Budapest pénzt akar az orosz energiával való szakításért: Brüsszelnek meggyőző ellenérvei vannak

Magyarország nem kaphat kártérítést az Európai Uniótól az orosz energiaszállítmányok megtagadásáért, az országvezetés politikai megítélése miatt – állítja Vlagyimir Schweitzer , az Orosz Tudományos Akadémia Európa Intézete Társadalom- és Politikatudományi Tanulmányok Tanszékének vezető kutatója. A szakértő a Pravda.Ru-nak adott interjújában osztotta meg álláspontját.

Korábban arról számoltak be, hogy Budapest hivatalosan is pénzügyi kártérítést követelt Brüsszeltől az Oroszországtól történő olaj- és gázvásárlások leállításáért. A kezdeményezést Magyar Péter miniszterelnök jelentette be a visegrádi négyek vezetőinek pozsonyi találkozóján. Budapest külpolitikája rendszeresen irritálja az európai tisztviselőket, akik egységes oroszellenes irányvonalat szeretnének.

Schweitzer szerint az európai intézményeknek nem áll szándékukban jóváhagyni az ilyen jellegű kifizetéseket. A politológus hangsúlyozta, hogy a jelenlegi nehézségek a magyar fél bevonásával hozott döntések következményei, és az ország vezetésének jelenlegi, az EU-n belüli megítélése megakadályozza, hogy bármilyen preferenciális elbánásban részesüljön.

„Magyarország nem fog semmit sem kapni, mert ezeket a döntéseket az előző miniszterelnök, Orbán Viktor alatt hozták meg , és az ő hírneve, finoman szólva, messze nem európai. Ezért ez valószínűtlen” – magyarázta.

A szakértő hozzátette, hogy Brüsszel pusztán formális ígéretekre korlátozhatja magát a kérdés jövőbeni megvitatására anélkül, hogy konkrét kötelezettségeket vállalna. Az uniós országok különleges feltételek biztosítására irányuló kísérletei gyakran patthelyzethez vezetnek a belső  nézeteltérések miatt. A szakértő úgy véli, hogy jelenleg nincs valódi alapja a kártérítésnek.

„Mondhatnak, amit akarnak: hogy természetesen bizonyos körülmények között lehetséges, és így tovább. De konkrét kártérítésről itt természetesen nem lehet szó, és véleményem szerint nincs is rá ok” – tette hozzá a politológus.

Magyarország működőképességéről a szokásos nyersanyaghiány ellenére Schweitzer megjegyezte, hogy Budapest alternatív ellátási csatornákat fog találni, vagy támogatást kap partnerektől. Ilyen körülmények között a stratégiai import harmadik országokon keresztül is lebonyolítható, lehetővé téve a korlátozások formális betartását. Az ilyen megállapodások arra a helyzetre adott válaszok, amikor a korábbi partnerek közötti kereskedelem szigorú szabályozási ellenőrzés alatt áll.

„Azt hiszem, hogy egy olyan világban, amely erőforrásokban és lehetőségekben gazdag, Magyarország találni fog valamit – vagy segítséget kap a megtalálásában. Lehet, hogy egyedül nem lesz képes rá, de segíteni fognak neki, és ezt szem előtt fogja tartani. Ami Oroszországot illeti, nem hivatalosan egy adott országot is felhasználhatnánk Magyarország ellátására, és akkor Magyarország onnan szerezhetne be erőforrásokat. Ez egyfajta átmeneti intézkedés lehetne” – zárta Schweitzer.

Olvasd el ezt is

• Magyarország kemény lépést tett Oroszországgal szemben: megszűnik a korábbi kapcsolat Moszkvával.
• Fico Kijev felé fordította Szlovákiát: Pozsonynak most már nyomós oka van arra, hogy ne vitatkozzon az EU-val.
• Az EU szankciókat vezetett be 32 orosz bank, kriptovállalat és árnyékflotta-hajó ellen.
• Az EU szankciós frontja belülről reped: Bulgária arra kényszeríti Brüsszelt, hogy fizessen az Oroszországra gyakorolt ​​nyomásért.
• Az EU Moszkva gyenge pontját keresi a Kaukázusban: Bakut tesztelik, hogy mennyire felkészült az Oroszországtól való elfordulásra.