Biden és Scholtz Oroszország ellen a végsőkig

Berlin, Washington, Moszkva, 2022. augusztus 10. szerda (MB)

      Az Oroszországgal való kiegyezés további elutasításának jeleként Amerika újabb egy milliárd dollár értékben szállít fegyvert Ukrajnának, a német kormány pedig közölte, hogy nem áll szándékában üzembe helyezni az Északi Áramlat-2 gázvezetéket annak dacára sem, hogy Németország nélkülözésnek néz elébe – jelentette a Magyar Békekör tudósítója szerdán.

     2021. augusztusa óta az Egyesült Államok 9,8 milliárd dollár értékben szállított fegyvert és lőszert a kijevi rezsimnek. Legújabb egymilliárd dolláros szállítmánya pótlólagos lőszert tartalmaz a nagy mobilitású tüzérségi rakétarendszerekhez, és fejlett föld-levegő rakétarendszerekhez, továbbá 1000 Javelin rakétát és több száz AT4 páncélelhárító rendszert, 50 páncélozott orvosi kezelőjárművet és egészségügyi felszerelést, Claymore gyalogsági lőszert és C-4 robbanóanyagot, valamint 75 ezer 155 mm-es tüzérségi lőszert, 20 darab 120 mm-es aknavetőrendszer és 20 ezer lőszert hozzá.

     Egy hete Berlin jelentette be, hogy olyan korszerű fegyver rendszereket küld az ukrán hadseregnek, amilyeneket még a Bundeswehrnél sem állítottak rendszerbe.

     Biden elnök és Scholtz kancellár elszántsága arra utal, hogy megnyerhetőnek tartják a háborút, a kétséges katonai győzelem reményében készek további ukrán életeket feláldozni, s hagyni, hogy orosz gáz híján visszaessen a termelés, a lakosságnak pedig nélkülöznie kelljen.

     A nyugati hatalmaknak nem sikerült elfogadtatniuk az olajexportáló országokkal az orosz olajra javasolt „ársapkát”. Hogy kívülről szabják meg az orosz olaj árát, és megakadályozzák, hogy az általuk maximált árnál drágábban adhassák el. Ezért most a felé vettek irányt, hogy teljesen megtiltsák az orosz olajimportot. Zelenszkij ukrán elnök azonnal pozitívan reagált a Hetek Csoportjának (G7) tervére, és a szankcióra hivatkozva leállíttatta a Barátság vezetéken keresztül áramló orosz olajt. Intézkedésének fő szenvedő alanya Magyarország, Szlovákia és Csehország.

     Ott tartunk, hogy hazánk olajellátása nem Oroszországon múlik, hanem Ukrajnán és nyugati szövetségesein.

     Augusztus 10-én életbe lépett az Európai Unió rendelete az energiafelhasználás 15 százalékos csökkentéséről. Ennek értelmében 2022. március 31-ig 15 százalékkal csökkenteni kell a gázfogyasztást. A rendelet hatálya alól Magyarország és Lengyelország annak ellenére sem vonhatja magát ki, hogy ellene szavazott. Pénteken ugyanis minősített többséggel elfogadták, augusztus 1-től visszamenőleg. Ha a brüsszeli bizottság vészhelyzetet hirdetne ki, aminek valószínűsége nem csekély, tekintettel a gyorsan romló helyzetre, akkor a 15 százalékos csökkentést azonnal végre kellene hajtani, és belső energia átcsoportosításokat rendelhetnének el a tartalékkal rendelkező országok, köztük Magyarország kárára, és a hiányt szenvedők javára.

     Megfigyelők valószínűnek tartják, hogy az EU, adminisztratív eszköz híján az érintett államoknak járó pénz visszatartásával kényszerítené rá akaratát a szembeszegülőkre.

     A Magyar Békekör tudósítója felhívja a figyelmet arra, hogy hazánknak immár nemcsak brüsszeli politikai nyomással és anyagi-politikai zsarolással kell szembenéznie, hanem Zelenszkijék is visszaélnek helyzetükkel, és a Druzsbán nem jön olaj.

     Ilyen körülmények között még tisztázatlan, orosz részről milyen feltételhez kötik annak a 700 millió köbméternyi gáznak a szállítását, amit Szijjártó Péter külügyminiszter július végén kért Moszkvában a hosszú távú szerződésben foglalt mennyiségen felül.+++

Tajvan a nemzetközi feszültség új góca

Tajpej, Washington, Moszkva, 2022. augusztus 11. csütörtök (MB)

     Tajvan amerikai támogatással csütörtökön megtagadta Kínához tartozását, és visszautasította egyesülését Kínával az „egy ország, két rendszer” elve alapján – jelentette a Magyar Békekör tudósítója.

     Peking válaszul visszavonta arra tett ígéretét, hogy nem küld katonát Tajvanra,  a kínai fegyveres erők pedig folytatják a sziget blokád alá vételét és elfoglalását szimuláló hadgyakorlatukat, jóllehet a gyakorlat befejezését 7-re tervezték.

    Nancy Pelosi, az amerikai kongresszus augusztus 2-án Tajvanon járt elnöke Washingtonban szerdán közölte, hogy „az Egyesült Államok nem hagyja elszigetelni Tajvant”. Tajvanon jártakor Pelosi azt mondta, hogy az Egyesült Államoknak meg kell védenie Tajvant Kínával szemben.

    Moszkva védelmébe vette Peking álláspontját. Az orosz külügyminisztérium szóvivője, Maria Zaharova Pelosi kijelentését kommentálva kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak nincs sem jogi, sem erkölcsi alapja, hogy döntsön országok és népek sorsáról.

     A kínai-orosz szoros együttműködésre jellemzően Kína támogatásáról biztosította Oroszországot Ukrajnával kapcsolatban, és moszkvai nagykövete révén tudatta, hogy az ukrán válság kirobbantójának és szítójának Washingtont tartja. “Amerika végső célja, hogy kimerítse és szétzúzza Oroszországot egy elhúzódó háborúval és a szankciókkal” – mondta Zsang Han-huj nagykövet.+++

NATO-csapás orosz légitámaszpontra

Kijev, 2022. augusztus 11. csütörtök (MB)

     Amerikai elektronikai tűzvezérléssel hajtották végre a Krímben fekvő Szaki orosz légitámaszpont elleni rakétatámadást – jelentette a Magyar Békekör tudósítója csütörtökön.

      Amerikai és ukrán katonai jelentés szerint a támadásban legkevesebb tíz orosz harci gép, három SU-30s és hét Su-24s semmisült meg.

      A művelet arra utal, hogy ütőképesen megszervezték az amerikai és az ukrán haderő közti operatív kapcsolatot. Nevezetesen azoknak a rakétáknak a célravezetését, amelyeket az Amerikai Egyesült Államok az ukrán fegyveres erőknek juttatott.

     Április 14-én hasonló együttműködéssel süllyesztették el a Moszkva rakétahordozó cirkálót a Fekete-tengeren.

     A NATO egyre közvetlenebbé váló katonai szerepvállalása az ukrajnai háborúban, az orosz haderőre mért súlyos csapásaival eddig meg nem hozott döntés elé állíthatja az orosz hadvezetést – véli a Magyar Békekör tudósítója.+++

Kiadta: Magyar Békekör