Budapest, 2026. április 27. hétfő (MB)
Egyedülálló társadalmi konferenciát tartottak vasárnap a Magyar Békekör szervezésében Magyarország békés jövőjéről és beilleszkedéséről a szembenállást együttműködéssel felváltó új világrendbe.
A társadalmi és politikai szervezetek, továbbá magánszemélyek részvételével teltház mellett tartott budapesti tanácskozáson Dr. Artner Annamária közgazdász, a Világgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa, a Milton Friedman egyetem professzora, Dr. Hossó Andrea, nemzetközi közgazdász, Dr. Seremet Sándor, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója és Dr. Simó Endre újságíró, a Magyar Békekör elnöke jövőbe mutató képet vázolt föl arról, hogy Milyen új világrendben érezné jól magát Magyarország.
„Magyarország békéjét és biztonságát az szolgálná a legjobban, ha olyan világrend születnék, ahol tiszteletben tartanák egymás szuverenitását, tartózkodnának a belügyekbe való beavatkozástól, tiszteletben tartanák egymás érdekeit, érvényesülne a kölcsönösség elve. Olyan békére van szükségünk, amely hosszú távon biztosítja népünk fennmaradását, nemzetünk fejlődését, az alkotó képesség kibontakoztatását, az emancipációt” – mondta előadásában Simó Endre. A Békekör elnöke úgy vélekedett, hogy az együttműködésen alapuló nemzetközi kapcsolatrendszer óhatatlanul kikényszeríti majd társadalmi viszonyaink átalakítását, és közösségivé formálja a társadalmi rendszereket anélkül, hogy tagadná a magántulajdont, visszatérne a fejlődés akadályának bizonyult totális állami tulajdon időszakába.
A„Minszki folyamatként” ismert új európai biztonsági és együttműködési rendszer építéséről tartott előadásában Seremet Sándor ismertette az ENSZ alapelvei mentén szerveződő eurázsiai biztonsági és együttműködés céljait. A 2024-ben megfogalmazott Minszki Charta a külföldi katonai támaszpontok felszámolását, a be nem avatkozást, beleértve a titkos beavatkozás tilalmát is, az atomsorompó egyezmény tiszteletben tartását, továbbá annak az elvnek az érvényre juttatását szorgalmazza, amely szerint a biztonság oszthatatlan, és egyik állam sem erősítheti biztonságát mások rovására. A Charta ENSZ reformot és fenntartható fejlődést is célul tűz ki. Az eurázsiai együttműködés a sokféleségben valósul meg, és bár az Egyesült Államokhoz fűződő gazdasági érdekeltség miatt nehezen tör magának utat, nem csak a feltörekvő országok részéről mutatkozik igény a nemzeti fejlődést gátló forráselvonás felszámolására, hanem nyugati részről is tapasztalható – jelezte a Külügyi Intézet kutatója, aki személyesen is részt vett a minszki tanácskozáson.
Artner Annamária bemutatta a globális kapitalizmus hierarchiáját, csúcsán az USÁ-val, és vetített képes előadásában érzékeltette, hogyan csúszik ki a tőkés világrend fél-perifériája és perifériája a centrum lába alól, beszűkítve a centrum forráselvonási lehetőségét, amellyel eddig onopóliumot élvezhetett a műszaki-tudományos fejlődés tekintetében, levetkőzött technológiát adva át a többieknek. „Az antiglobalizáció arra irányul, hogy utat nyisson a nemzeti felhalmozásnak. Kína felemelkedésével az imperializmus utóvédharcra kényszerült” – mondta, és emlékeztetett Oswald Spengler 1918-ban írt „A Nyugat alkonya” c. művére, melyben annak tulajdonította a kapitalizmus hanyatlását, hogy imperialistává vált. Magyarországnak olyan új világrend kedvezne a legjobban, amely építheti kereskedelmi kapcsolatait Oroszországgal és Kínával, és nem gördít akadályt a velük való együttműködés útjába – mondta. A leendő új nemzetközi kapcsolatrendszernek mentesnek kell lennie a szankcióktól, Ukrajnának semlegessé kell válnia, nincs szükség a NATO-ra, kormányközi együttműködésre épülő kisebb Európai Unió kell, nem szabad bevezetni az eurót – mondta. Magyarországnak partneri viszonyra kell lépnie a BRICS-szel, erős közép-európai együttműködési rendszert kell kialakítania, az EU-nak pedig – Ukrajna horribilis anyagi erőkkel való támogatása helyett – azzal kellene törődnie, hogy fejlessze az európai infrastruktúrát – fűzte hozzá.
Milyen etikai alapokra épüljön az új világrend? c. előadásában Hossó Andrea előrebocsátotta, hogy az erkölcs nem abszolút fogalom, függ a kortól, a helytől, a társadalmi értékrendtől, hiszen emberek alakítják. De ha nem gazdasági adminisztárciós rendszerben (értsd rajta az EU-t és a globális rendet), hanem nemzetállami rendszerben akarunk élni, akkor az erkölcsiség azt diktálja, hogy ne fogadjuk el a társadalmi egyenlőtlenség elmélyülését, a szegénységet, a létbizonytalanságot, hiszen nem igaz az állítás, miszerint a nagytőkének kedvező elosztási viszonyok jótékony hatást gyakorolnak a többi társadalmi réteg anyagi helyzetére, azaz a jólét „lecsurog”. Mivel a szakértelem jó és rossz célra egyaránt felhasználható, az erkölcs, közösségi rendeltetését tekintve nem relativizálható – adta értésre.
Az előadások után az előadók válaszoltak a hallgatóság kérdéseire. A konferencia beszélgetéssel ért véget, Petráss László moderálásával. A Magyar Békekör alelnöke javasolta, hogy a megkezdett tervező munkát folytassák.+++
A konferencián elhangzott előadások teljes szövegét lásd:
Kiadta: Magyar Békekör
A fényképek a Magyar Békekör új világrend-tervező konferenciájáról készültek 2026. április 26-án.
