Falba ütközik Orbán Viktor tűzszüneti javaslata

Budapest, 2024. november 9. szombat (MB)

A magyar miniszterelnök ukrajnai tűzszüneti javaslata nem talált kedvező fogadtatásra Moszkvában, mert előzetes béke megállapodás híján a NATO Ukrajna további felfegyverzésére használná ki – összegezte a tényeket a Magyar Békekör tudósítója szombaton.

A Kreml leszögezte, hogy nem hagy fel Ukrajnával kapcsolatos hármas céljával, a nácitlanítással, a demilitarizálással és Ukrajna semlegességével, ezt pedig Zelenszkij és nyugati szövetségesei nem hajlandóak tudomásul venni.

Moszkva véleménye szerint Oroszország, és az Ukrajnában élő oroszok biztonsága nem lehet alku tárgya azzal a kijevi vezetéssel, amely megtagadta a minszki szerződésben vállaltak végrehajtását, háborút indított a Donbász ellen és megölt 13 ezer oroszt, ahelyett, hogy különleges státust biztosított volna Donyecknek és Luhánszknak, 2022. áprilisban békeszerződést parafált Moszkvával, majd a tűzszünetet kihasználva felrúgta, 2024. augusztusában pedig 20 km mélységben behatolt Oroszország Kurszk vidéki területeire.

A fegyvernyugváshoz előzetes béke megállapodásnak kell vezetnie, a békekötés feltételeit pedig nem Kijevben, hanem Moszkvában szabják meg a hármas cél teljesülése alapján, tekintettel a 2021. december 15-én Washington és Brüsszel elé tárt orosz biztonsági követelésekre is – szűrhető le az orosz politikai vezetés magatartásából.

Donald Trump elnökké választása miatt a NATO elbizonytalanodott, mert nem tudja, hogy Amerika új elnöke pontosan mit akar. Látja ugyan, hogy Trump elődjénél békülékenyebb hangot akar megütni az oroszokkal, de azt is sejti, hogy Oroszországnak nem az a célja, hogy befagyassza a konfliktust, kockáztatva kiújulásának veszélyét, hanem az, hogy Ukrajna ne fenyegethesse többé a biztonságát, semleges országként békében és jó viszonyban éljen Kelettel és Nyugattal.

Míg Orbán Viktor tűzszüneti ajánlatára Moszkvában vélhetően úgy tekintenek, mint aki az ökrök elé akarja fogni a szekeret, Nyugaton azoknak a körében talál kedvező fogadtatásra, akik Ukrajnát ütköző zónává szeretnék változtatni, megpróbálván elkerülni, nehogy teljesíteniük kelljen az Ukrajnánál lényegesen átfogóbb,  2021. december 15-i orosz biztonsági követeléseket.

Az, hogy Orbán Viktor fordítva ül a lovon, nem jelenti, hogy ne akarna békét. De tűzszüneti ajánlata nem pótolja az igazságos és tartós békét, mert rendre eltekint Oroszország jogos biztonsági követeléseinek teljesítésétől. Inkább Oroszország „feltartóztatására” irányul, mintsem arra, hogy a Nyugat egyenrangú partnerként kezelje Oroszországot, és tudomásul vegye, hogy biztonsághoz való jogát nem érvényesítheti Oroszország kárára.

Az viszont a magyar miniszterelnök javára írandó, hogy alapvetőnek tartja az ukrajnai politikai rendezést egy új európai biztonsági rendszer felépítése céljából.

Orbán Viktor jövőbeli békemissziójának sikere azon múlik, hogy mit ért békén. Ért-e békén egyenjogúságot, a biztonság oszthatatlanságát, ideológiai és politikai előítéletektől mentes együttműködést. Mert ha a kosár üres, mert egyoldalú a cél, az „ellenfél” feltartóztatása a régi rend védelme érdekében, akkor előfordulhat, hogy Moszkva kitér újabb fogadtatása elől, még ha értékeli is Magyarország szuverén politizálását.

A továbblépés nem a magyar miniszterelnökön múlik, hanem azon, hogy Amerika megválasztott elnöke tesz-e komoly kezdeményező lépést a kelet-nyugati kiegyezés felé.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Kreml: Oroszország kész a párbeszédre, de Ukrajnával kapcsolatos céljai változatlanok

 

Moszkva, Szocsi, 2024. november 8. péntek (MB)

Oroszország kész a párbeszédre az Egyesült Államok új elnökével, de nem enged Ukrajnával kapcsolatos biztonsági céljaiból – jelentette a Magyar Békekör tudósítója pénteken a Kreml szóvivőjének közlése alapján.

Az orosz elnök kezdettől fogva a békés rendezésre törekedett, s csak az után döntött a katonai beavatkozás mellett, amikor a Nyugat és Kijev megakadályozta Moszkva jogos biztonsági követeléseinek teljesítését – adta értésre Dmitrij Peszkov.

Mint ismeretes, Moszkva hármas célja Ukrajna nácitlanítása, demilitarizálása és semlegessége.

“Mindez hazánk és az ott élő orosz emberek biztonsági érdekeit érinti. Ezért szó sincs változásról” – mondta a szóvivő.

Putyin csütörtökön köszöntötte Donald Trumpot amerikai elnökké választása alkalmából. Moszkva Trump értésére adta, hogy ha komolyan akar tárgyalni, akkor meg kell tennie a kezdő lépést, hiszen elődje elzárkózott a tárgyalástól. A Kreml pénteken szükségesnek tartotta tisztázni, hogy tárgyalási készsége nem jelent lemondást biztonsági követeléseiről. Komoly tárgyalás alapjául a 2021. december 15-i biztonsági követeléseit tekinti.

A Valdaj konferencián mondott beszédében Putyin szükségesnek tartotta Oroszország és Európa kiegyezését egy új eurázsiai biztonsági és együttműködési rendszer megteremtéséért.  „Mindenekelőtt helyre kell állítani a bizalmat egymás iránt” – mondta.

Nyugaton megint elkezdtek beszélni a Lisszabontól Vlagyivosztokig terjedő közös biztonsági rendszerről. Újból olvasgatják Charles de Gaulle erre vonatkozó elképzeléseit.

“Ha kollégáink úgy döntenek, hogy valamikor visszatérnek majd ehhez az elképzeléshez, lényegét megtalálhatják az EBESZ-dokumentumaiban, hiszen az áll bennük, hogy egy nemzet biztonsága nem érvényesíthető más nemzetek biztonságának kárára” – mondta.

A hegemón szemlélet szóba sem jöhet a formálódó új nemzetközi környezetben – fűzte hozzá. A Nyugat, mint a világrendszer egyik legfontosabb eleme, továbbra is egyenrangú a fejlődő országokkal, mivel az új világrendben senki sem uralkodhat a másik fölött. „A Nyugat hatalmas emberi, szellemi, kulturális és anyagi erőforrásokat halmozott fel, amelyek révén sikeresen fejlődhet, a világrendszer egyik legfontosabb eleme maradhat. De egy a sok közül, egyenrangú félként az aktívan fejlődő államokkal és ország csoportokkal” – fogalmazott.

„Oroszország sohasem ellenségként tekintett a nyugati civilizációra. Sohasem vallotta, hogy aki nincs velünk, az ellenünk van. Senkit sem akarunk kioktatni, sem meghatározni gondolkodásmódját. Egy új világrendszer lép a kreativitás színpadjára, összhangban a jövő kihívásaival. Ehhez mindenkinek érdeke fűződik, különös tekintettel a Nyugatra” – mondta.

     A kooperatív világrendről a Znanyje társulatban tartott előadásában Dmitrij Peszkov szerdán a következőket mondta:

A globális változás kora hosszúnak ígérkezik, várhatóan évtizedeket vesz majd igénybe. Hosszú és nagyon fájdalmas átmenet lesz, mert azok a hírhedt országok, amelyeknek uralkodó rétegei 1 százalékának kezében összpontosul akkora érték, amekkorát a világ több mint 40 százaléka mondhat a magáénak, nem akarják elveszíteni kiváltságukat, hanem ragaszkodnak a régihez. De közben a gazdaságfejlesztési központok Nyugatról Keletre költöznek. Oroszország, Kína és India a vásárlóerő paritás (GDP-PPP) alapján az első öt ország közé tartozik, s az irány visszafordíthatatlan. Egy új világ felé tartunk, annak dacára is, hogy csak halvány fogalmunk van arról, milyen lesz a világ a század végére. Az egypólusú modelltől egy többpólusú rendszer felé haladunk, egy igazságosabb, nem gyarmati rendszer felé, ahol az egyenlőség, a kölcsönös előnyök és a kölcsönös tisztelet viszonyai érvényesülnek, és ahol a nagy országok nem arra törekednek, hogy megmondják a kis országoknak, hogyan éljenek, nem erőltetik rá normáikat másokra, a kicsik pedig nem tűrik el, hogy bárki is beavatkozzon a belügyeikbe – adta elő Peszkov.+++

Kiadta: Magyar Békekör