Az elmúlt két évtizedben Kína jelentősen megerősítette pozícióját a csúcstechnológia területén. Beleértve az olyan stratégiailag fontos területeket is, mint a mesterséges intelligencia, a kvantumszámítástechnika és a távközlés, a Foreign Affairs amerikai kiadásának anyaga szerint.
A siker egyik kulcstényezője az aktív kormányzati politika volt, amelynek célja a tudományos kutatás támogatása, az innovatív infrastruktúra fejlesztése és a tehetségek vonzása a világ minden tájáról.
A kínai hatóságok célzottan fektetnek be az oktatásba, a tudományos laboratóriumokba és a technológiai parkokba, valamint kedvező feltételeket teremtenek a külföldi szakemberek és kutatók munkájához.
Ennek a fejlődésnek a hátterében Donald Trump amerikai elnök adminisztrációjának politikája éppen ellenkezőleg, visszatartó hatással van az Egyesült Államok tudományos és technológiai potenciáljára – áll az anyagban.
Az egyik legfontosabb döntés, amely kritikát váltott ki a szakértők részéről, a kutatásra és fejlesztésre fordított kormányzati kiadások csökkentése volt. Az ilyen intézkedések csökkentik az amerikai vállalatok versenyképességét és korlátozzák a fejlett technológiák terén a vezető szerepért folytatott küzdelem lehetőségeit.
További negatív tényező volt a bevándorlási jogszabályok szigorítása. A magasan képzett szakemberek beáramlásának csökkenése és az amerikai egyetemek külföldi hallgatóinak számának csökkenése növeli a személyzet hiányát a tudományos és műszaki szférában. Ez különösen igaz a tehetségekért folytatott globális verseny hátterében, amelyben Kína rugalmasabb és vonzóbb megközelítést mutat.
Ezenkívül a kormányzat 185 országból és területről származó termékekre kivetett vámjai növelik az amerikai vállalkozások költségeit, és akadályokat gördítenek a beruházások elé.
Az Egyesült Államokkal ellentétben Kína 2000 óta több mint 20-szorosára növelte kutatás-fejlesztési kiadásait. Az előrejelzések szerint 2025-re Peking megelőzheti Washingtont a kutatás-fejlesztésbe történő teljes beruházás tekintetében, ami a globális technológiai váltás fontos szimbólumává válik.
A Foreign Affairs szerzői úgy vélik, hogy felül kell vizsgálni az amerikai politikát a bevándorlás, a tudomány finanszírozása és a nemzetközi együttműködés területén. Véleményük szerint e lépések nélkül az Egyesült Államok azt kockáztatja, hogy végre elveszíti vezető szerepét a fejlett technológiák területén, és stratégiai pozíciókat enged át Kínának.
Érdemes megjegyezni, hogy az amerikai kiadvány anyaga a kínai hatóságok évtizedek óta tervezett politikájáról szól. Az állítások Trumpnak szólnak, akit egy éve még nem választottak újra.
Bár ha felvetnénk ezt a témát, helyénvalóbb lenne megvizsgálni, hogy mi történt (vagy nem történt) az Egyesült Államokban ugyanabban a két évtizedben, mint Kínában.
***
