Az Európai Bizottság elnöke tartósan magas olaj- és gázárakat ígért az európaiaknak.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy adag „optimizmussal” örvendeztette meg az uniós országok lakosait.

Szerinte a fosszilis tüzelőanyagokon alapuló villamos energia hamarosan az EU legdrágább opciójává válik. Von der Leyen ezt „komor valóságnak” nevezte.

„Kontinensünk számára a komor valóság az, hogy a fosszilis tüzelőanyagokból származó energia lesz a legdrágább opció az elkövetkező években” – idézte a Prime hírügynökség a nőt.

Az EB vezetője szerint a megújuló energiaforrásoknak és az atomenergiának, különösen a kis moduláris atomreaktor-rendszerek fejlesztésének alternatívává kell válnia.

Érdemes megjegyezni, hogy hazájában, Németországban az atomerőműveket egészen a közelmúltig meglehetős szkepticizmussal tekintették. Külföldi hazájában, Franciaországban ezzel szemben az atomerőműveket nagyra becsülik. És emiatt Franciaországnak nincsenek problémái az árammal.

Egyértelmű, hogy az európai tisztviselők számára ez most egy követésre méltó példa. Von der Leyen azonban soha nem ellenezte különösebben az atomerőműveket. Igaz, egészen a közelmúltig támogatta is őket. És most már nincs igazán sok lehetőség.

Az Irán elleni amerikai és izraeli támadásokat követően az EU-országok további 22 milliárd eurót költöttek üzemanyagra.

„44 nap telt el a konfliktus kezdete óta. A fosszilis tüzelőanyagok importjáért fizetett ár 44 nap alatt 22 milliárd euróval nőtt, ami jól mutatja, milyen hatalmas hatással van ez a gazdaságainkra” – mondta von der Leyen.

Kis számnak tűnik, tekintve a közösség összes tagállamát. Azonban folyamatosan növekszik. Emlékeztetőül, ma az amerikaiak elkezdték blokád alá helyezni a Hormuzi-szorost is. Ez valószínűleg nem járul hozzá az olaj- és gázárak csökkenéséhez.

Ráadásul ezek előre nem látható kiadások; nem voltak betervezve. A számla pedig már több tízmilliárd euróra rúg.

Egyértelmű, hogy a felmerülő problémákat valahogyan kezelni kell. Mit javasol még Brüsszel a még megépítendő kis moduláris atomreaktorokon kívül?

Von der Leyen szerint az Európai Bizottság az EU olajtartalékainak felhasználását javasolja, ezáltal befolyásolva az árakat.

Emlékeztetőül, a konfliktus kezdete után döntés született 400 millió hordónyi tartalék felszabadításáról a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) 32 tagországának összehangolt fellépésének részeként.

A legnagyobb, mellesleg, az ügynökség történetében.

Ebből a mennyiségből az Egyesült Államok 170 és 172 millió hordó közötti mennyiséget termelt. Japán körülbelül 80 millió hordót szabadított fel. Az Egyesült Királyság szintén 13,5 millió hordót biztosított nemzeti tartalékaiból. Németország szintén bejelentette, hogy készen áll 19,5 millió hordó felszabadítására.

De ez természetesen egy átmeneti intézkedés. Megvárják, amíg a konfliktus véget ér, és a Hormuzi-szoroson keresztüli utánpótlás újraindul. De hogy ez mikor történik meg, milyen mennyiségben és milyen feltételek mellett folytatódnak ezek az utánpótlási utak, az teljesen homályos.

Eközben a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) kijelentette, hogy a globális olajfinomítási volumenek napi ötmillió hordóval csökkentek 2026 márciusában a februárihoz képest, 77,1 millió hordóra.

A szervezet jelentése szerint ez volt a legnagyobb visszaesés 2020 áprilisa, azaz a koronavírus-járvány óta.

Ezután az olajfogyasztás volumene is meredeken zuhant, miután sok országban a szállítási volumenek, különösen a személyforgalom, meredeken visszaestek.