PDSZ: van olyan gyermek, akinek soha nem volt fizikaórája
Megfeleződött a tanárképzésre jelentkezők száma, és ez leginkább a természettudományos tárgyaknál látszik – mondta az ATV Híradójának a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Totyik Tamás szerint ezt az alacsony óraszámok és az alacsony bérek is okozhatják. Az oktatáskutató úgy gondolja, a természettudományos nevelés területén Magyarország már nem olyan kiemelkedő, mint a 70-es években volt, mert nem követett olyan változásokat, amelyeket más országok igen.
Ma még van, aki gondozza az iskolák természettudományos szertárait, hamarosan azonban elképzelhető, hogy már nem lesz elég természettudományos szaktanár.
A Természettudományos Oktatásért Szabó Szabolcs Emlékére Közhasznú Alapítvány elnöke az Indexnek azt mondta: ha a tendencia így folytatódik, 10-15 év múlva elfogyhatnak a természettudományos tárgyakat tanító tanárok.
„Megfeleződött a tanárképzésre jelentkezőknek a száma” – hangzott el Totyik Tamástól, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnökétől.
Totyik szerint ez leginkább valóban a természettudományos tárgyaknál látszik, ez az alacsony óraszámok és a bérek miatt is lehetséges.
„A pedagóguspályán 230 ezer forint a bruttó kereset, míg egy orvosi vagy gyógyszerészeti cégnél ugyanez a kémia szakos tanár laboránsként 400-500 ezer forint bruttóért tud elhelyezkedni”
– magyarázta az alelnök.
A PDSZ országos választmányának elnöke is a béreket említette lehetséges okként. Komjáthy Anna szerint emiatt abszurd helyzetek fordulnak elő az iskolákban, a tanárhiány pedig hosszú távon akár a gazdaság működését is befolyásolhatja.
„Ma beszéltem egy kolléganővel, aki budapesti szakképző intézményben tanít, hogy
neki van olyan tanítványa, akinek soha nem volt fizikaórája, egy olyan általános iskolában végzett, ahol nem volt fizikatanár. És két éven keresztül vagy nem volt egyáltalán fizikaórája, vagy úgy volt fizikaórája, hogy a magyartanár bement, aztán közösen elolvasták a könyvet”
– osztotta meg tapasztalatát Komjáthy.
Nahalka István oktatáskutató szerint a magyar természettudományos nevelés már messze nem olyan kiemelkedő, mint mondjuk a 70-es években volt – ott még bizonyos mérések esetén jó eredményeket tudtunk elérni.
„Akkor indultak be olyan változások a világban, amelyeket mi már nem követtünk, például az integrált természettudományos oktatás, aztán később a környezeti nevelésnek a nagyon fontos szerepe. Bár ebben bizonyos lépéseket tettünk, de messze nem olyanokat, mint a világ fejlett országai” – magyarázta a szakember.
Nahalka István úgy látja, fontos lenne, hogy már általános- és középiskolában hogyan zajlik a természettudományos oktatás: ettől függ ugyanis, hogy a fiatalok egyáltalán ki tudnak-e emelkedni ezen a területen. (atv)
A balrad.ru kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Bal-Rad komm: „…a magyar természettudományos nevelés már messze nem olyan kiemelkedő, mint mondjuk a 70-es években volt…”
-HÁT IGEN! „AKKOR” SZOCIALIZMUS VOLT! „Akkor” a Magyar Népköztársaság Alkotmánya garantálta az „ingyenes” és magas színvonalú ÁLLAMI oktatást, az általános iskolától az egyetemig. Szigorú számonkérési – vizsgáztatási rendszerben, megbecsült tanári, pedagógusi gárdával, amelynek tekintélye volt a diákok és az egész társadalom körében.
DE „AKKOR” – A SZOCIALIZMUSBAN! – VOLT SAJÁT ORSZÁGUNK! SAJÁT, ÉRTÉKTEREMTŐ GAZDASÁGGAL!
DE AZ „AKKOR” VOLT! ÉS AZ AZ „AKKOR” MÁR A MÚLT!
MOST ez van! Kapitalizmus, alapítványi meg fizetős iskolákkal, oktatási intézményekkel, diákjogokkal, meg ki mit tud megfizetni. MÁR RÉGÓTA NINCS SAJÁT ORSZÁGUNK, GAZDASÁGUNK! NINCS ALKOTMÁNYUNK SE, CSAK EGY DROGOSOK ÉS BUZIK ÁLTAL ÖSSZEGÁNYOLT TÁKOLMÁNY!
A mondás szerint „nagyapám cseléd volt az uradalomban. Apám esztergályosnak tanult, és szakmunkásként dolgozott az állami gyárban. Én mérnök lettem, kezdetben az állami vállalatnál dolgoztam, majd a privatizáció után… A fiam egy nyugati multi összeszereldéjében biorobot. Az unokám cseléd lesz az uradalomban.”
Az oktatás a jövőbe való befektetés! És mint tudjuk, a kivétel erősíti a szabályt!
