„Gondolatok az emberré válás útjáról” bővebben

"/>

Gondolatok az emberré válás útjáról

3

Az ember keletkezése és kiemelkedése az állatvilágból.

A gondolkodó anyag a földön, az ember, az anyagban rejlő lehetőség alapján az anyag spontán fejlődésének az eredménye, az anyag fejlődésének egyik állapota, formája. Nincs semmilyen következetesen objektív tudományos bizonyíték arra, hogy tudatos az élővilág keletkezése és fejlődése, így csak a spontán fejlődés a magyarázat a gondolkodó anyag létrejöttére is. A következetesen objektív tudomány ezt a világnézetet támogatja.

Az idealizmus, a vallás képzelgése lényegében a semmi körül kering vagy a semmibe tart, így kóvályog és nem zavarja, hogy nem lát semmi valóságosat. A vallás világnézete azonban maga a semmi, a tökéletes kitalált semmi, amit azonban valóságosnak tart. Ezeken a világnézeteken a képzelet az úr, az objektív valóság a háttérbe szorul alárendelődik a képzeletnek, így a képzelet uralkodik a valóság felett, úgy mit ahogy a kutya farka csóválja a kutyát.

A világegyetemben létező gondolkodó anyagkialakulása és hatása az emberiségre a földön.

Lehetséges, hogy a földönkívüli gondolkodó anyag beavatkozott a földi gondolkodó anyag fejlődésébe, ezt akár istennek is lehetne hívni, bár az isten a következetesen objektív tudomány szerint nem létezik. Mi az az isten? Hol található meg az isten? Milyen érzékelhető tulajdonságai vannak? Erre azonban senki sem tud az objektíven létező valóságra alapozottan tudományos módszerrel válaszolni! A világegyetem minden ismert része a következetesen objektív tudomány szerint csak materiális, csak anyagi természetű, ezért ebből kell kiindulni. Így valószínű, hogy a világegyetemben általánosan elterjedt a gondolkodó anyag, ami szükségszerűen különböző fejlettségi szinten létezik. Vannak nyomok és feltételezések, hogy az emberiség fejlődésébe beavatkozott a földönkívüli gondolkodó anyag. Ez akár a vallásokra is hatással volt, talán ezzel is segítette az emberiség fejlődését. Ez a gondolat azonban közel áll a fantáziához, nem bizonyított.

A következetesen objektív tudomány azt bizonyítja, hogy mindenféle tudatosság nélkül a véletlen kölcsönhatásokkal a szervetlen anyagból a megfelelő körülmények között kialakul a szerves anyag és ezen az alapon az élővilág az evolúcióval változik, alkalmazkodik, fejlődik. Azonban nincs következetesen objektív tudományos erejű bizonyíték arra, hogy az élővilág tudatos valami alkotása. Az olyan spekuláció semmit sem ér, ami a következetesen objektív tudományos módszerrel nem igazolható a valóságban. Így az ember keletkezésére is csak a következetesen objektív tudomány eredményeire szabad támaszkodni, mert csak ez tárja fel objektíven a valóságot úgy, ahogy az létezik.

A következetesen objektív tudományos világnézet és a tudományos módszer.

A következetesen objektív tudományos módszerre alapozott dialektikus és történelmi materializmus az egyetlen tudományos világnézet, így amíg más nem tapasztalható addig az ember létrejöttét ez alapján kell magyarázni. A többi egy fabatkát sem ér! A következetesen objektív tudomány a vizsgálatainál, elméleteinél, hipotéziseinél, következtetéseinél, magyarázatainál mindig a valóságból indul ki és ezeket a valóságban ellenőrzi, csak ez vezethet az objektív világ megismerésére. Bár a tudománytalan világnézeteknek, az idealizmusnak és a vallásnak is tárgya a valóság, a tudomány, de következetesen nem ragaszkodnak hozzá, mert a képzeletvilág a lételemük és ehhez ragaszkodnak.

Így a földi gondolkodó anyag az ember keletkezésének vizsgálatánál is csak a következetesen objektív tudományos világnézet és tudományos módszer ad a valóságnak megfelelő magyarázatot. A vallás és az idealizmus erre semmiképpen sem alkalmas, mert nem tudomány, lényegében csak képzelgés. Bár a vallás és az idealizmus sem nélkülözheti a materiális valóságot, de végül is az útja a semmibe, a kitalált szellemvilágba, a valóságban nem létezőbe vezet.

A vallás az idealizmus a képzelet, a fantázia világa!

Bár a tudomány még sok mindent nem tárt fel, de a világ és benne az élővilág tudatos teremtésére semmilyen következetesen objektív tudományos bizonyíték sincs. Legfeljebb csak az ismeretlenség, a tudatlanság homályában, csak a képzeletben létező jóságos valami víziója dereng a világ és benne az ember teremtéséről, amire azonban semmilyen következetesen objektív tudományos bizonyíték sincs. Ellenben az anyag mindörökké létezésére, mozgására, változására, a véletlen kölcsönhatásokban a fejlődésére az egyszerűből az összetettre, a bonyolultabbra tudományos bizonyítékok vannak, ezért ezt kell elfogadni az objektív valóságnak. A objektíven létező valóság megismerésére a vallás, az idealizmus alkalmatlan, tudománytalan képzelődés, fantáziálás csupán.

Azonban a világegyetemben az evolúcióval kifejlődhetett és minden bizonnyal ki is fejlődtek az emberiségnél sokkal civilizáltabb fejlettebb élőlények, gondolkodó anyagok, ami talán tudatosan beavatkozott az emberiség fejlődésébe. Ez ugyan fantáziálás, de a tudomány feltárt ismereteire támaszkodik, de még nincs bizonyítva, egy megalapozott hipotézis. Az idealizmus és a vallás azonban a részigazságokat tartalmazó fantáziálásait a következetesen objektív tudományosan ellenőrizhető bizonyíték nélkül a valóságnak tekinti. A kitalált, képzelt valamit valósnak tekinteni az bizony akármilyen szép is, az butaság, ha nincs tudományos módszerrel bizonyítva megfelelője az objektív valóságban.

A tudomány egyre másra találja meg a szervetlen anyagokból a szerves anyagok, az élet kialakulásának a lehetőségét, az élővilág létrejöttét az anyag véletlen tudatosságot nélkülöző kölcsönhatása következményének és az evolúcióval történő fejlődés bizonyítékait. Ezek a tudományos tények!

Az ismeretlenen való képzelgés, fantáziálás, ami nem a következetesen objektív tudományos módszerrel történik, az maga a semmi, ami főleg a vallás jellemzője, de végül is ugyanide jut az idealizmus is. Mert nem tudnak, nem akarnak megszabadulni a képzelődéseiktől és az objektív valóságra támaszkodni. Azonban a világot úgy kell magyarázni, hogy az megfeleljen az objektív valóságnak és csak a következetesen objektív tudományos módszert szabad használni magyarázatokra, a világnézet megalkotásánál. A világnézet objektumainak az objektív világban a következetesen objektív tudományos módszerrel bizonyítottan léteznie kell, hogy az elfogatható legyen a valóságnak .

A következetesen objektív tudomány és világnézet az emberiség létérdeke!

Az ember a gondolkodóképességével és a társadalmi létével emelkedik ki az élőlények, az állatok közül. Az ember a gondolkodóképessége segítségével alapvetően a létérdekeit védi, szolgálja. Azonban az ember létérdeke az egyéni érdek mellett a családi, a kisebb-nagyobb közösségi, a társadalmia nemzeti és az emberiségi érdeke is, mert ezek nélkül az alapvető létérdeke, emberi mivolta veszélybe kerül. Ezeknek az érdekeknek a megvalósítása csak a tudatos összefogással lehetséges, amit legmagasabb színvonalon a kommunizmus/szocializmus a kollektivizmussal tudományos alapon valósítja meg.

Ennek megértése és tudatos elfogadása, az ez alapján való cselekedet vezet a gondolkodó emberé válásra, ami a kommunizmusban válik lehetővé a következetesen objektív tudományos világnézet alapján. Ez a marxizmus-leninizmus világnézete. Még akkor is, ha nem teljesen kidolgozott ez a tudomány, de a következetesen objektív tudományra és a tapasztalatokra támaszkodva fejlődik, mint minden egyéb tudomány.

A gondolkodó emberré válás lehetőségének az objektív valóságnak megfelelő megértését csak a következetesen objektív tudományos módszer, csak a következetesen objektív tudományos világnézet támogatja a valóságnak megfelelően, ezért ez az emberiség érdeke.

A következetesen objektív tudományos világnézet, amely a következetesen objektív tudományos módszer eredményire támaszkodik az egyetlen módszer az egész emberiségnek, a gondolkodó anyagnak a gondolkodó emberré válására, a kommunizmus megvalósítására.

 

SaLa

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!  piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

Social Media Auto Publish Powered By : XYZScripts.com