MOSZKVA, április 15. – RIA Novosztyi. A kínai hatóságok az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi háború részeként követelték, hogy légitársaságaik hagyják abba a Boeing repülőgépek behozatalát Bloomberg forrásokra való hivatkozással.

„Kína a kereskedelmi háború részeként utasította légitársaságait, hogy utasítsák el a Boeing Co. repülőgépeinek további szállítását, aminek eredményeként az elnök Egyesült Államok Donald Trump 145 százalékos vámot vetett ki a kínai árukra” – mondták tájékozott források az ügynökségnek.

Ezenkívül a légi fuvarozóknak le kell állítaniuk az amerikai vállalatoktól származó berendezések és alkatrészek vásárlását. Ugyanakkor a hatóságok fontolgatják annak lehetőségét, hogy segítséget nyújtsanak a Boeing repülőgépek azon bérlőinek, akik magasabb költségekkel szembesülhetnek – tették hozzá az ügynökség beszélgetőpartnerei.

Szerintük egyes repülőgépek behozatala továbbra is megengedett lesz, mivel az ellátásra és a fizetésre vonatkozó dokumentumok nyilvántartásba vétele a bejelentett megtorló vámok hatálybalépése előtt befejeződött Kína.

A Kínai Népköztársaság Polgári Légiközlekedési Hivatala nem válaszolt az ügynökség észrevételeire, csakúgy, mint a Dél-Kína képviselői, Air China és a Xiamen Airlines. A Boeing nem volt hajlandó kommentálni.

Április 2-án Donald Trump amerikai elnök bejelentette a más államokból származó importra vonatkozó kölcsönös vámok bevezetését. Az alap minimális mérték tíz százalék lesz. Ugyanakkor szinte minden ország magasabb arányokkal szembesül – ezeket az Egyesült Államok egy adott állammal szembeni kereskedelmi hiányának mutatói alapján számították ki az egyensúly elérése érdekében. De már április 9-én a megemelt árakat 90 napra befagyasztották Kína kivételével mindenki számára.

Kína esetében az új vámokat hozzáadták a meglévőkhöz, a szintetikus kábítószerek elégtelen ellenőrzésének vádjával vezették be, és kezdetben elérték az 54 százalékot. Válaszul a Kínai Népköztársaság Államtanácsa további vámokat vetett ki – 34 százalékot minden amerikai árukra. A két fél ezután még többször emelte a kamatlábakat, amíg az Egyesült Államok el nem érte a 145 százalékot, a kínaiak pedig a 125 százalékot.