Sokkoló Eurostat-jelentés: sereghajtó a magyar átlagfizetés az Európai Unióban
Megérkeztek a legfrissebb uniós adatok, és a megismert számok szerint az Európai Unió harmadik legalacsonyabb éves átlagfizetése Magyarországon volt 2025-ben.
Óriási a lemaradás a gazdagabb államokhoz képest – Így alakul az átlagfizetés Európában
Eszerint a magyar átlagkereset a luxemburgi fizetések negyedét sem éri el. A maga 20 100 eurójával Magyarország pontosan 21 400 euróval maradt le az uniós átlagtól. A rangsor végén egyébként Bulgária zárt 16 200 euróval, míg Görögország 18 800 euróval lett a második legalacsonyabb bérű tagállam.
Mit mutat meg valójában ez a statisztika?
Az Eurostat által közzétett mutató nem a dolgozók kézhez kapott havi nettó bérét jelenti. A teljes munkaidőre kiigazított éves átlagkereset egy olyan szakmai mutató, amely kifejezetten a tagállamok közötti bérszintek összehasonlítására szolgál.
Az adatok azonban így is egyértelmű képet adnak a kontinensen belüli szakadékról. Bár az uniós átlagfizetés emelkedő pályán mozgott 2025-ben, Magyarország továbbra is bebetonozta a helyét a legalacsonyabb béreket kínáló uniós országok mezőnyében.
Szeptemberben csak egy országban volt alacsonyabb az infláció, mint itthon
Mint arról az ATV.hu is beszámolt, Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a héten bejelentette: szeptemberben Magyarországon volt az Európai Unió tagállamai közül a második legalacsonyabb infláció.
A tárcavezető felidézte, hogy tavaly szeptemberben az Eurostat összehasonlítása alapján Magyarország még az öt legmagasabb inflációjú uniós tagállam között volt. Az idén szeptemberben már az élmezőnyben volt, a 27 tagállam közül a második legalacsonyabb az infláció, közvetlenül Svédország mögött, Dániával holtversenyben. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján szeptemberben mindössze 1,6 százalék volt az infláció.
Kapitány István hangsúlyozta, ez a fordulat nem magától jött, mögötte következetes munka, felelős gazdaságpolitika és a magyar emberek kitartása áll. (atv.hu)
Ijesztő adatok láttak napvilágot: Súlyosan elmarad az uniós átlagtól a magyarok várható élettartama
Súlyos képet fest a hazai demográfiai helyzetről az Eurostat legfrissebb, 2026-os jelentése, amely szerint Magyarországon a harmadik legmagasabb a halálozási mutató az Európai Unióban. A férfiak várható élettartama különösen aggasztó adatokat mutat: a magyar férfiak átlagosan mindössze 73,7 évre számíthatnak.
Európa lakossága egyre idősebb, Magyarország sincs könnyű helyzetben
Az idősebb korosztály aránya ugyanis folyamatosan emelkedik. Míg 2005-ben az uniós lakosság 17 százaléka volt legalább 65 éves, 2025-re ez az arány elérte a 22 százalékot. Összesen 99 millióan tartoznak ebbe a korcsoportba, miközben a 15 év alatti gyermekek száma mindössze 65 millió.
Az elöregedést a medián életkor változása is jól mutatja: az EU-ban 2005-ben még 39,6 év volt ez az érték, 2025-re viszont 44,9 évre emelkedett. A legidősebb népesség Olaszországban él, ahol 49,1 év a medián életkor. Írországban ezzel szemben mindössze 39,6 év.
Magyarországon kiugróan magas a halálozás
A magyar adatok az uniós rangsorban különösen kedvezőtlenek. 2024-ben ezer lakosra 13,4 haláleset jutott, ami jelentősen meghaladja a 10,7-es uniós átlagot. Ennél magasabb értéket csak Bulgáriában és Lettországban mértek.
A természetes népességfogyás szintén egész Európát érinti. Az EU-ban 2012 óta többen halnak meg, mint ahány gyermek születik. 2024-ben ezer lakosra vetítve 2,8-cal több halálesetet regisztráltak, mint élveszületést.
A születések száma ráadásul valamennyi tagállamban alacsonyabb volt, mint húsz évvel korábban. Az uniós átlag 2024-ben ezer lakosra 7,9 élveszületés volt.
A magyar férfiak várható élettartama különösen alacsony
Az európai lakosság ugyan egyre tovább él – a születéskor várható élettartam uniós szinten 81,5 évre emelkedett –, a tagállamok közötti szakadék meglehetősen mély.
Magyarországon azonban jóval kedvezőtlenebb a helyzet. A magyar nők várható élettartama 79,9 év, amivel az ország az uniós lista végén helyezkedünk el. A férfiaknál még rosszabb a mutató: mindössze 73,7 év a várható élettartam, szemben a 78,9 éves uniós átlaggal.
A nők valamennyi tagállamban tovább élnek a férfiaknál. Uniós szinten 5,2 év a különbség: a nőknél 84,1, a férfiaknál 78,9 év a születéskor várható élettartam. Lettországban a legnagyobb az eltérés, ott csaknem tíz évvel élnek tovább a nők.
Egyre később vállalnak gyermeket az európai nők
A népesség alakulását a gyermekvállalási szokások változása is befolyásolja. Az első gyermeküket világra hozó nők átlagéletkora az EU-ban 2014 és 2024 között 28,9 évről 29,9 évre emelkedett.
A negyvenéves vagy idősebb anyák aránya is növekedett. 2024-ben az uniós születések 6 százaléka származott ebből a korcsoportból, míg húsz évvel korábban még csak 3 százalék volt az arány.
A termékenységi ráta eközben tovább csökkent. Az EU-ban 2024-ben egy nőre átlagosan 1,34 gyermek jutott, szemben a 2004-es 1,46-os értékkel. A népesség egyszerű reprodukciójához hozzávetőleg 2,1-es mutatóra lenne szükség.
A bevándorlás tartja növekedésben az uniós népességet
A természetes fogyást egyre inkább a bevándorlás ellensúlyozza. 2024-ben közel hatmillió ember érkezett az uniós tagállamokba. Közülük 4,2 millióan az EU-n kívüli országokból költöztek Európába, 1,5 millióan pedig egyik tagállamból egy másikba települtek át.
A legtöbb bevándorlót Spanyolország fogadta, több mint 1,28 millió embert. Németországba csaknem 1,08 millióan érkeztek. A két ország együtt az összes uniós bevándorló közel 42 százalékának adott otthont.
A bevándorlók között jellemzően magasabb a 20 és 49 év közötti korosztály aránya, mint a fogadó országok saját állampolgárai között. Ez a munkaerőpiac szempontjából is jelentős tényező.
Az Eurostat adatai alapján Európa népességének jövőjét egyre inkább a természetes fogyás, az elöregedés és a migráció együttesen alakítja. A következő évtizedek egyik nagy kérdése az lesz, hogyan tudnak alkalmazkodni az országok ahhoz, hogy egyre kevesebb fiatalnak kell gondoskodnia az idősebb generációkról. (atv.hu)
Bal-Rad komm: Ímé hát az EU – s gyarmattá tett – és egykoron MÉG A NYUGATON IS IRIGYELT „KELETI BLOKK LEGVIDÁMABB BARAKKJA” – ként emlegetett NÉHAI ORSZÁGUNKAT JELLEMZŐ KÉT HÍR!
És hogy mindezek minek köszönhetőek?
Hááát… – Drága Felejim! HA SZARKASZTIKUSAK AKARUNK LENNI, akkor az általunk feltett kérdésre a válasz az, hogy mindezek mögött „…a magyar emberek kitartása áll…”
De a témák egyáltalán nem szarkasztikusak!
Ugyanakkor viszont IGAZ (lehet) A MAGYARÁZAT: mindezek mögött
Általában az állatok populációja IS a körülményekhez alkalmazkodik.
Nincs kaja , víz , esetleg a fajhoz köthető élettér akkor nyista utód , a korbács sem segít .
Talán a patkányok vagy a csótányok el vannak – látjuk – még ebben a híg fos tengerben , de a hasznosabbnak nagyobb a felelőssége.