tegyen az amerikai sürgetésnek, és demonstrálja, hogy nem zárkózik el az oroszokkal folytatandó tárgyalástól. Első pillantásra rokonszenvesnek tűnő kezdeményezésére árnyat vet, hogy Oroszországnak szabadon kellene engednie a háborús bűnöket elkövető neonáci AZOV sereg foglyul ejtett katonáit is, akiket Kijev vélhetően nyomban újból bevetne. Zelenszkij ráadásul „foglyon” érti azokat az ukrajnai civileket is, akik Oroszországban kerestek menedéket a harcok elől. Ez a 4-4,5 milliós tömeg nem csak biztonságba akarta helyezni magát, hanem sokan le is telepedtek, éltek az azonnali munkavállalási lehetőséggel, és új egzisztenciát teremtettek maguknak orosz honban.

     Orosz részről tanulmányozzák Zelenszkij javaslatát, de nyilván azt is figyelembe veszik, hogy miközben Zelenszkij arról beszél, hogy „elérkezett az ideje az ellenségeskedés beszüntetésének”, páncélozott erőket vont össze a Luhánszki Népköztársaságnál, Szvatovo, Kremennaya, Liszicsanszk és Popasznaja térségében azzal a céllal, hogy visszahódítsák a Donbászt is.

     Tárgyalási ajánlatáról Zelenszkij csak annyit közölt, hogy nem fog aláírni egy harmadik minszki megállapodást.

    Hétfői tudósításunkban jeleztük, hogy az Európai Unió 15 ezer ukrán katona kiképzésére vállalkozott az Ukrajnai Katonai Segítségnyújtási Misszió keretében. Mint Josep Borrell, az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője tudatta, az ukránokat Lengyelországban és más, meg nem nevezett államokban lépezik ki az oroszok elleni hadviselésre. +++

A kijevi rezsim hadba lépésre provokálja a NATO-t, hogy elkerülje összeomlását?

Bali, Moszkva, Varsó, Kijev, 2022. november 16. szerda (MB)

       Moszkvában provokációnak minősítették a Lengyelországra mért rakétacsapást, amerikai katonai körök pedig tudatták, hogy a két rakétát Ukrajnából lőtték Lengyelországra – jelentette a Magyar Békekör tudósítója szerdán.

     „Az előzetes információk cáfolják, hogy a rakétát Oroszországból lőtték volna ki” – mondta Joe Biden amerikai elnök szerdán reggel, támogatásáról biztosítva az ügyben indított NATO-vizsgálatot.

     Megfigyelők nem zárják ki annak lehetőségét, hogy a két emberéletet követelt akcióval az volt az ukrán vezetés célja, hogy kiprovokálja a NATO hadba lépését Oroszország ellen, és ezzel elkerülje a kijevi rendszer összeomlását. Ezt a feltételezést látszik alátámasztani Zelenszkij ukrán elnök kijelentése, miszerint az orosz rakétatámadás a háború nagyon jelentős eszkalálódását idézi elő.

     Az ukrán elnök vélhetően azt szeretné elérni, hogy a NATO érvénybe léptesse az atlanti szerződés közös reagálásra vonatkozó cikkét, és hadba lépjen Oroszország ellen a NATO egyik tagját ért támadás ürügyén. Nyugati részről most azzal igyekeznek igazolni a rakéták Ukrajnából történt indítását, hogy a két orosz rakéta azért kötött ki lengyel területen, mert az ukrán légelhárítás lelőtte őket, miközben ukrán célpontok felé repültek.

     A nyakatekert logika erősíti annak gyanúját, hogy Kijev célja a NATO közvetlen összeugrasztása Oroszországgal saját hatalmi berendezkedésének fenntartása végett.

     A ZET lengyel rádió közlése szerint a két rakéta egy gabonaszárítót talált el a lengyel-ukrán határ közelében fekvő Przewodow faluban, a Lublini Vajdaságban.

     Kijev provokatív magatartásának ismeretében nem kizárt, hogy ukrán idegenkezűség miatt állt le a Magyarországra irányuló orosz olajszállítás is. Az Ukrajnán át vezető Druzsba szivattyújának megrongálása miatt a NATO más kelet-európai országai sem kapnak orosz olajt.

     A kialakult helyzetben az orosz vezetés úgy döntött, hogy folytatja az ukrajnai hadműveletet, hogy elérje Ukrajna nácitlanítását, demilitarizálását és semlegességét. A Kreml szóvivője azzal indokolta a különleges katonai művelet folytatását, hogy Kijev nem akar tárgyalni.+++

GYORSHÍR! – Ukrajna lőtt rakétát Lengyelországra

Varsó, 2022. november 16. (MB)

    Ukrajna lőtt rakétát Lengyelországra – közölte szerdán Andrzej Duda lengyel miniszterelnök. Mint mondta, a rakétákat valószínűleg az ukrán légvédelem lőtte Przewodow falu gabonaszárítójára. Nem találtak arra utaló jelet, hogy az oroszok támadtak volna Lengyelországra. Duda ezzel cáfolta Zelenszkij ukrán elnök nyilatkozatát, miszerint a rakétákat az oroszok lőtték Lengyelországra. Zelenszkij nem reagált meghazudtolására, és eddig még bocsánatot sem kért Varsótól a két ember halálát okozó baráti tűzért.+++