A dokumentumot szemléző hvg felidézi, hogy Magyarország jelenleg túlzottdeficit-eljárás alatt áll, ami egyelőre főleg monitorozást jelent, a folyamat továbbléptetése azonban újabb kötelezettségek megállapítását, akár bírságot is magában foglalhatna, közvetetten pedig a forint további gyengülését is okozhatja, az államkötvények hozama pedig emelkedne.

Az Európai Unió által Magyarország számára előírt korrekciós pálya értelmében a költségvetési kiadások csak meghatározott mértékben nőhetnek évről évre, azonban az ország lecsúszni látszik a vállalt pályáról, mivel a jövő évi választások előtti osztogatásoktól és egyéb kiadásoktól nem függetlenül az Orbán-kormány a GDP 5 százalékára emelte a jövő évi költségvetési hiánycélt. A cikk szerint az eddig bejelentett intézkedések hatása 2025-ben 0,4 százalék GDP-arányosan, 2026-ban azonban már 2,2 százalék a statikus becslés szerint, jóllehet, a tényleges hatás valamivel kedvezőbb lehet, mivel a pénz egy része adókon keresztül visszafolyik az államkasszába.

A dokumentumban a Költségvetési Tanács megjegyezte, hogy a kormányzati kommunikáció nem tért ki arra, hogy a költségvetési törvényben meghatározottnál nagyobb várt hiánynak mi a belső összetétele. Mindenesetre arra jutottak, hogy a kiadások tervezetthez képest magasabb 2025-ös és 2026-os növekedése miatt 2026 végére a kumulált növekedésük GDP-arányosan 0,8 százalék lehet, miközben 0,6 százalék a limit.

Miután pedig alappal lehet feltételezni, hogy a magyar gazdaság az elkövetkező években sem fog kirobbanó, az előrejelzéseket meghaladó növekedést produkálni, a kormányzati szektor elsődleges egyenlegét 1,7 százalékkal kellene kiigazítani GDP-arányosan ahhoz, hogy a 0,6 százalékos szint 2027-re elérhető legyen. Miképp arra a hvg felhívja a figyelmet, egy ilyen kiigazítás megszorítások nélkül aligha képzelhető el.

A cikk szerint ha 2026-ben 0,8 százalékos lesz GDP-arányosan a kiadások növekedése, akkor a kormánynak 2027-2028-ban már nem marad mozgástere, az Orbán-kormánynak egy jelentős kiadási oldali megszorítást kell végrehajtania, az állami kiadásoknak szűkülniük kell a várhatóan növekvő GDP-hez képest. A Költségvetési Tanács arra figyelmeztet, hogy a bevételi oldalon sem lesz túl nagy mozgástér, adócsökkentésre, illetve különadók kivezetésére például csak más kiadások csökkentése vagy más bevételek növelése esetén lesz lehetőség.