„Rossz felé tartunk”- állítja az EU lakosságának kétharmada
Párizs, 2026. január 26. hétfő (MB)
Az Európai Unió lakosságának 76 százaléka szerint országaik rossz felé tartanak, 77 százalékuk pedig úgy látja, hogy az új nemzedék élete keményebb lesz, mint szüleié – áll az FGS Global felmérésében, melyet a Politico ismertetett hétfőn.
A borúlátás Franciaországban a legerősebb (79%), Belgiumban (74%), Magyarországon és Szlovákiában (73%). A többség csak három országban derűlátó: Dániában (48%), Lengyelországban (46%), Litvániában (38%).
76 százalékuk úgy vélekedett, hogy országukban hanyatlik a demokrácia.
A közvélemény-kutatás széles körű aggodalmat tárt fel a demokráciák helyzetével és a kormányok kihívásokkal szembeni képességével kapcsolatban. Különös tekintettel a kontinens keleti részén folyó háborúra, a gazdasági és geopolitikai bizonytalanságra, és a Washingtonnal való növekvő súrlódásra.
A válaszadók csaknem kétharmada azt mondta, nem számít arra, hogy az amerikai elnök politikája javítani fog a világgazdaság állapotán, a globális biztonsági helyzeten vagy országa fejlődésén.
A felmérésből kitűnik továbbá, hogy az uniós lakosok 57%-a támogatja a nemzeti hadseregek erősítését. Lengyelországban támogatják a legtöbben (82%), követik a skandináv országok és Nyugat-Európa.
Arra a kérdésre, hogy egyetért-e azzal, hogy országának „jobban kell érvényesíteni nemzeti érdekeit, még akkor is, ha súrlódást okoz más országokkal”, a nagy többség (71 százalék) igennel válaszolt.
A válaszadók legalább fele azt mondta, hogy országának politikai rendszere cserben hagyja az embereket, és alapvető reformra szorul.
A felmérést november 10-23. között végezték 23 uniós országban. Minden országban legalább 500 embert kérdeztek meg, összesen 11.700 lakost. A hibaszázalék nem haladja meg a 4,4 pontot.+++
Semleges Ukrajna, vagy Ukrajna, mint ütköző zóna?
Abu Dhabi, Moszkva, 2026. január 25. vasárnap (MB)
Abu Dhabiban szombaton érdemi megállapodás nélkül ért véget az ukrajnai konfliktus békés rendezéséről tartott orosz-ukrán-amerikai tanácskozás. Döntés csak arról született, hogy február 1-én megint tárgyalóasztalhoz ülnek – jelentette a Magyar Békekör tudósítója vasárnap.
Mint Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szavaiból kitűnt, a legfőbb gondot az okozza, hogy az Egyesült Államok a maga módján értelmezi Trump és Putyin elnök alaszkai elvi megállapodását, miszerint a konfliktusnak a konfliktus okainak kiküszöbölésével kell véget vetni. Míg Oroszország semleges Ukrajnát akar, az USA ütköző zónává szeretné változtatni Ukrajnát, legalább is több ütköző zónát szeretne kialakítani Ukrajna területén, így próbálva elérni, hogy az Oroszországhoz nem csatolt országrészek nyugati befolyás alatt maradhassanak.
Ukrajna, az USA támogatásával azt próbálja elérni, hogy a Donbász és a Krím Oroszországnak történő „átengedése” fejében ütköző zónákat létesítsenek az Oroszországhoz népszavazás eredményeként visszakerült területek és Ukrajna többi része között.
Oroszország ugyan már eddig is létrehozott ütköző zónákat a Donbász ellenőrzése alá vont részein, értésre adva, hogy nem tervezi a Donbászhoz nem tartozó területek elfoglalását, de Ukrajna nácitlanításával és demilitarizálásával együtt változatlanul céljának tekinti Ukrajna semlegessé nyilvánítását is.
Moszkva ismétlődően tudatta: mindaddig, amíg nem születik béke megállapodás, katonailag szerez érvényt hármas céljának.
Ukrajna semlegességének orosz céljával szemben az USA, Kijev támogatásával Oroszországgal szembeni cordon sanitaire létrehozására törekszik, ami nem áll összhangban sem az alaszkai elvi megállapodással, sem az igazságos, tartós béke követelményével – vélik megfigyelők az Abu Dhabiban folyt vitáról. +++
Kína Grönland annektálásának amerikai tervéről
Moszkva, 2026. január 29. csütörtök (MB)
Az egész világ békéjét és stabilitását ássa alá az Egyesült Államok terve, hogy ellenőrzése alá vonja Grönlandot – ismertette a Kínai Népköztársaság álláspontját Zsang Han-huj, Kína moszkvai nagykövete.
Az Izvesztyija csütörtöki számában megjelent interjújában a kínai diplomata kijelentette: Peking szorosan együttműködik Oroszországgal a kereskedelmi forgalom akadálytalan biztosításában az Északi-tengeri hajóútvonalon és átjáróin keresztül. „Meg kell védenünk jogainkat, egyeztetnünk kell álláspontjainkat közös érdekünkben”.
Az északkeleti tengeri útvonal, vagy Északi-tengeri útvonal (NSR) a Jeges-tengeren ível át Oroszország partjai mentén a Barents-tengertől (Novaja Zemlja közelében) a Bering-szorosig. A Kara-, a Laptyev-, a Kelet-szibériai és a Csukcsi-tengeren keresztül köti össze az Atlanti- és a Csendes-óceánt, lényegesen rövidebb, gyorsabb és hatékonyabb útvonalat kínálva Európa és Ázsia között, mint a Szuezi-csatorna.
Moszkva még 2025. februárban ismertette álláspontját. Tudatta, hogy a grönlandiaknak kell eldönteniük, kihez akarnak tartozni.
Donald Trump amerikai elnök 2025. februárban jelentette be az USA igényét a földrésznyi méretű szigetországra. (Lásd: https://bekekor.wordpress.com/2025/02/02/trump-terve-gronlanddal-hatteranyag/
Azt mondta, meg akarja vásárolni, de ha nem menne üzleti alapon, akár katonai eszközökkel is kész volna megszerezni.
2026. január 14-én amerikai-dán-grönlandi külügyminiszteri tárgyalást folytattak az ügyről. Amerikai részről Rubio külügyminiszteren kívül JD Vance alelnök is részt vett rajta, jelezvén az amerikai szándék komolyságát. Mint Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter elmondta, nem sikerült lebeszélnie az amerikaiakat Grönland annektálásáról.+++
Kiadta: Magyar Békekör
A térképen az északkeleti tengeri útvonal
Ezzel az orosz -USA alaszkai megállapodással az a legnagyobb baj, hogy nincs leírva.
Így aztán mindegyik fél másként értelmezi az egyébként kötetlen beszélgetések közé beillesztett témakört.
Nekünk még azt tanították a Kádár rendszer egyetemein, hogy az értekezletekről, vezetőségi ülésekről, baleseti kárrendezésekről, közgyűlésekről , ingatlanok birtokba adásáról stb. mindent írásban kell rögzíteni, hogy később nem magyarázzák félre a felek a megállapodásokat.
Elismerem, hogy a mai Világban mobillal is rögzíthető egy megbeszélés, de azért egy spontán beszélgetés még elektronikus rögzítés esetén sem tartalmaz tényleges megállapodást. Itt megint az orosz naivitást és hiszékenységet kell hibáztatnom, hiszen elsősorban a háborús veszteségeket napi szinten elszenvedő Oroszországnak lett volna fontosabb a konkrétumokat rögzítő írásbeliség, nem pedig a csélcsap és hazudozó Trump-nak.
De az oroszok általában nem hallgatnak rám.😀😀
78sansz.
Az is nagy probléma , hogy senki sem mond konkrétumot csak találgatás van .