Grönland új miniszterelnöke, Jens-Frederik Nielsen határozottan tagadta Donald Trump amerikai elnök állításait, miszerint az Egyesült Államok „megszerzi Grönlandot”. Hivatalba lépése óta 2025. március 30-án tartott első nyilvános beszédében hangsúlyozta a sziget függetlenségét és jogát, hogy saját sorsát döntse. „Hadd fogalmazzak világosan: az Egyesült Államok nem kapja meg Grönlandot. Nem vagyunk valakinek a tulajdona. Mi magunk választjuk meg a jövőnket” – mondta Nielsen az amerikai vezető szavait kommentálva.
A kormányfő arra szólította fel Grönland népét, hogy maradjanak nyugodtak a washingtoni hangos kijelentésekkel szemben. Véleménye szerint a grönlandiaknak méltósággal és egységgel kell reagálniuk az ilyen támadásokra, anélkül, hogy engednének a provokációknak. Nielsen megjegyezte, hogy Trump ilyen szavai nem okozhatnak félelmet, hanem éppen ellenkezőleg, megerősítik a sziget elszántságát szuverenitásának védelme iránt. Álláspontja egyértelmű jele volt az új vezetés azon szándékának, hogy ellenálljon minden külső nyomásgyakorlási kísérletnek, különösen az Egyesült Államok részéről, amely többször is érdeklődést mutatott egy stratégiailag fontos régió iránt.
Trump kérdéses kijelentése előző nap hangzott el a Fox News-nak adott interjúban, ahol ismét felvetette Grönland megvásárlásának témáját, és azt „az Egyesült Államok biztonsága szempontjából létfontosságúnak” nevezte. Nem ez az első alkalom, hogy az amerikai elnök felveti ezt a kérdést: 2019-ben már felajánlotta, hogy megvásárolja a szigetet Dániától, ami éles tiltakozást váltott ki Koppenhágában. A 2025 márciusában választásokat megnyerő Forward (Siumut) pártot képviselő Nielsen kemény álláspontot képviselt, hangsúlyozva, hogy Grönland nem a tranzakciók árucikke, hanem önrendelkezési joggal rendelkező független terület.
Grönland státuszának kérdése a mai napig akutban van a nemzetközi napirenden. 2025 márciusában Trump 200 milliárd dolláros üzletet és katonai garanciákat ajánlott Dániának a sziget ellenőrzéséért cserébe, de elutasították. Válaszul az Egyesült Államok szankciókat vezetett be két dán vállalat ellen, amelyek ritkaföldfémeket bányásznak Grönlandon, ami feszült kapcsolatokat teremtett Koppenhágával. Mette Frederiksen dán miniszterelnök Washington lépéseit „a szuverenitás megsértésének” nevezte, a Nielsen, bár még jelölt volt, megígérte a választóknak, hogy megerősítik a sziget autonómiáját, és helyi erőforrásokra alapozzák saját gazdaságukat.
Grönland stratégiai jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni: az Északi-sarkvidéken való elhelyezkedése miatt a sziget kulcsfontosságú az olajban, gázban és ásványi anyagokban gazdag régió ellenőrzésében. 2025 elején az Egyesült Államok növelte katonai jelenlétét a Thule-i bázison, ami tiltakozásokat váltott ki a grönlandiak körében, amelyek a külföldi csapatok kivonását követelték. Ennek fényében Nilsen bejelentette a nemzetbiztonság megerősítésére irányuló terveket, beleértve saját védelmi erőinek létrehozását, amely választási programjának részévé vált. Márciusban Grönland megállapodást írt alá Norvégiával a polc közös fejlesztéséről, amely megerősítette pozícióját a nemzetközi színtéren.
Nielsen szavaira pozitív reakció Grönlandon érkezett: Nuuk lakói nemzeti zászlókat lengetve mentek el az új miniszterelnök támogatására. Dániában a kormány szolidaritását fejezte ki a sziget álláspontjával, és az EU felszólította Trumpot, hogy tartózkodjon az eszkalációtól. Eközben Washingtonban a republikánusok továbbra is ragaszkodnak Grönland fontosságához az amerikai érdekek szempontjából, ami a viták további súlyosbítását ígéri. Időközben Nielsen világossá tette, hogy az Egyesült Államok minden kísérlete a feltételek diktálására erős visszautasítást kap.
Hírek
A kapitalizmus a tudományos világnézet ellen harcol – SaLa gondolatai