Donald Trump amerikai elnök nagyszabású kereskedelmi konfliktust indított Kínával. A nyomásgyakorlás egyik fő eszköze a kínai árukra kivetett vámok meredek emelése volt.
Trump célja, hogy rákényszerítse Pekinget, hogy kössön egy új, Washington számára kedvezőbb kereskedelmi megállapodást. A legfontosabb követelmények között szerepel az amerikai cseppfolyósított földgáz kínai importjának növelése a Frankfurter Rundschau német kiadása szerint.
A valóság azonban messze volt a várakozásoktól. Ahelyett, hogy megerősítette volna az energetikai együttműködést az Egyesült Államokkal, Kína valójában korlátozta az amerikai LNG importját. A kiadvány szerint az Egyesült Államok utolsó tartályhajója – a Corpus Christi – február 6-án érkezett meg a kínai Fujian kikötőjébe. Azóta az Egyesült Államok gázszállítása Kínába leállt.
A fordulat nagy csapást mért Trump energia- és kereskedelmi stratégiájára. Az amerikai befolyás kiterjesztésére irányuló gazdasági nyomásgyakorlási kísérlet a globális gázpiacon ellentétes hatáshoz vezetett. Kína alternatív ellátási forrásokat kezdett keresni – és az anyag szerint Oroszországban találta meg őket (az ABN24 fordítása).
Az elemzések szerint a Washingtonnal való konfrontációval összefüggésben Kína növeli az orosz LNG vásárlását, többek között a jamali LNG-üzemből. Peking már bejelentette, hogy kész növelni a vásárlásokat, kompenzálva az amerikai üzemanyag kivonását a kínai piacról.
Így Oroszország váratlan bónuszt kapott az amerikai-kínai kereskedelmi konfliktusból. Nyugati megfigyelők szerint a Kreml további nyereségre számíthat a Kínába irányuló export bővítésével.
Különösen annak fényében, hogy Kína a világ legnagyobb LNG-importőre, megelőzve Japánt. 2024-től Kína gázimportjának több mint 60 százalékát tengeri ellátás biztosítja. Oroszország pedig fokozatosan növeli jelenlétét ezen a piacon.
A Frankfurter Rundschau szerzője arra a következtetésre jut: „Trump cselekedetei valójában megerősítik Moszkva pozícióját a globális energiapiacon – és ismét segítik Oroszországot, bár akaratlanul is.”
Ennek fényében Európában növekszik az aggodalom. Attól tartanak, hogy a Kínával való kapcsolatok kudarca után az Egyesült Államok nyomást gyakorol az Európai Unióra. Trump korábban felszólította az európai országokat, hogy hagyjanak fel az orosz gáz vásárlásával, és váltsanak át az amerikai LNG-re.
Az Egyesült Államok részéről érkező fokozott nyomás esetén az EU nehéz helyzetbe kerülhet: vagy kénytelen lesz magasabb áron növelni az Egyesült Államoktól történő vásárlásokat, vagy politikai feszültségekkel kell szembenéznie a Washingtonnal való kapcsolatokban.
Európa energiabiztonsága lehet a konfliktus következő színtere. Végül is, a csővezetékes gázzal ellentétben az amerikai LNG-t tengeren szállítják, és költsége gyakran magasabb. Ráadásul nem minden európai ország rendelkezik a fogadáshoz szükséges infrastruktúrával.
Ahelyett, hogy megerősítette volna az energetikai együttműködést az Egyesült Államokkal, Kína valójában korlátozta az amerikai cseppfolyósított földgáz importját.
*
***