Év: 2025

A marxizmus-leninizmus világnézete
Marx, Engels, Lenin, Sztálin, Mao …
Engels Marxszal együttműködve megalkotta a marxista tanítást,
a tudományos kommunizmus elméletét,
a dialektikus és történelmi materializmus filozófiáját!
A leninizmus az imperializmus és a proletárforradalom korszakának marxizmusa!

Csak a gondolkodó ember törekszik arra, hogy a következetesen objektív tudományos módszerrel vizsgálja a világot, hogy ne a képzelet, hanem a valóság következetesen objektív vizsgálata alapján gondolkodva építse fel a világnézetét.

Ha az ember-állat gondolkodó ember akar lenni, akkor a gondolatainak a következetesen objektív tudományos módszer legyen a meghatározója, erre alapozza világnézetét. Az így nyert tudását a saját és az emberiség érdekében a létfeltételeinek megjavítására használja fel.

Mivel az ember-állat csak a társadalomban élhet valóban emberként, így ha gondolkodó ember, ha gondolkodó emberré akar válni, akkor az egész emberiség érdekeit is vizsgálnia kell és törekednie kell ennek megvalósulására.

Azonban amíg az emberiség számára a létfeltételeinek előállításához szükséges termelőerők fejletlenek, addig az ember kénytelen a saját létfeltételeiért akár embertársai ellen is küzdeni és harcolni. Így ez még alapvetően csak a marakodó ember-állat élet-halál harca az életben maradásért. Ez még csak a gondolkodó állat színvonala, alapvetően az egyéni érdek az individualizmus uralkodik mindenek felett.

Ebben a korban ebből kitörni szinte lehetetlen, az emberiség túlnyomó többsége még nem képes a valódi gazdasági-politikai-társadalmi egyenjogúság szerinti demokráciában kollektíven gondolkodó emberré válni – gyakran még gondolatban sem, pláne érdemben -, és alapvetően nem is érti meg kellően ennek fontosságát, talán ebben a korban még ez a természetes.

Mert a lét határozza meg a tudatot, ezért a megtermelt javak elosztásában még az ember-ember elleni küzdelem a domináló, ami nagymértékben és gyakran független az értéket létrehozó munkaráfordítástól és nem valósulhat meg a munka szerinti elosztás.

A kapitalizmusban az embertársai kárára az erősebb, az okosabb, a rátermettebb, a jobb körülményekben élő ember-állat a totális győztes a létfeltételekért folyó harcban, úgy mint az állatvilágban, ez szinte minden emberi értéket felülmúl, lehetetlenné téve a kollektivizmust, a valódi demokráciát, a gondolkodó emberi létet.

SaLa

A következetesen objektív tudományos világnézet

A világ és a benne lévő formák a tapasztalat, az eddigi következetesen objektív tudományos megfigyelések és következtetések szerint a megfigyelőtől függetlenül léteznek, másra nincs objektív, a valóságnak megfelelő megfigyelés, tapasztalat és tudományos magyarázat.

A világot a szubjektív emberi megfigyelés bármilyennek is látja, érzékeli, magyarázza, de létezik, ebben élünk, ez a tapasztalatunk. Csak ez lehet a kiindulási alap az objektív világ felfedezésére, mert ez az objektív valóság, amit a gyakorlat, a tapasztalat és a tudomány is igazol. A képzelgés, hogy ez másként van, ha a gyakorlatban, a tapasztalattal, a következetesen objektív tudomány segítségével nem igazolható, akkor ez csupán az idealizmus képzeletvilága, egy érdekes játék a gondolatokkal.

Az objektív valóság megfigyelése és megismerése

Az ember-állat élőlény érzékszervei és még a gondolkodása is alapvetően az életben maradásra alkalmasak, az evolúcióval fejlődtek ilyenné, nagyon korlátozottak közvetlenül az objektív világ tudományos megfigyelésére. Azonban az ember képes a képzeletére támaszkodni és gondolkodni, így képes a tapasztalatok, a tudomány eredményeinek felhasználásával kiterjeszteni érzékelőképességét. Így egyre nagyobb mélységekben és távolságokban képes megismerni az objektív valóságot.

A gondolkodás azonban ennél sokkal többet jelent, modellt magyarázatot képes az érzékeltről készíteni vagy akár a még nem létező formát is elképzeli és ennek alapján el tudja azt készíteni. Ez segíti az emberiséget a megmaradásért való küzdelemben.

Ez azonban még nem elégséges, mert így még csak gondolkodó állat marad, vagyis mégiscsak állat, még alapvetően csak a szerszámkészítés képességével rendelkező ember-állat, és minden ami ezzel jár. Gondolkodó emberré kell válnia, mert ellenkező esetben a termelőerők és a tudomány fejlődésével kipusztul az emberiség, ha nem képes ezeken uralkodni.

A gondolkodó ember már a valódi, a gazdasági-politikai- társadalmi egyenjogúságban, a szocialista demokráciában, kollektivizmusban, a kommunista/szocialista társalomban él.

SaLa

A kapitalizmus elpusztítja a beszélőszerszám emberiséget, ha már nem lesz rá szüksége!

A kapitalizmus hihetetlen mértékben szélsőségesen megosztott bérrabszolgatartó társadalom, az emberiség túlnyomó többsége csak beszélőszerszám, csak az élősködők hasznáért élhet és ha nem lesz rájuk szükség, akkor pusztulhatnak, akár milliárd számra is. Ez az individualizmus eredménye, azonban a termelőerők alacsony színvonalán még csak ez lehetséges és ekkor még ez a legmegfelelőbb forma. Azonban ez így még csak a gondolkodó állat színvonala, ahol a létfeltételekért való küzdelemben az emberben még domináló az állati eredet.

A kapitalizmus individualizmusának döntő hibája, hogy lehetetlen az emberiség valódi érdekeken való összefogása, lehetetlen a valódi demokrácia megvalósítása. Bármennyire is koncentrálódik a hatalom, bármennyire is a totális diktatúrába alakul, nem közvetlenül az emberiség szükségletére termel, hanem egyéni érdekből az egyének közötti harccal a saját haszon a meghatározó, ami szélsőségesen megosztotta az emberiséget. A kapitalizmusban ez nem lehet másként. A szociális demagógia, a hamis idealista világnézet, a vallás mind ezt szolgálja. A kapitalizmusra jellemző az ember-ember közötti harc, a létfeltételekért történő állati színvonalú versengés, ahol értelmetlen demokráciáról beszélni, mert alapvetően harc van. A harcban és a háborúban azonban sérül, korlátozódik, megszűnik a demokrácia.

SaLa

A fasiszta-kapitalizmus az emberiséget elpusztíthatja

A termelőerők fejlődésével túlérett kapitalizmusban az élősködők korlátlan egyéni érdekeltsége, hatalma miatt a verseny már öncélúvá, így egyre inkább károssá, sőt a fejlődés érdekében egyre inkább hatástalanná válik. Az élősködők már nem a létfeltételeikért versenyeznek, hanem a totális hatalomért, így ez már csak végjáték az emberiség kárára. Már az első világháború is a királyok, a grófok, a nagytőkés élősködők hatalmi játéka volt 20 millió áldozattal, ami később egyre több áldozatot követelt és követelni fog.

A népi demokrácia forma segíthet a fasizmus legyőzésében

Az alapvetően az individualizmusra épülő túlfejlődött kapitalista politikai-gazdasági-társadalmi modell azonban gátolja a kollektivizmus megvalósulását és lehetetlenné teszi a társadalom továbbfejlődését a valódi demokráciába, ezzel fékezi az emberiség gondolkodó emberré válását. Az emberiség léte számára kiút lehetne a szocializmus felé a népi demokrácia, de ez a kapitalizmusban csökkenti az élősködők hatalmát, amit azonban a fasizmussal védenek, akár az emberiség mindhalálig.

Az emberiség a kapitalista-fasizmussal a vesztébe rohan

A fejlett termelőerőket azonban már csak a mindenkire kiterjedő valódi gazdasági-politikai-társadalmi egyenjogúságra alapuló demokráciával lehet kordában tartani. A kapitalista osztály-önkényuralom erre alkalmatlan. A fejlett kapitalizmus fasizmussá vált, a háborúk, a népirtások állandósulnak, az embertelenség, az élősködés fokozódik, a demokrácia hanyatlik, az erkölcs rothad, a világnézet nem felel meg a kor lehetséges színvonalának. A fasiszta-kapitalizmus társadalmi tudatában élő emberiség valójában, cselekvően nem ítéli el hatásosan ezeket a bűncselekményeket, ezeket a hibákat, de ez az emberiség kiirtását okozhatja. Ébresztő emberiség, mert baj lesz!

SaLa

A dialektikus materializmus az emberré válásért

Csak a dialektikus és materialista világnézetre támaszkodó, az anyag tulajdonságainak következetesen objektív tudományos módszerrel történő megismerésnek az alapján működő tudomány képes az ismeretlent, az újat, az objektív valóságot megismerni, ennek nincs használható, reális alternatívája.

Az emberiség csak olyanná fejlődhet amilyenné a természet törvényei szerint a gondolkodó anyag válhat, de ez csak akkor valósulhat meg, ha a marxizmus-leninizmus-sztálinizmus vezérfonalán jár, mert ez a gondolkodó emberré válás útja.

Minden új felfedezés elkerülhetetlenül a materializmusra és a dialektikus gondolkodásra vezet, még akkor is, ha ezt nem ismerik el. Mert a világ materiális természetű és a dialektika tudománya nélkül az anyag mozgását, változását, fejlődését nem lehet megismerni és megérteni. Így más, a dialektikus materializmuson kívül, valóban következetesen objektív tudományos világnézet nincs, a képzelgés, az idealizmus azonban nem alternatíva.

Mivel az anyag formái mindörökké mozgásban, változásban, keletkezésben, fejlődésben, pusztulásban léteznek, ezért az adott anyagi forma keletkezésének, változásának, történetének, kölcsönhatásainak, ellentmondásainak vizsgálatát dialektikusan kell megvalósítani, hogy objektíven teljességében megismerhető legyen az adott forma, az adott jelenség.

Erre szolgál a dialektikus és történelmi materializmus tudománya, amely következetesen az objektív tudományos módszerre alapozva a marxizmus-leninizmus világnézete, ami a tudomány eredményeinek alapján alakult ki és ezen az alapokon fejlődik tovább. A tudomány fejlődésével, a tapasztalatok útján járva Lenin, Sztálin, … a marxizmus vezérfonalán járva a következetesen objektív tudományos világnézetet továbbfejlesztették, amely tudomány folyamatosan fejlődik, felhasználja a következetesen objektív tudomány, a tapasztalat, a civilizáció elért eredményeit.

A termelőerők fejlődésének hatása

A termelőerők fejlődésével a létfeltételekért folytatott verseny, az ember-ember közötti harc szükségessége csökken, majd a (kommunizmusban) meg is szűnik, értelmetlenné válik. Előbb-utóbb a fejlett termelőerőket az emberiség már csak a kollektivizmussal a valódi demokráciában képes biztonságosan uralni, ami az objektív valóságra alapulva igényli és kényszeríti a társadalmi modell, a társadalmi rendszer változását, fejlődését. Ha ennek a változási kényszernek a gondolkodó anyag, az emberiség nem tud megfelelni, akkor kipusztul.

Az individualizmus pusztító hatása

A napjainkra túlfejlődött kapitalizmus már fasiszta-kapitalizmus, amely az individualista felsőbbrendű élősködő erkölcsével, a kíméletlen és már értelmetlenné, haszontalanná váló embertelen versenyszellemével, az erőforrások mértéktelen pazarlásával, az élősködők emberiség feletti határtalan uralmával, már egyre inkább károsan, sőt pusztítóan hat az emberiség fejlődésére, mert a munka szerinti elosztás, a kollektivizmus, a valódi demokrácia a fejlettebb régiókban már szükségszerűvé és elkerülhetetlenné vált. De ez csak a szocializmusban válhat valóra, ami ellen azonban a túlfejlett kapitalizmus a fasizmussal küzd. Ez lehet, hogy az emberiség pusztulását okozhatja, ha nem tud a kollektivizmus felé változni.

SaLa