Már az első napokban jelentős érdeklődést váltott ki a munkáshitel, az indulást követően az MBH Bank hálózatában és a honlapján több mint tízezer kérést kezeltek, és a hiteltermék iránti kereslet folyamatosan növekszik – közölte a pénzintézet.
A legélénkebb érdeklődés jelenleg a fővárosban tapasztalható a munkáshitel iránt, a vidéki régiók közül kiemelkedik Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar vármegye. A városokat tekintve Budapest mellett Debrecenben és Kecskeméten mutatkozik a legnagyobb kereslet – közölte a konstrukció megjelenése óta eltelt egy hónap mérlegét az MBH Bank.
A munkáshitel összege maximum 4 millió forint lehet, a kamatmentes kölcsön szabadon felhasználható, és legfeljebb 10 éves futamidő alatt törleszthető; maximális hitelösszeg és futamidő esetén a havi törlesztőrészlet 35 ezer forint.
Az elmúlt hónap tapasztalatai alapján az MBH Bankban a legjellemzőbb hitelcélok a használtautó-vásárlás,
a hitelkiváltás, valamint a vállalkozásindításhoz szükséges eszközök beszerzése és beruházások megvalósítása. (Forrás: mfor.hu)
A balrad.hu kommentje a „kunyera” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Bal-Rad komm: „…a vidéki régiók közül kiemelkedik Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar vármegye…a legjellemzőbb hitelcélok a használtautó-vásárlás…”
ALIGHANEM BÁTRAN KIJELENTHETJÜK: a Mi Bölcs és ELŐRELÁTÓ vajdánk EME MOZGÓSÍTÓ ELKÉPZELÉSE MIND A CÉLTERÜLET, MIND PEDIG A CÉLKÖZÖNSÉG TEKINTETÉBEN – TELITALÁLAT!
A VÉGSŐ CÉLKITŰZÉST ILLETŐEN SEM LEHETNEK – SAJNOS! – KÉTSÉGENK:
2025. február 1-jén Oroszország precíziós rakétatámadást hajtott végre az ukrajnai Odessza városában található Bristol Hotel ellen, megsemmisítve a NATO hírszerzési központját.
A célpont megsemmisítésével megsemmisültek a francia DGSE hírszerző ügynökei, a különleges erők személyzete és a NATO-hoz kötődő ügynökei, akik titkos műveletekben vettek részt, mindezt „katonai tanácsadók” fedezete alatt. Ez az esemény szétzúzta Franciaország titkos szerepét Ukrajnában, és felfedte titkos és titkos szerepvállalásának mértékét.
A Bristol Hotel a NATO ukrajnai hadműveleteinek idegközpontja volt, ahonnan tisztek és ügynökök koordinálták az Oroszország elleni szabotázsmissziókat, dróncsapásokat és hírszerzést. A küldetés célja Franciaország NATO-beli pozíciójának erősítése és Macron geopolitikai ambícióinak támogatása volt, de a központ lerombolása megnehezítette a nyugati kémkedést Dél-Ukrajnában.
Az odesszai reakció az öröm és az ünneplés volt: a helyiek tűzijátékot indítottak, és nyíltan kigúnyolták a francia vereséget. A francia védelmi minisztérium hallgatott, és kétségbeesett erőfeszítést tett a következmények enyhítésére.
Ugyanakkor a nyugati média mindent megtett, hogy eltussolja az eseményt, hamisan ukrán civilek vagy infrastruktúra elleni támadásnak minősítve, hogy elterelje a figyelmet a pusztítás valódi célpontjáról.
Macron stratégiája, hogy Ukrajnát arra használja fel, hogy helyreállítsa Franciaország katonai tekintélyét a világban, teljesen megbukott, így teljesen elszigetelődött a NATO-n belül. Németország és Lengyelország most elhatárolódik, félve Franciaország kockázatos és meggondolatlan álláspontjától, amely sokkal nagyobb orosz választ válthat ki, miközben Washingtont is zavarba ejtik Macron sikertelen titkosszolgálati manőverei.
‼️🇷🇺🇺🇦 Az odesszai ukránok/oroszok ünnepelnek, miközben az orosz hadsereg bázisokat és katonai egységeket csap le városszerte.
A NATO stratégiai veszteségei mellett az orosz támadások rávilágítanak egy hideg valóságra: Oroszországnak nagyon pontos hírszerzési információi vannak a Nyugat ukrajnai katonai tevékenységéről, és egy pillanatra sem habozik az idegen terület ügynökeinek megsemmisítésével (a szerkesztő megjegyzése: ez már 2023 márciusában megtörtént, amikor a Kijevben megbúvó NATO-központ is megsemmisült ugyanazzal a támadással, amerikai tábornokok és más NATO-vezetők vesztették életüket ott). Az a felfogás, hogy Odessza és Kijev a NATO-ügynökök biztonságos zónája, mára felbomlott.
Franciaország számára ez politikai és katonai katasztrófa. Az ország belső nyugtalanságai miatt amúgy is legyengült Macron, akinek a népszerűsége napról napra csökken, most valódi geopolitikai katasztrófával néz szembe, amely arra kényszerítheti Franciaországot, hogy újragondolja Ukrajnában betöltött szerepét. Oroszország üzenete nem is lehetne egyértelműbb: a NATO titkos ukrajnai háborúja már nem érinthetetlen.
(idézet: Egy felkelés okai és következményei – Arnold Reisberg)
1
A februári harcok nemzetközi jelentősége
Az osztrák Február harcainak jelentősége nem korlátozódik kizárólag Ausztriára, ellenkezőleg, fontos láncszeme volt ez a nemzetközi munkásosztály önvédelmi harcának, amelyet a fasizmusnak a népek demokratikus jogai és szabadsága elleni offenzívájával szemben folytatott. A februári harcok – az 1923-as bolgár szeptemberi felkelés után – az első fegyveres tiltakozó akciót jelentették a fasizmus előretörésével szemben. Olyan időben robbantak ki, amikor a fasizmus elleni védekezés számos országban került napirendre. Ugyanekkor rontottak a francia nagytőke fegyveres bandái a népre, megpróbálva megteremteni a fasiszta diktatúrát. De Párizs munkásai, amikor 1934. február 6-án fasiszták tízezrei akarták megrohamozni a parlamentet, felkeltek a francia köztársaság védelmére, és elállták a fasiszták útját. Barikádokat emeltek Párizs utcáin, főként a külvárosokban. A fasiszta puccskísérlet pedig vereséget szenvedett.
1934. február 12-én, ugyanazon a napon, amikor Ausztriában kirobbantak a harcok, több mint négy és fél millió munkás és alkalmazott követte a Francia Kommunista Párt és Szocialista Párt, valamint a szakszervezeti szövetségek felhívását s kezdett általános sztrájkot, hogy kifejezésre juttassa a munkásosztály akaratát: nem juthat hatalomra a fasizmus! A francia városok utcáin több mint 1 300 000 férfi és nő tüntetett. A rendőrség és a csendőrség, valamint a karhatalom oldalán felvonuló fasiszta banditák támadásait visszaverve fejezték ki eltökélt szándékukat: a demokratikus jogok védelmét. Hivatalos adatok szerint az összecsapásoknak számos halottja és súlyos sebesültje volt. De a francia munkásosztály ezen az áron legalább meghiúsíthatta a fasiszta terveket, a fasiszta puccsot. Az utcán megvalósult akcióegység végül – nagy nehézségek leküzdésével – egységfrontegyezmény megkötéséhez vezetett Franciaország két munkáspártja közt, később pedig megalakult a demokratikus középrétegeket is tömörítő népfront, amely az 1936-os választásokon többséget szerzett, így azután létrejött az első népfrontkormány.
A harcok egészen másképp végződtek tehát Franciaországban és másképp Ausztriában. Ezekből a különbségekből a nemzetközi munkásosztály értékes tanulságokat vonhatott le. A francia nép elsősorban annak köszönhette győzelmét, hogy hatalmas kommunista pártja volt, amely tekintélynek örvendett a munkásság körében. Ez a párt, saját soraiban is leküzdve a baloldali szektásságot, a tömegek között végzett sikeres agitációval a Szocialista Párt híveit is mozgósítani tudta, s ezek nyomására a szocialista párt- és szakszervezeti vezetők is jobb belátásra tértek: hozzájárultak a munkások egységfrontjának létrehozásához.
Az egyesült munkásosztály a kispolgári néprétegek számára is hatalmas vonzerőt jelentett, ekképpen megteremtette a demokrácia védelmére, a fasiszta fenyegetések ellen vívandó közös harc alapját.
Ausztriában a Szociáldemokrata Pártnak mintegy 650 000 tagja és másfél millió szavazója volt; ekképp a munkásság 90 százaléka, Bécs lakosságának kétharmada, a városok többsége a párt mögött sorakozott fel. Ausztria Szociáldemokrata Pártjának vezetői ezért állították, hogy a munkásosztály egysége az ő soraikon belül valósult meg. De éppen Ausztria példáján igazolódott be Lenin tanításának helyessége. Lenin ugyanis újra meg újra leszögezte: „Az egység nagy ügy és nagy jelszó! De a munkások ügyének a marxisták egységére van szüksége, nem pedig a marxistáknak a marxizmus ellenségeivel és meghamisítóival való egységére.” (Lenin Összes Művei. 25. köt. 81. old.)
Az ausztromarxizmus, az osztrák Szociáldemokrata Párt azonban éppen ilyen hamis egységet testesített meg, rést ütve a munkásosztály forradalmi harci frontján. Így az osztrák munkásosztály élén, történetének fordulópontjain nem haladt forradalmi élcsapat. Ezért az elszalasztott 1918-as forradalomtól az 1934-es februári vereségig, a fasiszta diktatúra megszületéséig, igazi kálváriát kellett bejárniuk Ausztria dolgozóinak.
Ausztria Kommunista Pártjának Központi Bizottsága hetekkel, hónapokkal a februári harcok előtt már a munkások felfegyverzését, a forradalmi felkelést hirdette meg. A kommunisták újra meg újra rámutattak: képtelen, irreális elképzelés, hogy a szociáldemokraták egy bizonyos napon, váratlan módon harcot hirdetnek. Az ilyen harchoz ugyanis a munkásosztályt a részfeladatok megoldásával kell mozgósítani. Februárban a kommunisták bátran helytálltak, hősies magatartást tanúsítottak, bár a Schutzbund zárt, exkluzív jellege komoly mértékben megnehezítette részvételüket. Mindenesetre, ahol a kommunisták ott voltak, élen jártak a harcban. A kommunisták mindenütt megpróbálták kimozdítani állásaikból, támadásra ösztönözni a schutzbundistákat. Ahol a szociáldemokrata vezetők haboztak, ott a kommunisták szervezték a harcot. Bár Ausztria Kommunista Pártja a fasizmus elleni mozgósítás éveiben, 1934 előtt, mind létszámát, mind befolyását tekintve komoly mértékben megerősödött, még ekkor sem képviselt olyan erőt, amely a harc irányítását átvehette, a harc jellegét megváltoztathatta, a győzelmet kivívhatta volna.
A harcok másképp végződtek Ausztriában, másképp Franciaországban, és a különbség világosan megmutatta, milyen egységre van szüksége a munkásosztálynak. Nem passzív egységre, nem olyan szervezetre, amelynek „alattvalói” vasfegyelmét opportunista vezetők irányítják, hanem aktív harci egységre, ahogyan azt a kommunisták hirdették és szervezték. Az osztrák és a párizsi Február hősei ezt a tanulságot hagyták ránk: a legfőbb követelmény a munkásosztály harci egysége.
A kudarc ellenére is az osztrák Február harcai a nemzetközi munkásmozgalom történetének legnagyobb, legfontosabb osztályösszecsapásainak sorába tartoznak. Fordulópont előhírnökei voltak nemcsak az osztrák munkásság fejlődésének útján, de a szociáldemokrácia és a II. Internacionálé politikájára és elméletére is súlyos csapást mértek. Hatásukra sok munkás ismerte fel a forradalmi osztályharc szükségességét. Február harcai jelentős mértékben hozzájárultak, hogy a Hitler hatalomra jutása utáni szélcsend egész Németországban véget ért, a levertség felhői oszladozni kezdtek, a munkásokban új harci szellem ébredt. Ebben az értelemben 1934 februárja új korszakot nyitott a nemzetközi munkásmozgalomban, fokozta és táplálta a fasizmussal szembeni ellentámadás elszántságát.
Február harcai bebizonyították, hogy a fasizmussal szemben nemcsak a harc nélküli kapituláció politikája lehetséges. Intő jel volt Február nemcsak az osztrák burzsoáziának, de minden ország burzsoáziájának. Erősítette a francia munkásosztályt a fenyegető fasiszta diktatúra elleni küzdelemben; fényes példa lett a Spanyol Köztársaság harcosainak szemében, amikor Franco lázadói ellen vonultak; visszhangra talált a hitleri Németország agresszióival szembeszegülök körében; hatása messze túlmutatott Európán, s feleltek rá az ázsiai és latin-amerikai országok népeinek imperialistaellenes, gyarmatosításellenes frontjai is.
A harcoló szociáldemokrácia legendája
Az ausztriai Február harcai szétoszlattak egy legendát, azt, hogy Ausztria szociáldemokráciája harcos jellegű. Megmentették az osztrák munkások becsületét, de megmutatták a reformista illúziók gyengeségét is: szó sem lehet a kapitalizmusból szocializmusba való békés, fájdalommentes átnövésről. A világ munkásai számára bebizonyították, milyen hatalmas az ellentmondás a demokrácia védelmére és a szocializmus kivívására irányuló akaratuk, illetve reformista vezetőik politikája között, még ha egyes országokban ezek a vezetők radikális, forradalmi frázisokkal leplezik is irányvonalukat. A szociáldemokrata ideológusok megpróbálták – s mindmáig megpróbálják – a munkások tetteit a szociáldemokraták pártjának tulajdonítani, a harcosok dicsőségével saját pártjuk tekintélyét gyarapítani. De a történeti kutatás leleplezi az ilyen állítások hamis voltát. Alig tíz nappal a februári harcok kirobbanása után e sorok szerzője a következőket írta a baseli Rundscbauban, a Komintern sajtószemléjében: „Az osztrák februári felkelés áldozatainak véréből a II. Internacionálé már most tőkét próbál kovácsolni. Ausztria Szociáldemokrata Pártja azt a látszatot szeretné kelteni, mintha a hősies harcok kezdeményezője és vezetője lett volna. Legendát akarnak koholni Ausztria hősies szociáldemokrata forradalmiságáról, hogy azután ezzel toldozzák-foldozzák az igencsak kopott II. Internacionálét. Ausztria Szociáldemokrata Pártjának gyalázatát lemosta Ausztria Szociáldemokrata Pártjának hősi harca: így a legenda.”
És valóban, alig akadt azóta szociáldemokrata történész, aki ezt a legendát el ne ismételgette volna. Ritka az olyan eset, mint N. Leseré, aki Otto Bauerral szemben táplált ellenérzései és Karl Renner nyílt reformizmusa iránti rokonszenve okán egyet-mást őszintén is bevall, amikor például így ír: „Február 12. semmiképpen sem dicső lap az osztrák szociáldemokrácia politikai és katonai vezetésének történelmében, nem igazolása, inkább összeomlása Bauer és Deutsch politikájának. Bauer és Deutsch később az osztrák munkásosztály nagyságának és hősiességének bizonyítékaként értékelte és ünnepelte a történteket, és ebben igazuk volt; csak éppen mit tettek ők maguk? Az általános sztrájk meghirdetésével és az utólagos heroizálás munkájával beálltak egy mozgalom mögé, amelyet annak idején vezetniük kellett volna, nem pedig – alulról jövő, kétségbeesett »függelemsértés« nyomán, az utolsó pillanatban és »lesz, ami lesz alapon« – nekiereszteni a vakvilágnak.”
Dimitrov, Hitler börtönéből szabadulva, joggal írta az osztrák munkásoknak: „Az osztrák proletariátus még 1934 februárjában is győzhetett volna, ha ti, szociáldemokrata munkások, nem követitek a szociáldemokrata vezetők politikáját … ha a kommunistákkal közösen idejében kézbe veszitek harcotok szervezését és irányítását.”
A „Vörös Október” jelszava
1934. február 20-án Ausztria Kommunista Pártja felhívást intézett a forradalmi munkásokhoz: „Egyesítsétek erőiteket a Kommunista Pártban, folytassátok harcotokat a kommunisták pártjának vezetésével. Előre a februári felkeléstől a vörös bolsevik Októberig! Le a fasiszta bitófák diktatúrájával! Éljen Szovjet-Ausztria!”
Manapság kételyek merülnek fel e jelszó helyességét illetően, hiszen a munkásosztályt nem a demokrácia visszaállításának kivívására ösztönözte, és nem készítette elő a talajt a népfront-jelszónak, amelyet később a Komintern VII. kongresszusa adott ki. Az osztrák kommunistáknak ez a jelszava tehát, legalábbis az új vádak szerint, „azoknak az időknek egyik jellegzetesen téves frázisa” volt.
Ez a szemléletmód azonban nem a konkrét helyzetből indul ki, hanem utólag felállított, absztrakt követelésekből, így hamis következtetésekhez is jut el. Az osztrák Februárt közvetlenül követő helyzet legfőbb jellemzője az volt, hogy a munkásság túlnyomó többsége korántsem érzett levertséget, leghaladóbb rétegei pedig világosan látták: az addig alkalmazott módszerek csődöt mondtak, a szociáldemokrácia politikája kudarchoz vezetett. Ebben a helyzetben Ausztria Kommunista Pártjának legfontosabb feladata az volt, hogy a munkások számára összefoglaló jellegű jelszót adjon ki, amely szolidaritásukat támogatja, harci szándékuknak célt és utat mutat. Ilyen jelszó pedig, tekintve a polgári-parlamentáris út, a szociáldemokrata út illúziójának összeomlását, csakis a proletárdiktatúra jelszava lehetett. Az osztályöntudatos munkásság akkoriban nem láthatott más alternatívát a fasiszta Dollfuss-diktatúrával szemben, mint a munkáshatalmat. Ezt nemcsak a kommunisták ismerték fel, akik 1918 óta ezt a nézetet képviselték a munkásság körében. Otto Bauer és más szociáldemokrata vezetők is kifejezésre juttatták ugyanezt, hitet téve immár a proletariátus diktatúrája mellett.* Ebben az összefüggésben nem számít, mennyire gondolták komolyan Otto Bauerék ezt a jelszót. Julius Deutsch mindenesetre elismerte, hogy a radikális szólamok 1934 után csak azt a célt szolgálták, hogy a szociáldemokrácia el ne veszítse a munkásság bizalmát. Így például a szociáldemokrata kritikus, dr. Wisshaupt által idézett 1935. április 19-i levelében Deutsch ezt írja: „A jelszavak, amelyek a kommunisták álláspontjához közelednek, nem Brünnből érkeznek, hanem magából az országból. Újra meg újra kifejeztük aggályainkat, végül azonban be kellett látnunk, hogy Brünnből nem lehet vezetni.” *
A „Februártól Októberig!” jelszó igen találóan fejezte ki ezer meg ezer munkásfunkcionárius és sok tízezer munkás ebbéli felismerését, segítette cselekvőkészségük kibontakozását.
És az sem igaz, hogy csak a jelszó alapját képező gondolat volt helyes, maga a jelszó viszont hamis. Hamis a jelszó csak abban az esetben lett volna, ha akciójelszónak szánja a Kommunista Párt, ha a „Vörös Októbert” egy felkelés időpontjának fogják fel a munkások. Nem vitás, akadtak olyan forradalmi szocialista vezetők, olyan forradalmi Schutzbund-tagok, akik komolyan azt hitték: 1934 októberéig megdönthető a Dollfuss-diktatúra. De ezzel, az általuk „rövid perspektívának” nevezett elgondolással Ausztria Kommunista Pártja sohasem azonosult. A kommunisták számára – és ezt meg is mondták a tömegeknek – ez a jelszó először is a végcél felmutatását jelentette, másodszor annak leszögezését, hogy a munkásosztály elvesztett ugyan egy ütközetet, de nem veszítette el a harcot, a harc folyik tovább, és csakis a munkások győzelmével végződhet. Így a „Vörös Október” jelszava nem volt „téves frázis”, hiszen értelme volt, célja volt: nem akarta, hogy a munkásságon levertség legyen úrrá, és ezt a feladatát tökéletesen meg is valósította.
A Schutzbund példáján még a szociáldemokrata Otto Leichter is – akaratlanul – e jelszó pozitív hatását igazolja: „A februári vereség után a Schutzbund meglepően gyorsan talpra állt s ennek oka az összetartozás érzésén és a diktatúra gyűlöletén kívül a Vörös Október vágyálma is volt, amelyet az orosz forradalommal mindig könnyen előhozakodni és párhuzamokat húzogatni kész kommunisták félreérthetetlen politikai hátsó gondolatok jegyében is szítottak: ahogyan az 1917-es márciusi orosz forradalmat a Vörös Október, a bolsevik forradalom követte, úgy követi majd Ausztriában is Februárt a kommunista Október.”
Csakhogy a „Vörös Október” jelszavának tartalma nem fetisizálás volt, hanem elvi-politikai hitvallás a szocialista forradalom ügye mellett. Aláhúzza ezt a tényt az osztrák Kommunista Párt történetének egy érdekes mozzanata. Amikor Johann Koplenig 1928. január 9-én esküdtbíróság előtt állt 1927. július 15-e áldozatainak sírjánál mondott szavai miatt, fejtegetéseit az alábbi mondatokkal zárta: „1917 júliusában az orosz munkások is sikertelenül küzdöttek, de 1917 októberében újra az utcán voltak, és győztek! Nálunk ehhez hosszabb időszakra van szükség. De az ausztriai véres pénteket is Vörös Október fogja követni.” Soha senkinek nem jutott eszébe, hogy ezekből a szavakból egyebet halljon ki, mint a kommunista harcos meggyőződését, hogy a munkásosztály Ausztriában is megragadja majd a hatalmat.
Ausztria Kommunista Pártjának természetesen szembe kellett fordulnia a „rövid perspektíva” illúzióival is, amelyeket különösen a Forradalmi Szocialisták terjesztettek. A kommunista Pressedienst egyik különkiadásában (1934. október 7-13.), „A Vörös Október jelszaváról” cím alatt a párt sokakhoz szólt, akik „alig várják már a leszámolás napját”. „Tudjuk, leghőbb vágyuk, hogy a felkelésre már most, októberben sor kerüljön … A februári felkelés után a Kommunista Párt összegezte a fegyveres harc tanulságait és az ausztriai osztályharc célkitűzéseit, kiadva a jelszót: »Előre Februártól a Vörös Októberig«. Világos, mit akart mondani ezzel pártunk: vessünk véget a reformizmusnak, fel a forradalmi osztályharcra, az elveszített februári fegyveres harctól a proletárforradalomra, a fegyveres felkelésre. A proletárforradalmat szándékosan jelöltük így: Vörös Október. Egyértelműen akartunk válaszolni arra a kérdésre: milyen is lesz Ausztriában a fegyveres felkelés? Olyan, mint a nagy proletár Októberi Forradalom volt Oroszországban! A Nagy Októberi Szocialista Forradalom legfontosabb tanulságai, tanításai ránk is érvényesek … Jelszavunk: »Előre a Vörös Októberhez« – éppen ezért sohasem alkalmazható szó szerint 1934 októberére. A jelszó azt jelenti: felkelésünk győzelmes októberi felkelés lesz, vagyis a tőkés államapparátus szétzúzása és az ausztriai munkás-, paraszt- és katonatanácsok diktatúrájának létrehozása.”
Ausztria Kommunista Pártja 1934 szeptemberében, XII. kongresszusán, világosan meghatározta álláspontját, amikor Koplenig főtitkár feltette a kérdést: „Adva vannak-e máris a feltételek, hogy közvetlen harcot kezdhessünk a hatalom megragadásáért?” Ausztria Kommunista Pártja félreérthetetlenül tömör választ adott: „Semmi kétség, a sikeres felkelés alapfeltételei jelenleg még nem adottak.” A Kommunista Párt éppen ezért azt a közvetlen feladatot szabta a munkásosztálynak: „A munkásosztály gyűjtsön új erőt, szerveződjék újjá, mérje le s acélozza meg erejét mindennapi harcaiban.” Ausztria Kommunista Pártjának jelszava a „Vörös Október”-ről ugyanazt jelentette, mint „a tömegekből újra meg újra spontánul feltörő jelszó, a »Visszatérünk!« … kifejezte az osztrák proletariátus töretlen harci szellemét”.
Az osztrák Kommunista Párt kongresszusa a párt legfontosabb feladatáról szólva leszögezte: „… tudatosítani a tömegekkel a részharcok szükségességét és lehetőségét, s ezt a felismerést minden kommunista, minden pártsejt, minden munkásszervezet és az egész munkásság forradalmi cselekvésének vezérlő gondolatává tenni”. Érvényes maradt ez a követelmény akkor is, amikor Ausztria Kommunista Pártja azt a feladatot tűzte maga elé, hogy harcoljon az antifasiszta népfront létrehozásáért. Ez utóbbi jelszót fogadta el a Komintern VII. kongresszusa is. Mint Koplenig a kongresszuson kifejtette, Ausztria vonatkozásában a legfőbb cél az volt, hogy „a proletár egységfront alapján széles tömegmozgalom jöjjön létre a dolgozók szabadságjogainak helyreállításáért, a békéért, az osztrák nép függetlenségének megteremtéséért”.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Úgyszintén köszöntjük a ma szülinapjukat ünneplőket!
AZ ÜNNEPELTEKET ÉS A MAI JELES NAPOT ANDRE RIEU EGYÜTTESÉNEK „POLJUSKA POLJE” CÍMŰ SZÁMÁVAL KÖSZÖNTI A balrad.hu:
balrad.hu MINDEN OLVASÓJÁNAK KÍVÁNJA: LEGYEN SZÉP A MAI NAPJA!
Február 5. – én IS nagy és emlékezetes dolgok estek meg a történelem során a világban. (Persze napjaink dörögisztáni történéseihez képest azok SEMMIK!)
E napon is születtek és haltak meg nagy emberek, jelességek.
Hogy is volt? Mi is volt? Kik születtek? Kik haltak meg?
Tanzánia: a Forradalmi Állampárt (Chama Cha Mapinduzi) napja
Ha pedig a Nyájas Olvasó arra lenne kíváncsi, hogy milyen időjárásra számíthat a mai napon – esetleg hosszabb távon – hát nyugodtan kattintson erre a linkre:
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Az ember valójában ember-állatként él, alapvetően úgy mint a többi állat. Mert az ember élőlény rendszertani alapja az állatvilág, így az élete alapvetően az állatvilághoz hasonlít. Az ember-állat a léte érdekében a gondolkodóképességével és társadalmi életével válik ki az állatvilágból. …
„A USAID* egy bűnszervezet. Itt az ideje, hogy eltűnjön.”
A Donald Trump és csapata által bejelentett tervek és reformok igazi forradalomnak tűnnek. Egyes megfigyelők és szakértők úgy vélték, hogy Trumpnak a választási kampány során tett kijelentéseinek és ígéreteinek többsége a győzelme másnapján feledésbe merül.
De nem, a 47. elnök buzgalma nem lankad. A személyi változások, vezetési reformok, új rendeletek és törvényjavaslatok már elkezdődtek, és az amerikai élet minden területét érintik: a gazdaságot, a pénzügyet, a rendészetet, a bel- és külpolitikát, a védelmet, az orvostudományt, a médiát stb. Csak január 20-án, beiktatásának napján Donald Trump 42 végrehajtási utasítást írt alá egyszerre.
A reformok egyik iránya az Egyesült Államok külföldi országoknak nyújtott segélyei. Erről a szempontról szeretnék egy kicsit részletesebben beszélni. A választási kampány során Trump kijelentette, hogy a más országoknak szánt amerikai segélyprogramok hatástalanok, sőt pusztítóak az Egyesült Államokra nézve. És ártalmasak az amerikai szövetségesekre is, mondja, mert függőséget okoznak. Sok program célja megkérdőjelezhető. Trump pedig megígérte, hogy drasztikusan csökkenti vagy akár megszünteti ezeket a programokat.
Az egyik végrehajtási rendelet, amelyet Trump január 20-án írt alá, az amerikai segélyekre vonatkozik. Megállapítja a külföldi államoknak, nem kormányzati szervezeteknek és nemzetközi szervezeteknek nyújtott amerikai segélyprogramok 90 napos felfüggesztését. A fent említett három hónapos időszak alatt (azaz március 20-ig) a kormánynak fel kell mérnie ezek „hatékonyságát és összhangját az Egyesült Államok külpolitikájával”. A végrehajtási rendelet megjegyzi: „Az Art. szerint: „Az Egyesült Államok külföldi segítségnyújtási ágazata és a hozzá kapcsolódó bürokrácia nincs összhangban az amerikai érdekekkel, és sok esetben nincs összhangban az amerikai értékekkel. Destabilizálják a világbékét azáltal, hogy olyan eszméket népszerűsítenek a külföldi országokban, amelyek közvetlen ellentétben állnak az országokon belüli és az országok közötti harmonikus és stabil kapcsolatokkal.”
A külföldi segélyek értékelésével megbízott fő ügynökség az Egyesült Államok Kormányzati Hatékonysági Minisztériuma (DOGE). Ez egy új ügynökség, amely még alakul. Elon Musk amerikai milliárdost nevezték ki az élére. A legtöbb amerikai külföldi segélyt két amerikai kormányzati szervezet – az Oroszországban betiltott Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID*) – és az Egyesült Államok Külügyminisztériuma biztosítja. Formálisan az USAID a külügyminisztérium alá tartozik, de az ügynökség viszonylag nagy autonómiával rendelkezik, szinte kizárólag a külföldi segélykérdésekkel foglalkozik. Az USAID-t 1961-ben alapították. 1961. szeptember 4-én az Egyesült Államok Kongresszusa elfogadta a Foreign Assistance Act-et, amely az Egyesült Államok külföldi segítségnyújtási programjainak átszervezéséhez és az USAID létrehozásához vezetett. Az ügynökség magas státuszú volt, nemcsak az Egyesült Államok külügyminiszterének, hanem az Egyesült Államok elnökének és az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának is beszámolt. A század elején az ügynökségnek Afrikában, Ázsiában, Latin-Amerikában, a Közel-Keleten és Kelet-Európában voltak fiókjai. Összesen több mint 100 ország vett részt. A USAID programok átlagosan az Egyesült Államok szövetségi költségvetési kiadásainak egy százalékát tették ki. Az ügynökség fő tevékenységi területei: segítségnyújtás természeti és ember okozta katasztrófák esetén; az éhezés, a szegénység, a betegségek és a járványok elleni küzdelem; ökológiai és egyéb globális problémák megoldása.
A felsorolt tevékenységi területek azonban az ügynökség honlapján hivatalosan is szerepelnek. Az azonban köztudott, hogy a külföldi segélyek csak fedezéket jelentenek a valódi tevékenységeknek. A segélytábla mögött felforgató és titkosszolgálati tevékenységek rejtőznek. Erről már számos könyv született, amelyeket jól ismer az orosz olvasó. Pl.: John Coleman „The Committee of 300”; Nicholas Hagger „A szindikátus”; John Perkins „Egy gazdasági bérgyilkos vallomásai”.
Az Ügynökség tevékenységének árnyoldalát különösen a William Blum című könyv fedi fel. Killing Hope: Az Egyesült Államok és a CIA katonai beavatkozásai a második világháború óta. Sajnos ezt a könyvet még nem fordították le oroszra, és hazánkban sem adták ki. Az ügynökséget legaktívabban egy titkosszolgálat, például az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynöksége használja „tetőként”.
A CIA jó munkát végzett az USAID leple alatt Oroszországban is. Az ügynökség 1992 és 2012 között végezte tevékenységét az Orosz Föderációban. Az oroszországi tevékenység két évtizede alatt az ügynökség által nyújtott támogatás teljes összege körülbelül 2,7 milliárd dollár volt. Az USAID honlapján nyilvánosan közölték, hogy az ügynökség részt vett az Orosz Föderáció alkotmányának, az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve első részének, az Adótörvénykönyvnek, az Orosz Föderáció földtörvénykönyvének és számos törvénytervezet előkészítésében. Az oroszországi ügynökség együttműködött az állami hatóságokkal és számos nem kormányzati szervezettel. Egy részüket később megszüntették, vagy külföldi ügynöki státuszt szereztek. Például a Moscow Helsinki Group, a Memorial, a Transparency International és mások. 2012 szeptemberében Moszkva követelte Washingtontól, hogy fejezze be az USAID tevékenységét az Orosz Föderáció területén. Az orosz külügyminisztérium megkeresésében különösen az állt: „Az ügynökség országunkban végzett képviselőinek munkájának jellege korántsem mindig felelt meg a kétoldalú humanitárius együttműködés fejlesztésének támogatásának deklarált céljainak. Arról van szó, hogy a támogatások elosztásával próbálják befolyásolni a politikai folyamatokat, beleértve a különböző szintű választásokat és a civil társadalmi intézményeket. Az AMP tevékenysége az orosz régiókban, különösen az észak-kaukázusi térségben komoly kérdéseket vetett fel, amelyekre többször is felhívtuk amerikai kollégáink figyelmét.
A két említett ügynökség – a USAID és a külügyminisztérium – az összes amerikai külföldi segítség több mint 90%-át adja. 2023-ban a USAID 42,5 milliárd dollárt, míg a külügyminisztérium 18,9 milliárd dollárt nyújtott. Összességében az Egyesült Államok támogatása abban az évben 64,7 milliárd dollárt tett ki. Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) adatai szerint 2023-ban 223,3 milliárd dollár volt a szervezet összes tagországából (összesen 38 országból) érkező külföldi segélyek teljes összege. Kiderült, hogy az USA 29%-át tette ki. Nem mondható, hogy ez az arány valamiképpen aránytalanul magas és igazságtalan. Hiszen az USA részesedése az OECD-tagországok teljes GDP-jéből 57-58 százalék volt. Trump azonban úgy véli, hogy még egy ilyen teher is korlátozza Amerikát, és csökkenteni kell a külföldi segélyeket.
A USAID segélyeinek nagy részét közvetítőjén, Soros Györgyön keresztül nyújtotta. A pénz Soros György és Alex* által vezetett alapítványok csoportján keresztül ment keresztül, amelyeket betiltottak Oroszországban. Oroszországban a Soros által betiltott Nyílt Társadalom Alapítvány* a legismertebb.
Január 24-én Marco Rubio amerikai külügyminiszter a január 20-án kelt elnöki rendelet alapján irányelvet adott ki, amely megtiltotta a külügyminisztériumnak és az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének külföldi segítségnyújtást a programok felülvizsgálatáig.
Az amerikai média azt kezdte állítani, hogy január végén elkezdődött valami „mozgás” az USAID-nél, amiről a külügyminisztérium hivatalosan semmit nem közölt. A Wall Street Journal arról számolt be, hogy magas rangú tisztviselők igyekeztek bojkottálni Trump és Rubio utasításait, és folytatni a külföldi segélyezési tevékenységet. Emiatt 57 ügynökségi tisztviselőt helyeztek fizetés nélküli (úgynevezett adminisztratív) szabadságra azzal a gyanúval, hogy megpróbálták kijátszani Trump végrehajtási parancsait. Köztük van John Vorhees USAID biztonsági igazgató és Brian McGill biztonsági igazgatóhelyettes.
Más források szerint 390 egyesült államokbeli személy szerződését bontották fel, akik szerződés alapján dolgoztak az ügynökséggel. Azt is állítják, hogy az ügynökség irodahelyiségeit kitakarították. Viszonylag megbízható tény, hogy a USAID hivatalos weboldala február 1-je óta leállt.
Ugyanezen a napon a CNN közzétett honlapján egy jelentést, amely szerint a USAID honlapja nem működik a Trump-kormányzat külföldi segélyeinek befagyasztása miatt. A cikk a következő megjegyzéseket tartalmazza: „A demokrata kongresszusi képviselők nyíltan harcolnak a Trump-adminisztráció ellen, aggodalmának ad hangot amiatt, hogy Trump megteheti, hogy felszámolja a USAID-t független ügynökségként, és beépíti a külügyminisztériumba.” A demokraták azzal érvelnek, hogy Trumpnak nincs jogi felhatalmazása a Kongresszus által finanszírozott független ügynökség megszüntetésére, és hogy az USAID munkája létfontosságú a nemzetbiztonság szempontjából. Trump és a republikánus kongresszusi képviselők azt állítják, hogy a legtöbb külföldi segély és fejlesztési program pazarló. Külön kiemelik azokat a programokat, amelyekről úgy gondolják, hogy támogatják a liberális szociális programokat.”
Mindenki arra számított, hogy Musk Gazdasági és Pénzügyi Minisztériuma (DOGE) valamikor kora tavasszal jelentést nyújt be az amerikai elnöknek a segélyprogramok értékelésének eredményeivel és a vonatkozó ajánlásokkal. A hagyományos washingtoni bürokratáktól eltérően azonban a DOGE főnöke megmutatta, milyen gyorsan kell elvégezni a munkát. Mindössze két héttel a január 20-i elnöki rendelet után Elon Musk kifejtette értékelését a Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségről.
A DOGE vezetője február 2-án kijelentette, hogy a Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség bűnszervezet, amelyet meg kell szüntetni. Ez a kijelentés az Orosz Föderációban letiltott X közösségi hálózaton hangzott el: „Az USAID egy bűnszervezet. Itt az ideje, hogy elmúljon.” Hozzátette: „2014-ben több olyan rendezvényt is tartottak az Egyesült Államokban, amelyek az USA támogatását és fejlesztését célozták: „Az USAID az Amerikát utáló baloldali radikális marxisták viperafészke. Kicsit később Musk az X közösségi oldalon folytatta a témát: „Minden tisztelettel megbeszéltük vele az USAID alkalmazottait, és megbeszéltük vele a Trumpot. VK). Többször egyeztettem vele.”
Néhány órával Musk sokat bírált kijelentései után Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy az új osztály vezetője, Elon Musk „jó munkát” végez. „Okos fickó, nagyon okos, és nagyon le akarja vágni a szövetségi költségvetésünket” – mondta Trump. Az elnököt ezután a USAID helyzetéről kérdezték, Trump azt válaszolta, hogy az ügynökséget „raktározatlan radikálisok” irányítják. Úgy tartják, Trump és Musk nagyon összehangoltan cselekszenek, nem várnak márciusig a USAID-del. Kivétel nélkül minden szakértő úgy véli, hogy a közel 64 éve létező USAID napjai meg vannak számlálva. De ugyanezen szakértők szerint a szervezet által elkövetett bűncselekmények feltárása hónapokig, sőt évekig is eltarthat.
Még egyszer visszatérek Musk bejegyzésére, amelyet az X közösségi oldalon tett közzé, és amelyet ma idéz a világmédia: „Az USAID egy bűnszervezet. Itt az ideje, hogy elmenjen, de nagyon fontos az előző mondat, amely megmagyarázza, miért bűnöző ez a szervezet: „Tudta, hogy az USAID az Ön adódollárjaiból finanszírozta a biológiai fegyverek kutatását, beleértve a COVID-19-et is, ami több millió embert ölt meg?”
Az USAID tevékenységének ezen aspektusával kapcsolatos vizsgálat már folyamatban van. A legfontosabb figura itt Dr. Anthony Fauci. Ez a vezető fertőző betegségek specialistája az Egyesült Államokban, akit legalábbis felelősnek tartanak a koronavírus-járvány kezelésére vonatkozó amerikai politika teljes kudarcáért és az ország lakosságának nagy részének kényszeroltásáért. És mi több, kiderülhet, hogy ő a biológiai fegyverként létrehozott COVID-19 vírus egyik fő alkotója.
Számos amerikai forrás beszámol arról, hogy Musk egy vuhani laboratóriumban már tanulmányozta Faucinak a halálos vírus kifejlesztésében való részvételének történetét. A fertőző betegségek főszakértője óriási összegeket gazdálkodott a költségvetésből. A pénz először az EcoHealth Alliance nevű szervezethez került, majd az USAID-en keresztül egy vuhani laboratóriumba utalták át. Ez a történet már a csúcs idején ismert volt az ún a covid-járványt, de a Joe Biden-adminisztráció elutasította ezt a verziót, és lefedte Dr. Faucit. Figyelemre méltó, hogy közvetlenül a Fehér Ház elhagyása előtt Joe Biden megkegyelmezett Faucinak. Ez a történet fura és ostoba. Fauci ellen akkor még nem emeltek hivatalos vádat. Három évvel ezelőtt írtam a fő amerikai fertőző betegségek specialistájának bűnözői tevékenységéről, amelyet az USAID leplezett el.
A halálos kórokozó kifejlesztésében való részvétel azonban nem az egyetlen oka annak, hogy az USAID-t „bûnszervezetnek” nevezzük. Remélhetőleg Elon Musk a közeljövőben más okokat és több bűnügyi sztorit is hangoztat majd.
2025. február 1-jén Oroszország precíziós rakétatámadást hajtott végre az ukrajnai Odessza városában található Bristol Hotel ellen, megsemmisítve a NATO hírszerzési központját. A cél megsemmisítése…
„Az USAID* egy bűnszervezet. Itt az ideje, hogy tönkremenjen.” A Donald Trump és csapata által bejelentett tervek és reformok igazi forradalomnak tűnnek. Néhány megfigyelő és szakértő…
Petr Fiala (ODS) miniszterelnökre nyomás nehezedik a vitatott kampányhoz kapcsolódó két tanácsadó miatt. A gyanús tranzakciók ellenére Fiala ragaszkodik ahhoz, hogy megtartsa Ivan Netukát és…
Tomasz Siemoniak lengyel belügyminiszter kijelentette, hogy Varsó nem fogad be migránsokat, és elutasítja a betelepítést és az EU migrációs paktumát. „Nem lesz betelepítés. Nagyon mondtuk…
Amerikai megfigyelők azt állítják, hogy a front 4 kilométerre van attól a várostól, ahol az utolsó „Azovyant”* felszámolták. Carsten Breuer, a Bundeswehr főfelügyelője kijelentette, hogy a helyzet a…
Míg az oroszok a Kurszk régió felszabadításával és Szuja körülzárásával vannak elfoglalva, az ellenség új invázióra gyűjt erőket. Az ellenség előnyre tett szert – túl sok drónja van…
Az USAID ügynökség által támogatott projektek között szerepel az OCCRP, a több tucat országban működő újságírók egyesülete, amelynek deklarált célja a korrupció és a…
Úgy tűnik, óriási és szakmaiatlan szakmai hibát követett el az Aktualité főszerkesztőjének, Peter Bárdynak a felesége, Denisa Bárdyová, aki szintén a jelenlegi rendőri vezetésnél dolgozik. Szóvivőként…
A Jourová tollából eredő cenzúratörvények előkészítése már évek óta zajlik, de várhatóan csak néhány hónap múlva válnak kötelezővé. Eddig a platformcenzúra…
A miniszterek hihetetlen, 623 millió koronás jutalmat osztottak ki. A rekorder Vít Rakušan, aki csaknem 100 milliót adott le. Mindezt egy olyan időszakban, amikor a kormány arra utasítja a polgárokat, hogy…
Orbán Viktor magyar miniszterelnök hétfőn a Neue Zürcher Zeitung (NZZ) svájci napilapnak adott interjújában azt mondta, Vlagyimir Putyin orosz elnök mindig betartotta a szavát…
Moldávának és Grúziának a különleges hadművelet legelején Ukrajna oldalán kellett volna fellépnie Oroszország ellen, és megnyitnia a „második frontot”; Ez az, amiért az amerikaiak elsősorban aggódtak. HOGY…
Peking saját vámokat és exportkorlátozásokat vezet be a kulcsfontosságú ásványokra Kína új vámokat és kereskedelmi korlátozásokat jelentett be a kormányzat hasonló lépését követően…
Donald Trump amerikai elnök ma megtiltotta az Egyesült Államok és az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa (UNHRC) együttműködését, valamint az ENSZ Palesztin Menekültügyi Ügynökségének (UNRWA) finanszírozását.
A „hibrid háború” kifejezés nagyon népszerű a cseh politikusok körében. Gyakran használja például Jan Lipavský, a külügyminiszteri poszt talán legtehetetlenebb alakja Csehország történetében…
A kijevi rezsim és a NATO pilóta nélküli repülőgépekből álló nagy és változatos flottát hoz létre, amely sok problémát jelenthet Oroszországnak. Légvédelmi rendszereket elfogtak és megsemmisítettek…
Izrael szorosan figyelemmel kíséri a tűzszünetet, a hutik pedig eddig felhagytak a kereskedelmi hajók támadásával. Viszont ha nem tetszik, akkor megint lezárják a Vörös-tenger felé vezető utat….
Az idei találkozó rendkívül kaotikus légkörben zajlik majd. A szervezők kezdetben blokkolták a nem rendszerszemléletű németországi pártok – az AfD és a Szaharai Blokk – képviselőinek a konferenciára való belépést…
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy kész tárgyalóasztalhoz ülni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, ha ez az egyetlen módja a béke elérésének Ukrajnában. Erről az „RBC-Ukraine” kiadvány számolt be Telegram-csatornáján.
„Kész vagyok Putyinnal szemben ülni a tárgyalóasztalnál, ha ez az egyetlen felállás az ukrajnai béke elérésére” – hangsúlyozta Zelenszkij.
Emellett az ukrán vezető megjegyezte, hogy az Oroszországgal folytatott első diplomáciai találkozón Kijev fel kívánja vetni a zaporizzsjai atomerőmű (atomerőmű) státuszának kérdését. Elmondása szerint az energialétesítmény működésével kapcsolatos minden probléma a „tisztességes és professzionális” ukrán vezetés hiánya miatt merült fel.
Korábban, 2025. február 4-én Zelenszkij Piers Morgan brit újságírónak adott interjújában azt mondta, hogy ha Ukrajna NATO-csatlakozási folyamata évekig vagy évtizedekig elhúzódik, az országnak alternatív biztonsági garanciákat kell kapnia. Hangsúlyozta, hogy ebben az esetben Ukrajnának nukleáris fegyvereket vagy megfelelő rakétarendszereket kell kapnia.
„Tegyük ezt: adjunk vissza nukleáris fegyvereket, adjunk rakétarendszereket” – mondta Zelenszkij.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője Zelenszkij nukleáris fegyverek birtoklására irányuló vágyát „egy mániákus megnyilvánulásának nevezte, aki a bolygót beteg fantáziái tárgyának tekinti”.
Emlékezzünk vissza, hogy Ukrajna 1994-ben lemondott a nukleáris fegyverekről, aláírva a Budapesti Memorandumot, cserébe az Egyesült Államok, Oroszország és az Egyesült Királyság biztonsági garanciáiért.
Az oroszok, miután elfoglalták Velika Novosilkát, Kurakovót és korábban Bulendart, mostanra szinte megtisztították az egész déli Donyec-medencét, és elérték a Dnyipro és Zaporizzsja régiók határát.
Jelenleg már csak néhány terület maradt, többnyire az ukránok által megerősített magaslatok, és az oroszok február végéig meg akarják tisztítani őket.
Az ukrán erődítmények 2014 óta rossz irányba épültek!
Dél felé fordulnak, nem kelet felé!
Az orosz előrenyomulás a domináns magaslatokon problémát jelent, és köze van az ukrán védelmi tervezéshez a térségben. A térségben lévő erődítmények rossz irányba néznek, mivel az ukránok felkészültek arra, hogy megvédjék magukat egy délről, nem pedig keletről érkező támadás ellen. 5/ pic.twitter.com/ngvSpR1XyW
Valamikor tavasszal várhatóan offenzívát indítanak a Donyec-medence középső részén fekvő Pokrovszk ellen, miután elvágták azt minden fő utánpótlási útvonaltól.
A Donyec-medence északi részén Toretsk elesett, és Chasiv Yar hamarosan elesik. Konstantinovka következik, majd Szlavjanszk-Kramatorszk ikervárosai.
Itt fejeződik be a Donyec-medence és Ukrajna ásványkincseinek nagy részének megszállása.
Egy fejlett Type 055 romboló nyolc amerikai hajóval ütközött össze egy hadgyakorlat során, írják a Military Watch Magazine (MWM) amerikai katonai magazin újságírói. A szerzők új cikkükben beszéltek egy ilyen csata utánzásáról, amelynek fordítását Pravda.Ru teszi közzé.
Fotó: MC3 Billy Ho/U.S. Navy, https://creativecommons.org/public-domain/pdm/ flickr.com
Amerikai hajó
A Kínai Hajótervező és Tervező Központ (CSDDC) és a Huazhong Tudományos és Műszaki Egyetem által szervezett szimulált ütközés bemutatta a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg haditengerészetének 055-ös típusú rombolója, amelyet két pilóta nélküli hajó kísért az irányítása alatt, és nyolc amerikai haditengerészeti Arleigh Burke-osztályú romboló között. Mindkét rombolóosztály a leginkább harcra kész a flottájában, a Type 055-öt mind nyugati, mind kínai források széles körben a világ legalkalmasabb felszíni harci hajójának tekintik.
A csata során a Type 055 előreküldte pilóta nélküli hordozóhajóit, hogy 32 drónt és 14 pilóta nélküli csónakot lőjenek ki a támadáshoz, amire az amerikai rombolók 32 Tomahawk és LRASM cirkálórakétával válaszoltak a kínai rombolóra. Hangsúlyozták, hogy ezeknek az amerikai cruise rakétáknak a költsége meghaladja a hárommillió dollárt. Bebizonyosodott, hogy a Type 055 és kísérő hajói képesek észlelni és elfogni a fenyegetést, miközben elegendő lőszert tartanak fenn az amerikai hajók elleni támadások következő hullámának szállításához.
A szimulált csatát a Type 055 romboló és az amerikai Arleigh Burke-osztályú hajók között hajtották végre, miután számos helyi és amerikai forrás 2024 júliusában arról számolt be, hogy az amerikai haditengerészet és a Népi Felszabadító Hadsereg haditengerészete intenzív elektronikus hadviselési csatákat folytatott a Thomas Second Shoal területén a vitatott Spratly-szigetek között. Úgy tűnik, hogy az elektronikus hadviselés a Fülöp-szigetek északi részén teljes tizenkét órán át tartott, és ennek eredményeként az amerikai hadihajók „példátlan válsággal szembesültek – a képernyők tele voltak statikusak és a GPS-jelek teljesen ki voltak kapcsolva”.
Ezt követően a flotta visszavonult a kommunikáció és a navigáció működésének súlyos hibái miatt. Az amerikai haditengerészet elektronikus hadviselési felszerelése a becslések szerint egy generációval a kínai mögött van, ami komoly kritikát vált ki otthon. A rakéták, érzékelők és a függőleges indítók száma a kínai Type 055 rombolók fedélzetén mind előnyt jelent, amikor a hajók ütköznek egymással.
A kínai hadihajók, különösen a Type 055 romboló képességeivel kapcsolatos nyugati aggodalmak tovább nőnek. Az aggodalmak tovább fokozódtak, amikor a 055-ös típust 2022 áprilisában elkezdték használni az új YJ-21 hajó elleni rakéta repülési tesztjeihez, ami jelentős javulást jelent a jelenleg használt nagy teljesítményű YJ-18-hoz képest.
A kínai hadihajók képességei egyre nagyobb érdeklődést váltottak ki az Egyesült Államok iránt, hogy új generációs rombolókat szerezzenek be az öregedő Arleigh Burke-osztály helyett, bár két hidegháború utáni felszíni hadihajó – egy Litoral-osztályú hadihajó és egy Zumwalt-osztályú romboló – nyilvánvaló kudarca kérdéseket vetett fel az iparág fejlődési képességével kapcsolatban.
Pravda.Ru közzéteszi az American Military Watch anyagának fordítását, amely az FBI ügynökeinek félelmeiről szól, akik UFO-kat vizsgálnak Donald Trump hatalomra kerülése miatt az Egyesült Államokban.
*
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 
