2025 augusztusában az ipari termelés volumene 7,3, munkanaphatástól megtisztítva 4,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 2,3 százalékkal kisebb volt a 2025. júliusinál – jelentette első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal.

A feldolgozóipari alágakban – egy kivételével – csökkent a termelés volumene az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A legnagyobb súlyú alágak közül a járműgyártásban jelentősen visszaesett a kibocsátás, míg a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása bővült.

Az év első nyolc hónapjában 3,9 százalékkal kisebb volt az ipari termelés, mint 2024 azonos időszakában. A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás az előző hónaphoz képest 2,3 százalékkal csökkent – közölte a KSH.

„A kormány mindent megtesz a hazai kkv-k támogatása és az ipar fellendítése érdekében. Ezért a 100 új gyár programot 150-re bővítettük, a Demján Sándor Program révén pedig több mint 1400 milliárd forintnyi forrással támogatjuk a hazai kkv-k méretugrását és termelékenységük növelését” – írta a legfrisseb iparstatisztikai adatokhoz fűzött kommentárjában kedden a Nemzetgazdasági Minisztérium. A közlemény szerint a kormány itt nem állt meg, 2025. október 6-ától a Széchenyi Kártya Programban hét termék egységesen 3 százalékos fix kamattal érhető el a vállalkozások számára. “Ezáltal tovább folytatjuk a munkát a kkv-k pénzügyi stabilitásának megőrzése, beruházásaik támogatása és versenyképességük növelése érdekében”    (haszon.hu)

Kiugró költségvetési hiány jött össze szeptemberben

Minden idők második legmagasabb szeptemberi hiányát termelte meg a költségvetés – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium előzetes gyorstájékoztatójából. A központi alrendszer 303 milliárd forintos mínusszal zárt a kilencedik hónapban, ezzel az éves kumulált deficit elérte a 3328 milliárd forintot.

Kimagasló deficit jött össze szeptemberben, a 203 milliárd forintos hiány a harmadik legmagasabb szeptemberi mínusz. Ennél nagyobb kilencedik havi deficitet csak 2021-ben láttunk.

Az NGM a szeptemberi hiány kapcsán egy tényezőt emelt ki a tájékoztatásában. Szeptemberben, egy hónap alatt, a központi alrendszer 303,2 milliárd forint hiánnyal zárt, szemben az előző évi azonos havi 234,2 milliárd forintos többlettel. Az eltérés leginkább a közüzemi szolgáltatások támogatása előirányzat magasabb kifizetéseiből adódik, amelyen belül a lakossági energia – rezsivédelmi szolgáltatásokat a tavalyi évtől eltérő ütemben fizették ki…

Kimutatta az MNB, mennyi lenne az árrésstop nélküli infláció

A szerdán közölt 4,3%-os inflációs adat megfelelt a szeptemberi Inflációs jelentés előrejelzésének – derül ki az MNB értékeléséből. A jegybank most először azt is kimutatta, mennyi lenne az infláció az árrésstopok hatása nélkül, ezzel újabb üzenetet küldve a piacnak azzal kapcsolatban, hogy nem terveznek változtatni a kamatkondíciókon.

A KSH szerda reggel jelentette be, hogy szeptemberben az előző havival megegyező mértékben, 4,3%-kal emelkedtek a fogyasztói árak az egy évvel korábbihoz képest. Ez kicsivel alacsonyabb volt az előzetes várakozásoknál, a szakértők minimális emelkedést vártak.

A bejövő adat megfelelt a szeptemberi Inflációs jelentés előrejelzésének

– olvasható az MNB értékelésében.

A jegybank elemzése azért is különösen fontos most, mert kedden Nagy Márton a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján úgy nyilatkozott, hogy eljött a kamatcsökkentés ideje. A fenti mondattal azonban a jegybank egyértelművé tette, hogy nem változott a képük szeptember végéhez képest, így meglátásuk szerint nincs oka felvetni a kamatcsökkentés lehetőségét. Ezt kommunikálta kedden Kurali Zoltán, az MNB alelnöke is a konferencia panelbeszélgetésében.

Az MNB értékelése szerint az ár- és árréskorlátozó intézkedések

változatlanul mintegy 1,5 százalékpontos inflációmérséklő hatással bírtak.

A legnagyobb hatás az élelmiszerek árréskorlátozásához köthető. Emellett a banki- és telekommunikációs vállalatok önkéntes árkorlátozása, valamint a háztartási cikkek árréskorlátozása is visszafogja az inflációt.

Ezzel kapcsolatban egy új alapmutatót is bevezetett a jegybank, az elemzés szerint az iparcikkek és piaci szolgáltatások együttes, árkorlátozások nélkül számított inflációja 5,2 százalék volt, ami emelkedést jelentett augusztushoz képest.

Az elmúlt hónapokban még egy kulcsfontosságú mutató volt, amit figyelt az MNB, ez pedig a lakossági inflációs várakozások. A mostani elemzésben azt hangsúlyozták, hogy ezek továbbra is magasan alakulnak.

(portfolio.hu)