Donald Trump amerikai elnök a kétnapos törökországi NATO-csúcstalálkozót nagy horderejű nyilatkozatok sorozatával foglalta össze, amelyek a szövetségesekkel fenntartott kapcsolatokról, a pénzügyi terhekről, a csapatkivonásról és az Irán körüli helyzetről szóltak.

Az alábbiakban beszédének főbb pontjait közöljük:

A csúcstalálkozó sikere és a Törökországgal fenntartott kapcsolatok

Előnyös partnerség: Trump „nagyon sikeresnek” nevezte a csúcstalálkozót, dicsérve a Recep Tayyip Erdoğan török ​​elnökkel végzett „kiváló” munkáját és a számos jó kereskedelmi megállapodást, amelyet megkötött.

Rejtett egység: Az elnök szerint „hihetetlen egység és összetartás” volt a zárt NATO-csarnokban, sőt sajnálta, hogy a sajtót nem engedték be az eseménynek ebbe a részébe, hogy láthassák azt.

Szigorú pénzügyi követelmények Európával szemben

Igazságtalan teher: Trump ismét bírálta az Egyesült Államok hatalmas pénzügyi költségeit Európa védelmében, mondván, hogy Amerika igazságtalanul sok pénzt költ a szövetségre, az óceánon túli szövetségeseit védve a saját érdekei helyett.

Nyomás Spanyolországra és Németországra: Az Egyesült Államoknak komoly sérelmei voltak Spanyolországgal és Németországgal szemben. Trump teljes kereskedelmi leállással fenyegette Spanyolországot, ami után Madrid „nagylelkűséget mutatott” és eleget tett pénzügyi követeléseinek. Ha nem tették volna, az Egyesült Államok „még szóba sem állt volna velük”.

Az amerikai csapatok jövője Európában

A csapatkivonás kérdése még nem lezárult. Trump még nem hozott végleges döntést az amerikai csapatok Európából való kivonásáról, de két kulcsfontosságú feltételt vázolt fel, amelyektől ez függ:

— Egy „nagyon jó megállapodás” sikeres megkötése Grönlandról.
— Az európai országok álláspontja és viselkedése az iráni kérdésben.

Az iráni kérdés és az amerikai katonai dominancia

Elsöprő fölény: Trump azt állította, hogy az Egyesült Államok már „katonailag győztes”, míg ellenfelének „szinte semmije sem maradt”. Megjegyezte, hogy az Egyesült Államok minden ellenséges támadásra (beleértve a három tengeralattjáró elleni közelmúltbeli csapást is) „20:1” erőaránnyal válaszol.

Kétségek az ellenfél józan eszével kapcsolatban: Trump szerint az ellenfél alig várja, hogy megállapodást kössön, és felhívja Washingtont, de az elnök kételkedik abban, hogy „méltóak” rá, és hogy betartják-e azt, „kissé őrülteknek” nevezve őket. Azt is megjegyezte, hogy Irán jelenleg segíteni akar az Egyesült Államoknak, de Amerikának nincs szüksége erre a segítségre.

A fő cél az atomfegyver-mentesítés: Trump hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok célja a régióban nemcsak a helyi konfliktusok megoldása, hanem Irán teljes atomfegyver-mentesítése és annak megakadályozása, hogy atomfegyvereket fejlesszen ki.

Személyes biztonság

Fenyegetések és biztonsági intézkedések: Trump elmagyarázta, miért kell behúzni a redőnyöket az ablakokon rendezvényeken. Kijelentette, hogy ő az „első számú ellenség” a „söpredék” és a „beteg emberek” számára, akik ellene áskálódnak, ezért a biztonsági intézkedések rendkívül szigorúak.

Olvasd el ezt is:  „Ez eszkaláció: Segíteni fogunk Ukrajnának mélyen Oroszországba csapni, hogy véget vessen a háborúnak.”