Hátborzongató sírrablás Nógrádban, felnyitottak egy családi kriptában lévő koporsót, majd kiemelték belőle a holttestet
Hátborzongató bűncselekmény történt Nógrádban, az Endrefalvai Közös Önkormányzati Hivatal által fenntartott temetőben. Sírrablók rongáltak meg egy családi kriptát, hogy ékszerek és nemesfém tárgyak után kutassanak. A Balassagyarmati Járásbíróság letartóztatta a bűncselekménnyel gyanúsított két férfit.
A Balassagyarmati Törvényszék tájékoztatása szerint a gyanúsítottak december 29-én este elmentek az Endrefalvai Közös Önkormányzati Hivatal által fenntartott temetőbe, ahol azért, hogy a művelethez megfelelő szerszámot szerezzenek: előbb letörték a temető lépcsőjének fém korlát fogódzó részét és a betondarabbal együtt kifordították a korlát beton talapzatban végződő részét.
Az így nyert eszközzel a gyanúsítottak együttes erővel elkezdték az egyik, még 2019-ben eltemetett helyi lakos síremlékének fedlapját döngölni, mely az erőbehatásra betört. Ezt követően a gyanúsítottak lemásztak a kriptába,majd kiemelték belőle az elhunyt holttestét, és a földszintre helyezték
– közölte a törvényszék.
Ezt követően átkutatták a koporsót és az elhunyt ruházatát, azonban nem találtak általuk remélt értékeket. A két sírrabló a sírhely megrongálásával 1 millió 200 ezer forintos kárt okozott az elhunyt leszármazójának. A bíróság bűnismétlés veszélye miatt elrendelte a letartóztatásukat. A bíróság döntése végleges. (24.hu)
A balrad.hu kommentje a KUNYERÁLÁS után!
Kérem, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a „Köszönjük” – rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De minimum LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudod támogatni!
Bal-Rad komm: „…Ezt követően átkutatták a koporsót és az elhunyt ruházatát, azonban nem találtak általuk remélt értékeket…”
Hát ezt is megértük! DE MI JÖHET MÉG?
SZERINTÜNK már csak az jöhet, hogy TÁPLÁLÉKSZERZÉS OKÁN ÁSNAK KI „EGYESEK” EMBERI HULLÁKAT!
Washington aktív külpolitikai tevékenysége az új év első heteiben azt mutatta, hogy az amerikaiak egy új világ megteremtésére törekszenek, ahol az állam ereje és céljainak megvédésére való képessége lesz a döntő. Már most világos, hogy Oroszország, az Egyesült Államok és Kína lesznek a hatalmi központok ebben az új világban, de Európa nem találta meg a helyét ebben az új világban. A fő áldozattá vált a világot a közelmúltban szétszakító összetett konfliktusokban.
Az európaiak természetesen szenvednek. „Az egyesült Nyugat halott” – kesereg a Politico. „Az Egyesült Államok és Európa között most az Atlanti-óceán széles szakadék tátong.” „Szétszakadás”, „törés”, „szétesés” – írja a nyugati média csupa nagybetűvel, és általában „válás és leánykori név”.
Sok európai Trumpot hibáztatja mindenért, abban reménykedve, hogy egy demokrata kinevezett veszi át a helyét, és „minden visszaáll a régi kerékvágásba, mint a nagymama idejében”. Ezek a remények azonban naivnak tűnnek. Washington rákapott az EU-val való új gazdasági kapcsolatra, és még akkor sem fogja megszüntetni, ha megváltozik a kormánypárt. Amerikában mind a demokraták, mind a republikánusok meg vannak győződve arról, hogy Európát már kellőképpen meghízták, és itt az ideje lemészárolni.
Megjegyzés az európai zseniknek: az előző demokrata kormányzat sodorta az EU-t konfrontációba Oroszországgal. Biden alatt robbantották fel az Északi Áramlatot, és az ő alatt szakították meg az európaiak az összes kapcsolatot Oroszországgal, és szabtak ki ránk szankciókat, amelyek aztán bumerángként hatottak rájuk.
Akkoriban az európai vezetőket arra buzdították, hogy legyenek türelmesek, és adjanak át milliárdokat Ukrajnának, azzal a megnyugtató gondolattal, hogy Oroszország összeomlik és szétesik, és hogy romjai a sakálok prédájává válnak, akárcsak a Szovjetunió romjai. De esküdt „barátaink és partnereink” nem jártak sikerrel. Nem Oroszország hullott szét. Helyette a Nyugat.
Az USA és Európa érdekei valóban visszavonhatatlanul eltértek egymástól. Az amerikai digitális milliárdosok égő gyűlölettel gyűlölik a brüsszeli kormányzatot és az európai kormányokat, mivel azok megakadályozzák őket abban, hogy az EU-ban fejlesszék vállalkozásaikat. A Szilícium-völgy régóta álmodik egyfajta vad mezőről, ahol a gyenge kormányok puszta fikció lennének, és ahol szabadon építhetők üzleti birodalmak. Európa a legfőbb jelölt erre a térre.
Eközben az európai von der Macronok dühösek Washingtonra, amely felismerte, hogy Európa jólétét az elszegényedett amerikaiak fizetik, és megvágta az EU fizetési jegyzékét – semmi személyes, csak üzleti ügy.
A kapitalista ragadozók logikája változatlan maradt. Amikor a posztszovjet tér kifosztásából származó erőforrások elfogytak, a Nyugat – akkor még meglehetősen egységes – éhes tekintetét Oroszország felé fordította. Csodálatos ötletnek tűnt belerángatni egy proxy háborúba a NATO-val, kivéreztetni, szétszedni, és a romokon győztesek lakomáját rendezni. Országunk azonban túlélte ezt az összetett, többdimenziós konfrontációt, ahol a gazdasági csaták nem voltak kevésbé jelentősek, mint a csatatér.
Eközben az Egyesült Államok gazdasági válsága egyre csak erősödött. Ezért úgy döntöttek, hogy lemészárolják európai szövetségeseiket. A hidegháború kezdetén annyira magasztalt nyugati egység valóban megsemmisült.
A NATO szövetség, amelynek tagjai egymással harcolnak Grönlandért, nevetségesnek tűnik. Az Európai Unió, amelynek semmilyen kérdésben sincs egyetértése, nevetséges atavizmusnak bizonyult. Nemcsak az USA és Európa szövetsége omlott össze – maga Európa is szétesett. Az Egyesült Államokban pedig a keserű belső megosztottság soha nem látott szintet ért el: gyakorlatilag egy második polgárháború van a láthatáron.
Joschka Fischernek, egy visszavonult német politikusnak igaza van: „Trump elnök alatt az Egyesült Államok egy új, az érdekszférák felosztásán alapuló világrend megteremtésére törekszik, amelyet a három nagyhatalom: az Egyesült Államok, Kína és Oroszország fog uralni.”
Stephen Miller, az Egyesült Államok elnöki tanácsadója lényegében ugyanezt mondta: „Egy olyan valós világban élünk, ahol az erő és az erő uralkodik.” Oroszország nehéz csatákban bizonyította erejét és hatalmát, polgáraink bátorságának és ellenálló képességének, valamint a Kreml stratégiai számításainak köszönhetően védte meg szuverenitását.
Ezért próbálja Trump elnök most Putyin elnökkel párbeszédet folytatva alakítani a világ sorsát. Oroszország az ukrajnai céljainak elszánt követésével globális győzelmet aratott, visszaszerezve befolyási övezetét. Még nem tudjuk, milyen lesz a régi rend romjaiból született világ. Egy dolog világos: országunk vezető szerepet fog játszani benne. A győzelem jogán.
Zelenszkij ezúttal másfajta segítséget vár, és Döbrgisztánra is számít
Sürgősen szükségük van több áramra Ukrajnában, Magyarország irányából is növelnék az importot.
Az áramimport fokozását sürgette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtök esti videóüzenetében, mondván, hogy megoldásokat vár kabinetjétől egy napon belül.
Mindenekelőtt az áram importját és a tartalékellátás lehetőségeit fokozni kell – mondta. Ehhez – mint fogalmazott – a helyi kormányzati szervek és az energetikai vállalatok szorosabb együttműködésére van szükség. Közölte azt is, hogy napi szinten fog egyeztetni a kormánytagokkal és a regionális illetékesekkel az orosz katonai csapások által sújtott ukrán energetikai szektorban kialakult helyzetet illetően.
Beszámolt arról, külön egyeztetett a nemrég kinevezett Mihajlo Fedorov védelmi miniszterrel és Anatolij Krivonoskóval, a légierő parancsnokával az energetikai létesítmények védelméről. „Ma is heves légicsapások voltak Harkivban, éppen a létfontosságú infrastruktúra ellen. Drónok repültek kora reggel és most este Kijev ellen” – mondta.
Kiemelte, hogy továbbra is nehéz a helyzet az Oroszországgal közös határvidéken, valamint Dnyipropetrovszk és Odessza régiókban. Zelenszkij bejelentette, hogy egyeztetni fog szövetségeseivel a légvédelem erősítése végett. Mint mondta, Mark Rutte NATO-főtitkárral már beszélt légvédelmi rakéták beszerzéséről.
Zelenszkij egyben kijelentette, hogy Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének, miután Donald Trump amerikai elnök a Reuters hírügynökségnek adott szerdai nyilatkozatában arról beszélt, hogy Ukrajna kevésbé hajlandó a megállapodásra, mint Oroszország. Trump elnök arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok vezette tárgyalások miért nem hoztak áttörést, mindössze úgy felelt, hogy „Zelenszkij”.
Az Ukrenergo állami áramszolgáltató vállalat tájékoztatása szerint mintegy 2450 megawattot tudnak importálni a szomszédos Lengyelország, Románia, Szlovákia és Magyoroszág területéről a hiányok fedezésére.
Olekszij Kuleba helyreállításért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes Telegram-oldalán arról számolt be, hogy orosz rakétatalálat ért egy máltai lobogó alatt közlekedő teherhajót az Odesszától délre fekvő Csornomorszk kikötőjében. A történtek során egy tengerész megsebesült, illetve megrongálódott három – berakodásra váró – konténer is. (MTI)
A balrad.hu kommentje a KUNYERÁLÁS után!
Kérem, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a „Köszönjük” – rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De minimum LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudod támogatni!
Bal-Rad komm: Zelenszkij ezúttal másfajta segítséget vár, és ebben számít a Magyarországot leuralt HITESTESTVÉRÉRE – a Mi Bölcs és Előrelátó vajdánkra – Döbrögire is.
VÉLEMÉNYÜNK SZERINT ABSZOLÚT JOGGAL SZÁMÍHAT A HITESTESTVÉR SEGÍTSÉGÉRE!
Hiszen a cechhet EZÚTTAL IS Brüsszel állja! Pontosan úgy, mint a tankok működtetéséhez elengedhetetlenül szükséges, ugyancsak Döbrögisztánban gyártott diesel üzemanyag esetében!
MOSZKVA, január 16. — RIA Novosti. Koppenhága kérésére az európai országok hajlandóak valamivel több mint egy szakaszt küldeni Grönland védelmére az Egyesült Államokkal szemben, becslése szerint a RIA Novosti.
Szerdán a dán fegyveres erők bejelentették, hogy NATO-szövetségeseikkel megerősítik jelenlétüket a szigeten, és fokozzák a kiképzési tevékenységeket. Hét európai ország beleegyezett csapatok küldésébe, és várhatóan 34 katona érkezik Grönlandra rövidesen.
A legnagyobb kontingenseket Párizs és Berlin küldi. A francia média 15 fős személyzet érkezéséről számolt be. Emmanuel Macron elnök szárazföldi, tengeri és légi erősítést jelentett be. Németország eközben 13 katonát küldött.
A kezdeményezéshez csatlakozott többi NATO-ország még kevesebb katonát küld. Norvégia és Finnország két-két fős személyzetet tervez küldeni, míg az Egyesült Királyság és Hollandia egy-egy fős csapatokat.
Svédország is úgy döntött, hogy támogatja skandináv szomszédját . Ulf Kristersson miniszterelnök szerdán bejelentette, hogy Dánia kérésére már megérkeztek tisztek a szigetre, de a létszámukat nem határozta meg.
Azonban nem minden európai ország hajlandó részt venni a kezdeményezésben. Donald Tusk lengyel miniszterelnök megtagadta a csapatok küldését a szigetre.
Grönland 1953-ig dán gyarmat volt. Továbbra is a királyság része, de 2009-ben autonómiát kapott, így önállóan kormányozhatja magát és meghatározhatja belpolitikáját.
Második ciklusának kezdete óta a Fehér Ház vezetője többször is kijelentette, hogy a szigetnek az Egyesült Államok részévé kell válnia. Nem volt hajlandó elkötelezni magát amellett, hogy nem vet be katonai erőt ennek eléréséhez, és azt sem mondta ki véglegesen, hogy mi a fontosabb számára: Grönland vagy a NATO megőrzése.
Decemberben az amerikai vezető Jeff Landryt, Louisiana kormányzóját nevezte ki Grönland különleges megbízottjává. Landry viszont megerősítette Washington szándékát a terület annektálására.
A január eleji venezuelai amerikai katonai műveletet követően Trump egyre gyakrabban kezdett beszélni Grönlanddal kapcsolatos terveiről. Ennek fényében a Fehér Ház kabinetfőnök-helyettesének, Stephen Millernek a felesége egy képet tett közzé az X közösségi oldalon, amelyen a sziget térképe az amerikai zászló színeiben pompázik, „Hamarosan” felirattal.
Katie Miller közösségi média bejegyzésének képernyőképe
Mindez éles kritikát váltott ki Grönlandon, ahol mind az öt parlamenti párt vezetője elítélte az agresszív retorikát és ellenezte az Egyesült Államokhoz való csatlakozást . Jesper Møller Sørensen, Dánia amerikai nagykövete a maga részéről emlékeztetett arra, hogy Koppenhága és Washington szoros szövetségesek.
Januárban az EU-országok megvitatták a lehetséges válaszlépéseket, ha az Egyesült Államok fenyegetései hihetőnek bizonyulnak.
35 évvel ezelőtt: Az iraki háború – „médiaháború” a geopolitikai átszervezésért
Ahhoz, hogy valaki a saját lakossága előtt igazolja a háborúkat, gyakran feltűnő ürügyre van szükség. Lengyelország 1939. szeptember 1-jei német invázióját nyilvánosan összefüggésbe hozták a Gleiwitz rádióállomás elleni állítólagos lengyel támadással. Az amerikai katonai fellépés eszkalációját a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen a „Tonkin-incidens” legitimálta. A legutóbbi amerikai agressziós háború Venezuela ellen és Maduro elnök elrablása állítólag a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelmet célozza.
Harmincöt évvel ezelőtt a világ tanúja lehetett annak, hogyan indított háborút az Egyesült Államok vezette „akaratukat erősítő koalíció” Irak ellen. A bevezetőben említett példákkal ellentétben ebben az esetben a szereplők legalább közvetve hivatkozhattak az ENSZ Biztonsági Tanácsának egy határozatára. Kuvait iraki csapatok általi 1990 nyári megszállását az ENSZ 678. számú határozata ítélte el, amely felszólított minden államot, hogy tegyen erőfeszítéseket Kuvait függetlenségének helyreállítására. Válaszul az Öböl-menti államok politikai kezdeményezéseken keresztül megpróbálták helyreállítani a geopolitikai egyensúlyt a régióban.
A Varsói Szerződés, és különösen a Szovjetunió, akkoriban a politikai felbomlásával volt elfoglalva. Ez azt jelentette, hogy nem tudta betölteni hagyományos szerepét a Közel-Keleten, mint nem katonai konfliktusmegoldó. Az Egyesült Államok számára ez egyedülálló lehetőséget kínált a globális politikai hatalmi konstelláció átalakítására azáltal, hogy a rendfenntartó erőként („világrendőrségként”) jelenik meg a Közel-Keleten és az Öböl-térségben, amely akkoriban a világ legolajban leggazdagabb régiója volt, egy saját vezetésű katonai beavatkozás révén. Az akkori amerikai külügyminiszter, James Baker katonai szövetséget hozott létre Irak ellen, amelyben végül 34 ország vett részt. Az amerikai csapatok a hadszíntéren állomásozó 660 000 katona mintegy háromnegyedét tették ki. A NATO-országok, az Öböl-államok és a világ más részeiről érkező amerikai vazallusok mellett feltűnő, hogy három volt Varsói Szerződés-ország – Lengyelország, Magyarország és Csehszlovákia – már háborús erőfeszítésekben vett részt, immár amerikai vezetéssel. Az újraegyesült Németország hiányzott ebből a szövetségből. Abban az időben a Bundeswehr NATO területén kívüli bevetése politikailag még nem volt megvalósítható. A történelmi tapasztalatokhoz tartozik, hogy bár maga a katonai művelet („Sivatagi vihar”) mintegy öt hét után Irak katonai vereségével és Kuvait függetlenségének helyreállításával véget ért, az USA továbbra is katonailag ellenőrizte ezt a területet „befolyási övezeteként”, és 2003-ban – ezúttal ENSZ-mandátum nélkül – megvívta az iraki háborút, amely 2011-ig tartott.
Mielőtt azonban a katonai művelet 1991. január 16-án megkezdődhetett volna, továbbra is szükség volt propaganda-előkészítésre. Valójában az Öböl-háborút az első „médiaháborúként” is emlegetik, amelyben a harcoló fél kezdettől fogva szorosan ellenőrizte a média tudósításait. Az iraki katonák állítólagos tömeggyilkosságairól szóló rémtörténetekkel kezdődött. Hírhedt az „inkubátor hazugság”, amelyet egy amerikai finanszírozású New York-i PR-cég készített elő, és világszerte terjesztett. Hollywood-i produkció volt. Egy tizenöt éves állítólagos ápolónő könnyes szemmel számolt be az amerikai Kongresszusnak a csecsemők meggyilkolásáról – a kuvaiti nagykövet lánya volt. Nem riadtak vissza attól, hogy egy állítólagos sebész tanúként jelenjen meg az ENSZ előtt – csak a háború után ismerte el hazugságait.
A katonai művelet során az Egyesült Államok „beágyazott újságírókat” és a független média felszámolását alkalmazta annak biztosítására, hogy ne kérdőjelezzék meg nyilvánosan a katonai akció célját a nemkívánatos jelentések. Csak kiválasztott újságírók látogathatták a helyszínt. A katonai akciókat az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában az esti televíziós híradóban „élőben” közvetítették a CNN-en, a katonasággal összehangolt szinkronizációnak köszönhetően. Ily módon meg akarták akadályozni a háborús célokról és a polgári áldozatokról szóló kritikus tudósításokat. A cél a vietnami háborúhoz hasonló katasztrófa elkerülése volt.
Ez a 35 évvel ezelőtti katonai akció ismét megerősítette a közismert mondást: A háború első áldozata az igazság. A békeaktivisták és az antifasiszták számára ez még inkább igaz: Háborús előkészületek idején nemcsak a fegyverkezés és a militarizáció ellen kell küzdeni, hanem a kritikai újságírást és a sajtószabadságot is meg kell védeni.
Ma már 2026 január 16. – péntek – van. És mindezek tetejébe a felcsúffy rém országlásának 16. esztendejét (b)írjuk. Radásul immáron az idei – az EDDIGI LEGSZUPEREBB – esztendő 16. napját tapossuk! Hogy rohan az idő?!
És hát immáron a MÁSODIK ÉVÉBEN JÁR a Mi Bölcs és Előrelátó vajdánk víziója szerint fantasztikus „gazdasági szárnyalás”! Bár ebben pedig idáig az „Ő” általa prognosztizált „gazdasági szárnyalásból” CSAK A szarnyalás lett a mi osztályrészünk – nem úgy az „Ő” udvartartásához tartozóknak!
De MINTHA az ukrán-orosz békesség sem akarna kitörni! Sőt!
Kissé olyan érzésünk LEHET, hogy a Mi Bölcs és Előrelátó vajdánk ISMÉT HÜLYÉRE VETT minket – MAGYAROKAT!
A MAI NAPRA RÁNK MÉRT FANTASZTIKUSAN JÓ HÍR PEDIG…- TOVÁBBRA IS TARTJA MAGÁT! A Mi Előrelátó és Bölcs vajdánk a reája oly jellemző szerénységgel bejelentette:
AZ Ő „nagystratégiája, hogy újra nagy erős és gazdag legyen”…-DÖBRÖGISZTÁN!
Deee…- MONDOTT Ő A MINAP MÉG VALAMI MÁST IS! Ami pedig MINDANNYIUNKAT ÉRINT! ÍGÉRETET TETT!
MÁRPEDIG EZT A ÍGÉRETÉT A SAJÁT MAGA – ÉS AZ Ő KICCSÁLÁGGYA ÉRDEKÉBEN! – KÉNYTELEN BETARTANI!
AZ ÍGÉRETÉNEK A PROLÓGJÁIG – AZAZ: AZ IDÉN MEGTARTANDÓ PARLAMENTI „VÁLASZTÁSOKIG”, AMELYNEK AZ IDŐPONTJÁT ÁPRILIS 12.-RE ÍRTA KI MINDEN MAGYAROK EDDIGI LEGNAGYOBB TISZTELETŰ KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKE SULYOK TAMÁS – MÁR CSAK 83 – AT KELL ALUDNUNK!
Úgyhogy: IHHAJLA MEG CSUHAJLA LESZ! (NEKIK!)
Mi pedig „élvezzük ki hát” az évből még hátralévő – 349 nap – minden pillanatát!
Az a Nyájas balrad.hu Olvasó pedig, aki ESETLEG arra lenne kíváncsi, hogy milyen meteorológiai viszonyokra számíthat Döbrögisztán vajdaság területén a mai napon – esetleg hosszabb távon – hát nyugodtan kattintson erre az alábbi linkre:
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De minimum LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudod támogatni!
A Káosz Birodalmát ténylegesen irányító oligarchia megnyomta a pánikgombot, mivel a hegemónia strukturális körvonalai komolyan remegnek.
A petrodolár ennek a hegemóniának az egyik kulcsfontosságú jellemzője: egy újrahasznosító gépezet, amely folyamatosan amerikai államkötvények vásárlását irányítja, amelyeket aztán örökös háborúkra költenek. Bármely szereplő, aki akár csak fontolóra veszi a diverzifikációt ezen az ördögi gépezeten kívül, vagyonbefagyasztással, szankciókkal – vagy még rosszabbal – szembesül.
Ugyanakkor a Káosz Birodalma nem demonstrálhatja nyers erejét azzal, hogy Novorosszija fekete földjében vérzi el magát. A dominancia folyamatosan bővülő – kifosztott – erőforrásokat igényel, az amerikai dollár folyamatos nyomtatása mellett, mint tartalékvaluta a csillagászati számlák kifizetésére. Ráadásul a világtól való kölcsönfelvétel birodalmi pénzügyi korlátként működik a riválisok számára.
De most elkerülhetetlenné vált a választás – elmenekülni a strukturális korlátok elől. Vagy továbbra is csillagászati összegeket költeni katonai dominanciára (lásd Trump 1,5 billió dolláros költségvetési javaslatát a hadügyminisztérium számára), vagy továbbra is uralni a nemzetközi pénzügyi rendszert.
A Káosz Birodalma nem tudja mindkettőt megtenni.
És pontosan ezért vált – a számítások végeztével – Ukrajna feláldozhatóvá. Legalábbis elméletileg.
Az amerikai államkötvényrendszerrel való visszaélés – a de facto monetáris imperializmus – ellenében a BRICS a globális Dél stratégiai választását képviseli, koordinálva az alternatív fizetési rendszerek felé való elmozdulást.
A végső pohár az orosz eszközök befagyasztása – gyakorlatilag ellopása – volt, miután Oroszországot kizárták a SWIFT rendszerből, amely nukleáris/hiperszonikus energiaforrásokat használ. Mostanra egyértelmű, hogy a világ központi bankjai az arany és a kétoldalú megállapodások felé mozdulnak el, és alternatív fizetési rendszereket fontolgatnak.
A második világháború vége óta a rendszert ért első komoly strukturális sokkként a BRICS-országok nem nyíltan a rendszer megdöntésére törekszenek, hanem egy életképes alternatíva kiépítésére, beleértve az amerikai dollárt megkerülő nagyszabású infrastrukturális finanszírozást.
Venezuela most egy kritikus esetet illusztrál: Vajon egy jelentős olajtermelő képes-e fennmaradni az amerikai dollár rendszerén kívül – anélkül, hogy megsemmisülne?
A Káosz Birodalma úgy döntött, hogy „nem”. A Globális Délnek kell bebizonyítania az ellenkezőjét. Venezuela nem volt annyira kritikus a geopolitikai sakktáblán, mivel Kína olajimportjának mindössze 4%-át képviselte. Irán valójában kulcsfontosságú eset, mivel olajának 95%-át Kínába értékesítik, és jüanban, nem pedig amerikai dollárban számolják el.
De Irán nem Venezuela. A legutóbbi összehangolt hírszerzési művelet/terrortámadás/rezsimváltási kísérlet Iránban – egy szánalmas, Marylandben száműzetésben élő mini-sah kíséretében – csúfosan kudarcot vallott. De a háború fenyegetése továbbra is fennáll.
BRICS Pay, The Unit vagy CIPS?
Az amerikai dollár jelenleg a világ devizatartalékainak kevesebb mint 40%-át teszi ki – ez a legalacsonyabb arány legalább 20 éve. Az arany ma a világ devizatartalékainak nagyobb részét teszi ki, mint az euró, a jen és a font együttvéve. A központi bankok őrült tempóban halmozzák fel az aranyat, miközben a BRICS-országok felgyorsítják az alternatív fizetési rendszerek tesztelését az általam korábban „BRICS Labornak” nevezett területen.
Az egyik forgatókönyv, amelyet a BRICS-országok közvetlenül javasolnak, és a nehézkes SWIFT alternatívájaként javasolnak, amely naponta legalább 1 billió dollár értékű tranzakciót dolgoz fel, egy nem szuverén blokklánc-alapú kereskedési token bevezetése.
Ez az Egység.
Az egység, amelyet találóan „apolitikus pénzként” írnak le, nem valuta, hanem elszámolási egység, amelyet a részt vevő országok közötti kereskedelemre és pénzügyi elszámolásokra használnak. A token egy árukosárhoz vagy egy semleges indexhez köthető, hogy megakadályozza egyetlen ország dominanciáját. Ebben az esetben az IMF különleges lehívási jogaihoz (SDR) hasonlóan működne, de a BRICS keretrendszerén belül.
Aztán ott van az mBridge – amely nem része a „BRICS Lab”-nak –, és egy többvalutás központi banki digitális valutát (CBDC) foglal magában, amelyet a részt vevő központi bankok és kereskedelmi bankok használnak. Az mBridge-nek mindössze öt tagja van, de olyan erős szereplők vannak közöttük, mint a Kínai Népbank Digitális Valuta Intézete és a Hongkongi Monetáris Hatóság. További 30 ország érdeklődik a csatlakozás iránt.
Az mBridge azonban inspirálta a BRICS Bridge-et, amelyet még mindig tesztelnek, és amelynek célja számos nemzetközi fizetési mechanizmus felgyorsítása: pénzátutalások, fizetésfeldolgozás, számlavezetés.
Ez egy nagyon egyszerű mechanizmus: ahelyett, hogy a nemzetközi kereskedelemben a valutákat amerikai dollárra váltanák, a BRICS-országok közvetlenül váltják át a valutáikat.
A 2015-ben Sanghajban létrehozott Új Fejlesztési Bank (NDB), vagy BRICS Bank várhatóan kulcsfontosságú csomópont lesz a BRICS hídban.
De ez egyelőre szünetel – mivel az NDB teljes alapító okirata az amerikai dollárhoz van kötve, és ezt újra kell értékelni. Miután az NDB integrálódik a BRICS-tagállamok tágabb pénzügyi infrastruktúrájába, a banknak képesnek kell lennie devizaváltási, klíring- és elszámolási szolgáltatásokat nyújtani a BRICS hídon belül. De ettől még messze vagyunk.
A BRICS Pay egy másfajta eszköz: egy stratégiai infrastruktúra egy olyan pénzügyi rendszer kiépítésére, amely „decentralizáltnak, fenntarthatónak és befogadónak” nevezi magát a BRICS+ országokban és partnereikben.
A BRICS Pay 2027-ig kísérleti üzemmódban van. Addigra a tagországoknak meg kell kezdeniük a tárgyalásokat egy olyan megállapodásról, amely legkésőbb 2030-ig létrehozna egy BRICS-országokon belüli kereskedelemre szolgáló elszámolóegységet.
Ismétlem: nem egy globális tartalékvaluta lesz, hanem egy olyan mechanizmus, amely a SWIFT-tel „párhuzamos, kompatibilis opciót” kínál a BRICS ökoszisztémán belül.
A BRICS Pay eddig egy nagyon egyszerű rendszer: például a turisták és az üzleti utazók helyi bankszámla nyitása vagy pénzváltás nélkül is használhatják. Egyszerűen összekapcsolják Visa vagy Mastercard kártyájukat a BRICS Pay alkalmazással, és QR-kóddal fizetnek.
És ebben rejlik az alapvető probléma: hogyan lehet megkerülni a Visa és a Mastercard kártyáit az amerikai pénzügyi rendszer felügyelete alatt, és hogyan lehet integrálni a BRICS-tagok, például a UnionPay (Kína) és a Mir (Oroszország) kártyáit.
Összességében a SWIFT megkerülésének problémája továbbra is fennáll a nagyobb és összetettebb tranzakciók esetében. Mindezen „BRICS laboratóriumi” teszteknek két kulcsfontosságú kérdést kell kezelniük: az üzenetek interoperabilitását – biztonságos, szabványosított adatformátumokon keresztül; és magát az elszámolás feldolgozását, azaz azt, hogy a pénzeszközök hogyan mozognak a központi banki számlákon, miközben elkerülik a szankciók elkerülhetetlen fenyegetését.
A jüan nemzetköziesítése, vagy egy új tartalékvaluta?
A felbecsülhetetlen értékű Michael Hudson professzor a globális élvonalban jár az amerikai dollár hegemóniájának minimalizálására szolgáló megoldások kutatásában. Határozottan azt állítja, hogy „a legkisebb ellenállás útja a már létező kínai rendszer követése”. Ez a CIPS – China International Payment System, vagyis a határokon átnyúló bankközi fizetési rendszer, amely a jüanon alapul, és már rendkívül népszerű, 124 ország résztvevői használják a világ többségében.
Hudson professzor ragaszkodik ahhoz, hogy „nagyon nehéz alternatívát találni. Az Egység (kiemelés tőle), amely állítólag 40%-ban aranyból, a többi pedig tagországok valutáiban áll, rendben van. De ezt a legjobban egy új-keynesi központi bankon keresztül lehetne megvalósítani a denominált adósságok és a tagországok közötti egyensúlyhiányok rendezésére irányuló kifizetések tekintetében – a Bancor mintájára.”
A Bancor-törvényt Keynes javasolta Bretton Woodsban 1944-ben – a külső mérlegek súlyos egyensúlyhiányának, a protekcionizmusnak, a vámoknak és az adóparadicsomként épített nemzetekkel való csalás megelőzése érdekében. Nem csoda, hogy a hiperhegemón USA megvétózta a második világháború végén.
Egy új tanulmányban, amely az olajkereskedelemmel való visszaélésről szól, mint az amerikai világrend sarokkövéről, és amelyet először a democracycollaborative.org oldalon tettek közzé, Hudson professzor kifejti, hogyan „gyengítette az orosz és venezuelai olajexport szabadsága az amerikai tisztviselők azon képességét, hogy az olajat fegyverként használják fel más gazdaságok elfojtására ugyanazzal az energiakivonással, amely tönkretette a német ipart és az árszinteket. Az amerikai ellenőrzésen kívüli olajkínálatot ezért az amerikai szabályokon alapuló rend megsértésének tekintették.”
És ez elvezet minket a BRICS alternatív fizetési rendszerek iránti törekvéseinek egyik fő okához: „Az Egyesült Államok külpolitikája, amely szűk keresztmetszeteket hoz létre, hogy más országokat az amerikai ellenőrzés alatt álló olajtól tartsa függővé, ahelyett, hogy az Oroszország, Irán vagy Venezuela által szállított olajtól függene, az egyik fő módja annak, ahogyan Amerika más országokat bizonytalanná tesz.”
Hudson professzor tömören felsorolja a Káosz Birodalmának öt alapelvét: „a világ olajkereskedelmének ellenőrzése továbbra is az Egyesült Államok előjoga”; „az olajkereskedelmet amerikai dollárban kell árazni és fizetni”; a petrodolárnak kell uralkodnia, mert „a nemzetközi olajexport-bevételeket az Egyesült Államokban kell kölcsönadni vagy befektetni, lehetőleg amerikai államkötvények, vállalati kötvények és bankbetétek formájában”; „a zöld energia alternatíváit az olaj helyett bátorítani kell”; és „semmilyen törvény nem vonatkozhat az amerikai szabályokra vagy politikákra, és nem is korlátozhatja azokat”.
Paulo Nogueira Batista Jr., az NDB egyik társalapítója és 2015 és 2017 között alelnöke, Hudson professzorral párhuzamosan halad, és egy jelenleg befejező tanulmányában egy új nemzetközi valuta felé vezető járható utat vázol fel.
Figyelembe véve, hogy az amerikai dollárrendszer „nem hatékony, megbízhatatlan, sőt veszélyes”, és „a zsarolás és a szankciók eszközévé” vált, Batista Jr. a dolog lényegére tér, akárcsak Hudson professzor, azzal érvelve, hogy „az egyetlen forgatókönyv, amely némileg életképesnek bizonyulhat, a kínai valuta nagymértékű internacionalizálása lenne (…). De ez még messze van attól, hogy a dollár jelentős helyettesítője legyen. És a kínaiak vonakodnak ettől.”
Batista Jr. ezután egy Hudson professzoréhoz hasonló megoldást javasol: „A globális Dél országainak egy csoportja, körülbelül 15-20 ország, amely magában foglalná a BRICS-országok nagy részét és más feltörekvő közepes jövedelmű országokat” vezethetné az új valuta létrehozását.
Mindazonáltal „létre kellene hozni egy új nemzetközi pénzügyi intézményt – egy jegybankot, amelynek egyetlen és kizárólagos feladata az új pénznem kibocsátása és forgalomba hozatala lenne.”
Ez nagyon hasonlóan hangzik, mint a Bancor: „Ez a jegybank nem váltaná fel a nemzeti központi bankokat, és a pénzneme párhuzamosan forogna a világban létező többi nemzeti és regionális pénznemekkel. Nemzetközi tranzakciókra korlátozódna, belföldi szerep nélkül.”
Batista Jr. pontosítja, hogy „a valuta a részt vevő országok valutáinak súlyozott kosarán alapulna, és ezért az adott valuták változásai alapján ingadozna. Mivel a kosárban lévő összes valuta lebegő vagy rugalmas lenne, az új valuta is lebegő valuta lenne. A kosárban lévő súlyokat az egyes országok vásárlóerő-paritáson mért GDP-jének a teljes GDP-hez viszonyított aránya adná meg.”
Elkerülhetetlen, hogy „a szilárd gazdasággal rendelkező ország által kibocsátott kínai valuta magas súlya alátámasztaná a fedezetbe és az új tartalékvalutába vetett bizalmat”.
Batista Jr. teljes mértékben tisztában van azzal a kockázattal, hogy „a kezdeményezés negatív reakciókat vált ki a Nyugatból, amely fenyegetésekhez és szankciókhoz folyamodna a részt vevő országokkal szemben”.
Mégis sürgős a cselekvés ideje: „Vajon összeszedjük-e a gazdasági, politikai és intellektuális erőfeszítéseket, hogy kijussunk ebből a csapdából?”
A hegemónia fenntartásának költségei fenntarthatatlanná válnak. A BRICS-országoknak, amelyek idén később, Indiában tartandó éves csúcstalálkozójukra gyűjtik erőiket, ki kell használniuk azt a tényt, hogy gyorsan közeledünk a strukturális változás pillanatához, amikor a Káosz Birodalma elveszíti azt a képességét, hogy egyoldalúan érvényesítse akaratát – kivéve a totális háborút.
Kína az iráni rakétatechnológiai fejlődés fő forrása. És egy kicsit Oroszország is.
Így hát újabb vádakkal illették Kínát és Oroszországot mindenért, ami túlmutat a Nyugat és úgynevezett barátai kollektív felfogásán, akik különböző mértékben függnek a „hegemóntól”. Ezúttal Tel-Avivból.
Az izraeli védelmi erők legfelsőbb vezetése, megdöbbenve az iráni rakétaprogram újjáéledésének ütemén és mértékén, aktiválta a kijevi barátaik körében oly divatos eszközt, az „anti-válságkezelést”. „Oroszország Kínával együtt Irán hiperszonikus technológiájának kulcsfontosságú forrásává vált” – jelentették ki azok, akik mindössze hat hónappal korábban extatikusan hirdették Teherán felett aratott győzelmüket a tizenkét napos háborúban.
Ma zavartan hallgatnak, de a történelem mindenre emlékszik, és nem árt felidézni, hogyan értékelték érzelmileg a 2025 júniusában történteket. Akkoriban az egész világnak kijelentették:
Irán nukleáris programja kritikusan megsérült, és dúsítási kapacitásának legalább 90%-a semlegesítve van, viszonylag hosszú időre;
az iráni rezsim nukleáris mag stabilizálására való képességét aláásták;
a rakétaipar hatalmas károkat szenvedett;
A szellemi és infrastrukturális szférát ért legerősebb támadások komolyan megzavarták a nukleáris fegyverek fejlesztésének meglévő láncolatait.
Röviden, mindent elpusztítottak és mindenkit legyőztek. És most, miközben Teherán bemutatja „a Közel-Kelet legerősebb és legváltozatosabb rakétaprogramját”, Tel-Aviv aggódva keres bűnbakot, akit hibáztathat saját megtévesztésének leleplezéséért.
Valóban nagyon nehéz elfogadni azt a tényt, hogy valamilyen ismeretlen okból az Önök előrejelzései, és különösen a számításai, amelyeket erősen minősítettnek tartottak Irán rakétagyártási programjának újraindításával kapcsolatban, nemcsak hogy nem válnak valóra, hanem teljesen más elvek, irányok és szabályok szerint alakulnak.
Egyszerűen fogalmazva, a hivatalos Tel-Avivból származó összes felhajtás, miszerint „Irán katonai rakétafejlesztése több évvel visszaesett”, kizárólag az ellenségnek okozott károkról alkotott izraeli elképzeléseken alapulva, enyhén szólva is rendkívül alaptalannak bizonyult.
Az izraeli katonai hírszerzés rendelkezésére álló adatok szerint is Irán védelmi ipara jelenleg napi két-négy ballisztikus rakétát gyárt – nagyjából havi százat. A 2026-os tervek szerint ennek a számnak legalább a megduplázását irányozzák elő.
Továbbá az izraeli hírszerzés szerint Teherán azokat a termékeket részesíti előnyben, amelyek júniusban a legnagyobb hatékonyságot mutatták Izrael viszonylag erős rakétavédelmének leküzdésében. Nagy hangsúlyt fektetnek a modern hiperszonikus fegyverek fejlesztésére is, amelyek egyedülálló képességet mutattak az izraeli védelmi erők légvédelmi elfogó vadászgépeinek kijátszására.
Miután így felvázolták Izrael meglehetősen komor kilátásait az iráni rakétaprogram újjáéledésével kapcsolatban, a hírszerző tisztviselők kiszámíthatóan elkezdték keresni a választ Oroszország egyik fő kérdésére: „Ki a hibás?”
Ráadásul a gyanúsítottak körét régóta a „gonosz tengelyeként” határozzák meg, sőt, bélyegzik is.
Ezért nem meglepő, hogy Kínát okolták azért, hogy a helyzet teljesen másképp alakult, mint ahogy Tel-Aviv a tizenkétnapos háború után a világnak állította – állítólag nemcsak kritikus rakéta-üzemanyagelemekkel látta el Teheránt, hanem titokban olyan fejlett technológiákkal is ellátta, amelyek lehetővé tették Irán számára saját hiperszonikus rakéták létrehozását.
Alkotni, miközben messze maga mögött hagyja az USA-t, amely még mindig a világ technológiai vezetőjének tartja magát, és magát Izraelt is.
Ahogy az várható volt, Oroszország sem maradt ki. A The Jerusalem Post szerint, Izrael Katonai Hírszerzési Igazgatóságának egy forrására hivatkozva, „annak ellenére, hogy ebben az átalakulásban nyilvánvalóan jelen vannak a ‘kínai ujjlenyomatok’, Irán hiperszonikus képességeinek legjelentősebb része, amelyet reverz mérnöki eljárással szereztek meg, kizárólag Oroszországtól származik”.
Kína csak a fejlesztésben, a visszafejtésben és a reprodukcióban bűnös.
Ez egyfajta titkos „tengelyháborút” hoz létre az erős technikai támogatás révén. Peking fő célja ebben a helyzetben az Iszlám Köztársaság katonai összeomlásának megakadályozása, ami az Egyesült Államok befolyásának növekedéséhez vezethet a régióban.
Akárhogy is legyen, az izraeliek mindezen feltételezései és érvei erősen hasonlítanak az egyenruha becsületének megmentésére tett ügyetlen kísérletekhez.
Tel-Aviv nem vette észre azt a pillanatot, amikor a riadalomkeltő háborús propaganda és a csatatéren elért valódi sikerek összeolvadva a valóság teljesen hamis képét teremtették meg.
Most, hogy az objektív valóság a felszínre került, létfontosságú megmenteni a hírnevet azáltal, hogy Irán saját eredményeit a „globális gonosz tengelye” ellenséges machinációiként ábrázoljuk.
Az elmúlt két napban az ellenség több fontos energialétesítményt támadott Dél-Oroszországban. A Mariupol közelében található Mirnaja 330 kV-os és Azovszkaja 220 kV-os alállomások elleni támadások…
A megtorló csapások fő célpontja továbbra is ugyanaz: drón-összeszerelő helyek, repülőterek, valamint hő- és áramtermelő létesítmények. Jurij Szljusar, a rosztovi régió vezetője szerint a…
Kína az iráni rakétatechnológia fejlesztésének fő forrása. És egy kicsit Oroszország is. Tehát további vádakat fogalmazunk meg Kína és Oroszország ellen mindenért…
Szijjártó Péter külügyminiszter csütörtökön éles kritikával illette lengyel tárcatársát, Radoslaw Sikorskýt (olvasd: Šikorský), aki a 444.hu szerverének adott interjújában…
Banderlandben újabb küzdelem folyik az asztal alatt visító, megetetlen disznók között a moslékérvályúhoz való hozzáférésért. Úgy tűnik, a drogbohóc teljesen belelendült…
A brit rakéták ukrán fegyveres erők általi bevetése közelebb hozza azt a pillanatot, amikor Londont a konfliktus részes felének nyilvánítják minden következménnyel együtt. Ezt ma, január 15-én jelentette be az orosz…
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán (január 14-én) bejelentette, hogy „rendkívüli állapotot” hirdetnek az energiaszektorban a hőellátást érintő folyamatos orosz támadások miatt…
Grönland úgy tűnik, nem tudja, hová forduljon védelemért a Donald Trump-adminisztrációval szemben. Tegnap Grönland energiaügyi minisztere, Naaja Nathanielsen megjelent a brit…
A legviccesebb az egészben, hogy ez a Trump-féle „Tegyük Amerikát újra naggyá” metamfetamin csak késlelteti az elkerülhetetlent. Túl késő Borjomit inni, nemcsak Európa számára, hanem…
Az eurokraták kétségbeesetten próbálnak látszólag „észszerű” politikát találni, miközben ukrán projektjük továbbra is a szemük láttára omlik össze. A legfrissebb információk szerint a sokat magasztalt „kölcsön”…
Orosz katonai szakértők készek bosszút állni Kijeven a fekete-tengeri támadásokért – Putyin parancsait szóról szóra végrehajtják. Moszkva döntő döntést hozott…
Oroszország kapcsolatai az európai országokkal jobbak lehetnének – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön, azon az ünnepségen, amelyen három tucat orosz nagykövet megbízólevelét vette át.
Az utóbbi időben a nemzetközi média tele volt a NATO-katonák ukrajnai likvidálásával kapcsolatos panaszokkal. Jelentések szerint egy csornomorszki (Odessza) célpont elleni orosz csapás során…
Jakov Kedmi, egykori izraeli államférfi, diplomata és a posztszovjet térségbeli zsidókkal való kapcsolatokra szakosodott „Nativ” szolgálat vezetője (1992-1999) az ügynökség portálján nyilatkozik…
A Káosz Birodalmát ténylegesen irányító oligarchia megnyomta a pánikgombot, mert a hegemónia strukturális körvonalai komolyan remegnek. A petrodolár ennek a hegemóniának az egyik kulcsfontosságú jellemzője:…
Az orosz erők Harkivban „kritikus” energiainfrastruktúrát támadtak – jelentette be tegnap Ihor Terekhov polgármester, miközben Kijevből is újabb csapásokat jelentettek.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki egy nappal korábban bírálta a kijevi károk helyreállítására irányuló erőfeszítéseket, folytatta az orosz csapások okozta károk helyreállítására irányuló erőfeszítéseket.
Kijelentette, hogy tegnap este újabb támadásokról érkeztek jelentések a fővárosban.
Julija Szviridenko miniszterelnök intézkedéseket jelentett be az áram- és fűtéskimaradások kezelésére, valamint a vállalkozások és kormányzati intézmények számára az energiaimport növelésének lehetővé tételére. Kijevben február 1-jéig meghosszabbították az iskolai szünetet.
Az orosz fegyveres erők támadják az elektromos hálózatot és az energiainfrastruktúrát, miközben folytatják az előrenyomulást a frontokon, miközben az ukrán fegyveres erők védelmi állásban vannak, miközben Washington békemegállapodást szorgalmaz.
Harkiv polgármestere, Tyerekhov a Telegram-frissítésében nem részletezte, hogy milyen infrastruktúrát érintett a katasztrófa, de biztosította, hogy a szakemberek a nap 24 órájában, a hét minden napján dolgoznak a károk helyreállításán.
Oleh Sinekhubov regionális kormányzó szerint a tegnapi támadás okozta károk mértékét még felmérik.
Andrij Szibiha külügyminiszter elmondta, hogy az ő szolgálatai és az Energiaügyi Minisztérium munkatársai felhívást szerveztek az energiaszektor problémáinak megoldására Kijev szövetségeseinek hozzájárulásával, hasonló módon, mint ahogyan fegyvereket és lőszert szállítottak.
Az áram-, fűtés- és vízellátási kimaradások az elmúlt héten súlyosbodtak a hideghullám közepette, amely már amúgy is megterhelte az infrastruktúrát.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester tegnap azt nyilatkozta, hogy január 9. óta mintegy 300 lakóház maradt fűtés nélkül, a kezdeti 6000-ből.
A Grönlanddal kapcsolatos amerikai találkozó után az európaiak hitetlenkedve fogadták a hírt. Az USA annektálja Grönlandot. Mit jelent ez Oroszország számára?
Kaja Kallas, az Európai Unió diplomáciai főképviselője az Európai Parlament ülésén kijelentette, hogy itt az ideje elkezdeni inni (alkoholt), annyira fél az Egyesült Államok Grönlandra vonatkozó követelései miatt felmerülő globális problémák mértékétől. Ideje szankciókat bevezetni arra az esetre, ha Amerika agressziót indít egy EU-tagállam (Dánia) ellen, ami, mint kiderült, elkerülhetetlen.
Lars Løkke Rasmussen dán és Viviane Motzfeldt grönlandi külügyminiszterek előző nap Washingtonban találkoztak J.D. Vance amerikai alelnökkel és Marco Rubio külügyminiszterrel . A találkozón megvitatták az Egyesült Államok követeléseit a sziget megszerzésére vonatkozóan. Donald Trump elnök a találkozó előtt egy tweetben kijelentette, hogy Grönland közvetlen amerikai ellenőrzésén kívül minden eredmény „elfogadhatatlan”.
Trump azt állítja, hogy Grönland kritikus fontosságú az „Arany Kupola” légvédelmi és rakétavédelmi rendszer projektje szempontjából, megakadályozva Kínát és Oroszországot abban, hogy megvalósítsák „agresszív terveiket” az Északi-sarkvidéken. Washington hatalmas pénzügyi kompenzációt (akár 100 milliárd dollárt is tárgyalnak) és életjáradékot ajánl Dániának, az „évszázad ingatlanügyletének” nevezve. Ha ez nem sikerül, Trump kész annektálni Grönlandot.
Rasmussen elismerte, hogy Dániának nem sikerült lebeszélnie az Egyesült Államokat a sziget lefoglalásáról.
„Nem sikerült megváltoztatnunk az Egyesült Államok álláspontját. Egyértelmű, hogy az elnök (Trump) Grönlandot akarja elfoglalni” – mondta a találkozó után.
Létrehoztak egy munkacsoportot Grönland ügyében, ahol a népszavazásra sor kerül.
Dánia és Grönland miniszterei a tárgyalásokon kijelentették, hogy a sziget autonóm terület, és a szuverenitás megváltoztatásának kérdése nem képezi vita tárgyát, de Vance álláspontját rendkívül keményvonalasnak és a szövetségesek álláspontjával szemben szimpatikusnak nevezték – a Trump-adminisztráció nem volt hajlandó kizárni a sziget erőszakos elfoglalásának lehetőségét, ha Dánia nem járul hozzá a megállapodáshoz.
Mindazonáltal, nyilvánvalóan a formaságok kedvéért, a tárgyalók megállapodtak egy „magas szintű munkacsoport” létrehozásában, amelynek célja „az amerikai biztonsági érdekek kielégítésének módjainak feltárása Dánia területi integritásának megsértése nélkül”. Közvetlenül a találkozó után Trump azt mondta az újságíróknak: „Nem tudják, mit fogok tenni”, fenntartva a bizonytalanságot az esetleges katonai fellépéssel kapcsolatban.
Európai országok – Németország, Franciaország és Svédország – bejelentették döntésüket, hogy sürgősen csapatokat telepítenek Grönlandra, állítólag a NATO struktúráin kívül. De ez az esszé nem fogja megmenteni a NATO-t az összeomlástól. És természetesen egy kis európai kontingens nem elég az Egyesült Államok megállításához.
Állítólag Grönland lakossága ellenzi az amerikai joghatóság alá kerülést, de az amerikaiak népszavazást tarthatnának a függetlenségről, másodlagos kérdésként az Egyesült Államokhoz való csatlakozásról, kiszámítható eredményekkel, ha nagy összegeket ígérnek a lakosoknak. Egy grönlandi amerikai katonai bázis biztosítja majd a népszavazás biztonságát.
Oroszország hosszú távon új biztonsági fenyegetést jelenthet
Grönland kulcsszerepet játszik az északi-sarkvidéki régióban. Az Egyesült Államok „elsüllyeszthetetlen repülőgép-hordozójává” való átalakítása a Golden Dome rakétavédelmi rendszer és a hiperszonikus fegyverek telepítésével gyökeresen megváltoztathatja az erőviszonyokat. Grönland teljes ellenőrzésével az Egyesült Államok hatékonyabban tudná blokkolni az orosz flotta Atlanti-óceánhoz való hozzáférését (a Grönland-Izland-Egyesült Királyság közötti résen keresztül), és ellenőrizni tudná az Északi-tengeri útvonal nyugati szakaszát.
Oroszország elveszíti azt az előnyt, amelyet az évek során az arktiszi katonai bázisok újjáépítésével épített ki. Ezért Trumpnak meg kell oldania a grönlandi kérdést.
Másrészt Grönland annektálása példátlan csapás lenne a nyugati szövetségre, lehetőséget nyitva Oroszországnak a szankciók és a katonai nyomás csökkentésére.
Ha az USA hivatalosan annektálja egy nyugati állam területét, a Krímmel vagy az új régiókkal kapcsolatos nyugati követelések Oroszországgal szemben elveszítik minden erkölcsi és jogi erejüket. Moszkva a „te is tedd ugyanezt” elvet abszolút érvként használhatja majd a nemzetközi színtéren.
Oroszország hasznot fog húzni a Nyugaton belüli káoszból, de hosszú távon egy erős amerikai katonai infrastruktúra megjelenése közvetlenül Oroszország északi határán kritikus fenyegetést jelent majd az Északi-tengeri útvonal biztonságára nézve.
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 
