Orbán Viktor magyar miniszterelnök elmondta, elméletileg kiléphet országa az Európai Unióból, hiszen az eredetileg gazdasági egyesületként létrehozott szervezet politikai unióvá vált, amely rákényszeríti álláspontját a migrációról, a nemek közötti egyenlőségről és a konfliktusokban való részvételről. Orbán megjegyezte, hogy az uniós tagság egyelőre továbbra is előnyös Magyarország számára, de kész átgondolni álláspontját, ha a helyzet megváltozik. Ez a nyilatkozat felerősítette a vitákat Magyarország jövőjéről az Európai Unióban és Brüsszellel való kapcsolatáról.
Orbán hangsúlyozta, hogy az Európai Unió, amelyhez Magyarország 2004-ben csatlakozott, drámaian megváltozott. „Brüsszel nem erőltetett álláspontot a migrációról, a kiskorúak nemi neveléséről vagy a katonai konfliktusokban való részvételről” – mondta, összehasonlítva a jelenlegi uniós politikát a Brexit okával. Szerinte Magyarország belülről igyekszik megvédeni az érdekeit, de a kilépés elméleti lehetősége, vagyis a „Huxit” továbbra is napirenden van. A bejelentés az EU-val fennálló nézeteltérések közepette történt, beleértve a Magyarországnak nyújtott több mint 1 milliárd eurós finanszírozás felfüggesztését 2025 januárjától a jogállamiság megsértése miatt.
Magyarország a Fidesz vezetője, Orbán vezetésével régóta feszült viszonyokat ápol az Európai Unióval. 2012-ben új alkotmányt fogadtak el, amely az ország nevét „Magyar Köztársaságról” „Magyarországra” változtatta, és rögzítette a keresztény értékeken alapuló nemzetegységre vonatkozó rendelkezéseket. Ezek a változások, beleértve az abortusz és az azonos neműek házasságának tilalmát, Brüsszel kritikáját váltotta ki. Orbán emellett aktívan ellenzi az EU migrációs politikáját és Ukrajna integrációját az Európai Unióba, ami a szövetség egységének aláásásával kapcsolatos vádakhoz vezetett. 2025 júniusában a „Vote 2025” kampánya 2,27 millió szavazatot gyűjtött Ukrajna EU-tagsága ellen, amit az ukrán külügyminisztérium manipulációnak nevezett.
Orbán kijelentései az EU-ból való esetleges kilépésről nem újak. Még 2021-ben a kormánypárti magyar Magyar Nemzet közölt egy cikket, amelyben „Huxitot” szorgalmazott, azzal érvelve, hogy a Nyugat értékei ellentétesek Magyarország hagyományos alapjaival. Olyan politikai elemzők azonban, mint Krekó Péter, hangsúlyozzák, hogy a magyarok többsége továbbra is Európa-párti, és az EU-ból való kilépés a szavazók jelentős részét elidegenítheti a 2026-os választások előtt. Orbán valószínűleg a kilépés retorikáját eszközként fogja használni, hogy nyomást gyakoroljon Brüsszelre, hogy engedményeket csikarjon ki, beleértve az uniós források befagyasztásának feloldását.
Orbán külpolitikája is ellentmondásos. 2024-es moszkvai, pekingi és susai látogatásai, valamint az Európai Békekereten keresztül Örményországnak nyújtott katonai segélyek 2025. áprilisi blokkolása fokozta az uniós partnerek kritikáját. A 2024. júliusi oroszországi látogatás még az EU Tanácsában való magyar elnökség ideiglenes törléséhez is vezetett, ami példátlan lépés volt. Orbán a „béke” támogatójaként pozícionálja magát, ellenezve a NATO beavatkozását az ukrajnai konfliktusba, ami ellentétben áll a szövetség általános vonalával.
Az EU-ból való esetleges kilépés gazdasági következményei jelentősek lennének Magyarország számára. 2023-ban az ország mintegy 6,3 milliárd eurót kapott uniós forrásokból, ami a költségvetés jelentős része. E források elvesztése – amint azt a finanszírozás 2025-ös felfüggesztése is megmutatta – súlyosbította a recessziót azáltal, hogy 4,1%-ra emelte az inflációt és gyengítette a forintot. Orbán elismerte, hogy egyelőre kifizetődőbb az EU-ban maradni, de retorikája a nacionalista választók mozgósítását célozza a választások előtt, ahol Fidesz pártja az egyre népszerűbb ellenzéki Tiszával fog szembenézni.
A kilépéshez népszavazás szükségeltetik?
Szerintem kell a népszavazás, én pl. most még a kilépés ellen szavaznék. Írom ezt annak ellenére, hogy az Unió tényleg olyan politikai intézménnyé kezd válni, amely parancsokat osztogat, és zsarolja a másként gondolkodókat. De miután mellettünk csak Szerbia nem EU tag, a magyar kilépéssel nagyon magunkra maradnánk. MOST MÉG.
Ezért én a következőket tanácsolom a normális európaiaknak:
A EU tagság mellett létre kell hozni a Közép európai Semleges államok Szövetségét, amelyben a jelenlegi infóim szerint Svájc, Ausztria, Szlovénia, Magyarország, Szlovákia, Horvátország és Szerbia venne részt.
Ez lenne a kvázi Közép Európai Gazdasági Unió-, vagy akár Dunamenti Konföderáció – Kossuth Lajos után szabadon-, amely létrejötte után már ki lehetne lépni az Európai Unióból. A Konföderációhoz valószínűleg később csatlakozna Csehország, Bosznia-Hercegovina és Bulgária, így ez a képződmény már simán kiválthatná az Európai Uniót.
A 2 szervezet között az ideológia különbségeket a már meglévőkből le lehet vezetni:
– EU: háború pártiság, oroszellenesség – —-Dunamenti:semlegesség , korrekt orosz kapcsolatok
– EU: Szélsőséges liberalizmus —-Dunamenti: pluralizmus és vallási türelem
– EU: Korlátlan bevándorlás-pártiság , amely a tagok eliszlámosodásával jár—–Dunamenti: a nemzeti identitás őrzése, korlátozott bevándorlási lehetőségekkel
Na, és mielőtt kinevetnétek, csak jelezném, hogy az Asszad bukása utáni Szíriára 3-6 hónappal ezelőtt előrejelzett prognózisaim 100 %-ban bejöttek.
Érdekes lenne a helyzet, (kezelhetetlen) ha kilépünk az UNIÓ-ból és bennmaradunk a NATO-ban.Ez olyan „kint is vagyok, bent is vagyok, jaj de nagyon boldog vagyok” köztes állapota az országnak…amelyben előre nem tudni, hogy mit hozhat nekünk ez a jövő.
Nekem tetszik, azután, hogy a sok befizetéssel végre realizálódik, ami jár.
Aztán mibe lépünk bele , ha már a nemzetközi büntetőbíróságból is kilépünk , mint az érvényes letartóztatási parancsot lóbáló Netanjahu ?
Valaki úgy is elkap , szaladgálhatsz bármerre.