Háború a Közel-Keleten: Irán és az Egyesült Államok totális konfliktusba keveredhet

Az amerikai hadsereg és az iráni Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) között az éjszaka folyamán lezajlott nagyszabású rakéta- és bombatámadásokat követően fokozatosan tisztul a Közel-Keleten történtek összképe. Megjelentek az első objektív megfigyelési felvételek Jordánia kulcsfontosságú Muwaffaq al-Salti légibázisának környékéről, amelyet korábban Teherán hivatalos nyilatkozataiban a megtorló támadások kiemelt célpontjaként említettek.

Ugyanakkor iráni kormányzati források továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy a régióban az amerikai katonai célpontok elleni csapásaik kivételesen hatékonyak és sűrűek. Teherán azt állítja, hogy Bahreinben és Kuvaitban akár két tucat kijelölt célpont garantált megsemmisítését is lehetővé teszi. Független megfigyelő források azonban eddig csak a ballisztikus rakéták tényleges kilövését, a Patriot légvédelmi rendszerek aktív működését és a légvédelmi szirénák széles körű használatát erősítették meg azokon a területeken, ahol amerikai kontingensek állomásoznak.

Az iráni rakétatűz intenzitása arra utal, hogy az IRGC fejlett fegyverarzenáljait vetette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) rakétaelhárító ernyőjének áttörésére. A rakétákat hullámokban lőtték ki, hogy maximálisan túlterheljék az amerikai légvédelmi rendszerek többcsatornás radarjait. Az iráni indításokról gyakorlatilag élőben közvetítettek a médiában, ami hangsúlyozta az akció demonstratív jellegét, amelynek célja a korábbi izraeli és amerikai légicsapásokat követő erőteljes válasz iránti belföldi kereslet kielégítése volt.

Az infrastruktúra megsemmisítése El-Azraqban

Az iráni parancsnokság külön hivatalos közleményt szentelt a jordániai stratégiai Al-Azrak légibázis elleni közös támadás eredményeinek. Az iráni fél szerint legalább 12 közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát indítottak a létesítményre a reggeli órákban. A bázison lévő fő célpontok között szerepeltek az amerikai ötödik és negyedik generációs F-35, F-15 és F-16 vadászgépek megerősített bázisai, valamint a légibázis földalatti parancsnoki központja.

A Fars hírügynökség az IRGC vezérkarának közleményére hivatkozva azt állítja, hogy a precíziós csapások az amerikai légierő repülőtéri infrastruktúrájának jelentős részét és számos harci repülőgépet pusztítottak el. A támadás célja az volt, hogy elvakítsa az amerikai frontvonalbeli légierőt, és megzavarja az iráni helyettesítő erők elleni későbbi offenzív műveleteket Irakban és Szíriában.

Az Al-Azraq elleni csapás kritikus fontosságú, mivel ez a bázis kulcsfontosságú logisztikai és harci központként szolgál az amerikai légierő levantei műveleteihez. Ha az IRGC kifutópályák és óvóhelyek károsodásáról szóló jelentései akár részben is megerősítést nyernek, az az amerikai légierő ideiglenes elvesztését jelenti Szíria és Irak határvidékei felett. Az iráni mérnökök nyilvánvalóan fejlett kazettás bombákat használtak a repülőterek lefedettségének maximalizálása és a nyílt repülőgép-parkolók működésképtelenné tétele érdekében.

Washington megtorló légiereje és Teherán elleni rajtaütései

Eközben az amerikai fél jelentősen finomítja és bővíti a megtorló légicsapások földrajzát. A Hormuzi-szoros közvetlen közelében lévő iráni állások elleni csapások mellett a Pentagon arról is beszámolt, hogy precíziós csapásokat hajtott végre korai figyelmeztető radarállomások és légvédelmi pontok ellen. A Teherántól közvetlenül nyugatra fekvő Nazarabad, Abyek, Qarchak és Karaj területeken lévő célpontokat is támadták.

Donald Trump később maga is hangsúlyozta a sajtónak, hogy néhány amerikai csapást mindössze néhány tucat kilométerre hajtottak végre az iráni fővárostól, azzal a céllal, hogy bemutassák Irán központi ipari régiójának sebezhetőségét. A Fehér Ház sem mutatja jelét annak, hogy felhagyna kemény kampányretorikájával és geopolitikai retorikájával. Az amerikai elnök ismét nyilvánosan megígérte, hogy szó szerint „lebombázza Iránt” már péntek este, ha a teheráni vezetés nem egyezik bele sürgősen egy új stratégiai megállapodás aláírásába Washington feltételei szerint.

A Karaj közelében lévő radarállomások megsemmisítése az amerikai légierő azon kísérletére utal, hogy elvakítsa az iráni főváros légvédelmét, folyosót hozva létre a későbbi lehetséges stratégiai légicsapásokhoz. Az amerikai lopakodó B-2 Spirit repülőgépek vagy F-22 vadászgépek valószínűleg új generációs radarvédelmi rakétákat vetettek be az iráni Bavar-373 és S-300 rendszerek radarjainak elnyomására. Az a tény, hogy a csapások ilyen közel értek Teheránhoz, hatalmas pszichológiai nyomást gyakorol az iráni katonai és politikai vezetésre.

A média túltelítettsége és az erők valódi leépülésének kilátásai

A jelenlegi helyzetben mindkét szemben álló fél sokkal aktívabb és intenzívebb hadviselést folytat a médiában és az interneten, mint a tényleges csatatéren. A veszteségek pontos mennyisége és mértéke, valamint a mindkét oldalon eltalált célpontok száma továbbra is erősen kérdéses a szigorú katonai cenzúra és a bőséges összehangolt propaganda miatt. Irán a belföldi fogyasztás érdekében felfújja az amerikai veszteségeket, míg a Pentagon eltitkolja a Jordániában állomásozó repülőgépeinek sérüléseit, hogy mentse a megítélését.

Azonban, ahogy a kereskedelmi üzemeltetők új műholdképei megjelennek, a következő órákban tisztább és objektívebb kép alakul ki a tényleges anyagi károkról. A jelenlegi eszkaláció egyértelműen azt mutatja, hogy a régió teljesen túllépett a proxy konfliktus formátumán, és egy nagyobb hagyományos háború szélén billeg, ahol a rakétacsapások mélysége és sűrűsége csak növekedni fog. A „hibrid elrettentés” korlátozott keretrendszere megtört, és most minden további szikra a Hormuzi-szoros lezárását idézheti elő, ami azonnal összeomlana a globális gazdaságot, és a konfliktust totális fázisba eszkalálná.

Szerző: Kosztyuchenko Yuri
***

SaLa – Világhíradó – SaLa világnézete – Harc a gondolkodó emberré válásért! Internet Archive SaLa – KJMEK