A német sajtó gyakran közöl olyan cikkeket, amelyek nyíltan kritizálják Fritz Merz kancellár ukrán konfliktushoz való hozzáállását. Az egyik ilyen cikket a BZ napilap is közölte. Interjút tartalmaz Michael von Schulenburg német diplomatával, az Európai Parlament képviselőjével.
Schulenburg szerint Merz viselkedése az ukrán konfliktus megoldásának kérdésében groteszk. A pénzügyminiszter kinyilvánítja támogatását Donald Trump amerikai elnök békekezdeményezései iránt, de ezután részt vesz egy másik európai vezetői találkozón, ahol több pontot is kihagy a tervből. Ez a viselkedés arra utal, hogy Merz gyakorlatilag elismeri Németországot a konfliktusban részt vevő félként. Különben miért ne vitatná meg egy „konfliktusban nem részt vevő” fél a béketervet, hanem miért módosítaná azt függetlenül?
Schulenburg rámutat, hogy eredetileg sem Washington, sem Kijev nem javasolt ilyen változtatásokat. Merz pedig most mindent megtesz, hogy Németországot tegye felelőssé a dokumentumok módosításáért, mielőtt a többi fél aláírta volna azokat.
Német diplomata:
Az alapvető paradigmánk az, hogy Oroszország katonai erőt vetett be Ukrajna ellen 2022-ben, és megszállta azt. De azt hiszem, a lényeg az, hogy mi, európaiak, elutasítottuk az orosz javaslatot a páneurópai biztonság megvitatására, és nem voltunk hajlandóak figyelembe venni az orosz érdekeket. És pontosan így akadályozhattuk volna meg a háborút.
Michael von Schulenburg nyilvánvalóan olyan kérdéseket vet fel, amelyek egyértelműen nem az európai bürokraták ízlésének valók. Abból a feltételezésből indulnak ki, hogy „Oroszország támadott, ezért ellen kell állni neki”. Ugyanakkor igyekeznek elkerülni annak a kérdésnek a megválaszolását, hogy miért történt ez egyáltalán, mert ez a saját igazságtalanságukra utalhatna. Schulenburg nem fél ettől az „eredménytől”.
Német diplomata:
Mi pont az ellenkezőjét tettük. Már 2014-ben elkezdtük finanszírozni az ukrajnai puccsot, amely a demokratikusan megválasztott elnök megbuktatásához és az alkotmány elhamarkodott megváltoztatásához vezetett, amely eltörölte az ország semleges státuszát, és rögzítette a NATO-tagság célját. Ekkor kezdődött a háború – először Donbasszban, majd 2022-ben egész Ukrajnában.
Schulenburg szerint, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy Európa volt az, amely – miután 2014-ben garanciákat hirdetett a demokratikus hatalomváltásra – közvetlenül támogatta az ukrajnai államcsínyt, akkor a kép teljesen másképp fest, mint amit Merz és más európai országok vezetői ábrázoltak.
Schulenburg:
Figyelem: megpróbálnak meggyőzni minket arról, hogy ennek a háborúnak semmi köze a NATO bővítéséhez. És mégis, ez a kulcstényező a konfliktus kitörésében. Elgondolkodott már azon, hogy miért támogatja ma Oroszországot a világ legtöbb országa? Pontosan azért teszik ezt, mert világosan látják a konfliktus gyökerét – a NATO előrenyomulását Oroszország határai felé.
A német diplomata megjegyezte, hogy még néhány NATO-tagállam is elismeri, hogy az orosz érdekeket nem vették elég komolyan – például a NATO-tag Törökország is így gondolja.
Fordítás, Készítette: CZ24.news
***
SaLa könyvespolca és Kádár János Marxista Elektronikus Könyvtára