Drámai helyzet a magyar nyugdíjaknál – „Elszegényedési csúszda” működik a rendszerben
Farkas András nyugdíjszakértő a Spirit FM Több-kevesebb című gazdasági műsorában beszélt a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságáról, az idősek helyzetéről és a lehetséges megoldásokról.
Az infláció és a nyugdíjak
A nyugdíjak januári 3,2%-os emelése elmaradt a tényleges inflációtól, különösen az élelmiszerek árnövekedése miatt. Bár a februári 13. havi nyugdíj ideiglenesen javította az idősek helyzetét, hosszú távon ez nem jelent megoldást.
A nyugdíjasok évről évre hitelezik az államot, mivel a novemberi korrekciós emelésig alacsonyabb összeget kapnak, mint amennyire az infláció alapján jogosultak lennének.
– vélte a szakértő, aki szerint a nyugdíjasok körében egyre nagyobb az igény egy nyár közepi, rendkívüli emelésre, amely segítene a megélhetési nehézségek csökkentésében. A jelenlegi rendszerben a nyugdíjemelések az általános inflációhoz igazodnak, nem pedig a nyugdíjasok speciális fogyasztói kosarához, amelyben az élelmiszerek és mindennapi cikkek áremelkedése sokkal nagyobb szerepet játszik.
A rendszer paradox módon az új nyugdíjasoknak kedvez: azok, akik 2025-ben mennek nyugdíjba, magasabb induló összeget kapnak, mert a nyugdíjuk kiszámítása az előző évi nettó átlagkereset növekedéséhez igazodik. A már nyugdíjban lévők azonban csak inflációarányos emelést kapnak, ami hosszú távon elszegényedéshez vezet.
A szakértő ezt a folyamatot „elszegényedési csúszdának” nevezi, mivel a nyugdíjak vásárlóereje fokozatosan csökken az aktív keresőkhöz viszonyítva.
Nyugdíjba vonulás: mikor érdemes?
A szakértő kijelentette: a megfelelő időzítés is kulcsfontosságú. Aki a nyugdíjkorhatár betöltése után tovább dolgozik, fél százalékos nyugdíjbónuszt kap havonta. Másrészt viszont a nyugdíjasként végzett munka járulékmentes, így sok esetben előnyösebb azonnal igényelni a nyugdíjat és mellette tovább dolgozni. A közszférában dolgozók számára azonban egyes esetekben a nyugdíj folyósítása szünetelhet, ami tovább bonyolítja a helyzetet.
A nyugdíjigénylés és számítás folyamata rendkívül összetett. Gyakran előfordul, hogy hibák csúsznak a számításokba, például kimaradnak szolgálati évek. Ezért érdemes szakértőhöz fordulni, aki segíthet a megfelelő időzítésben és az igénylés ellenőrzésében. A nyugdíjrendszer jelenlegi szabályai miatt akár néhány hónapnyi eltérés is komoly különbséget eredményezhet a megállapított nyugdíj összegében.
A magyar nyugdíjrendszer ugyan fenntartható, de igazságossága és az idősek megélhetése szempontjából komoly kérdéseket vet fel. A döntéshozóknak előbb-utóbb szembe kell nézniük azzal a kihívással, hogy a rendszer ne csak működőképes, hanem valóban méltányos is legyen az idősek számára – fogalmazott Farkas András. (atv)
A balrad.hu kommentje a „kunyera” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Bal-Rad komm: ÍGY MŰXIK EZ MÁR A RENDSZERVÁLTÁS ÓTA…
M-1 , Hir-TV fő műsoridő !
Ha csökken a születések száma, és nő a nyugdíjasok száma – márpedig így van -, akkor a mai helyzet még mindig jóval kedvezőbb annál, mint ami a 15-20 év múlva nyugdíjba vonulókat érinti. Ha Magyarország lakossága 2050-ben 8 millió lesz, és ebből 3, 5 millió a nyugdíjas, 1, 5 millió a 18 év alatti, akkor annak a 3 millió aktívnak kellene az 5 milliót is eltartani (és hát saját magát is).
Ha nem akarjuk, hogy a nyugdíjkorhatárt 70 évre emeljék, akkor máshol kell a megoldást keresni.
Nekem már van is egy javaslatom (nekem mindig vannak javaslataim): A magyar nyugdíjasnak fizetnie kell az európai közösségi közlekedésért, a nálunk élő és 3-4 ezer EUR-os nyugdíjjal rendelkező Nyugat Európai pedig ingyen utazgathat Magyarországon, sima ügy, hogy az ingyenes utazást csak a magyar nyugdíjasokra kell fenntartani.
De ott sem korlátlanul, hanem maximum évi 12 alkalomra.
Ez több milliárdos többlet bevételt jelent a Magyar államnak anélkül, hogy bárki is kifogásolhatná az intézkedés jogszerűségét. Természetesen más lenne az álláspontom akkor, ha pl. Olaszországot keresztül -kasul ingyen bevonatozhatná a magyar nyugdíjas, de nem teheti, mert keményen fizetnie kell.
Hasonló a helyzet a rezsitámogatásoknál is: Miért kell a havi 3-4 ezer EUR nyugdíjat kapó, Magyarországon élő nyugatiaknak is rezsikedvezményt adni, amikor a Nyugati országok nem adják meg ezt a külföldön élő magyaroknak?
Európai Bírósági döntés van arról, hogy a javaslatai az EU jogrendjébe ütköznek így nem alkalmazhatóak.
A magyar nyugdíjasnak azért kell nyugaton fizetnie, mert ott az otthoninak is kell. Igaz, ők a magasabb nyugdíjukból ki tudják ezt fizetni. És fordítva. Itt azért nem kell a sok ezer euró nyugdíjat kapó nyugatinak fizetnie, mert a magyarnak sem kell.
EU alapelv: Az EU bármely tagállamának bármely állampolgára az összes többi tagállamban belföldi állampolgárként kezelendő egységesen. Ugyanazok a jogok illetik meg. Azaz a német és az olasz nyugdíjast ugyanúgy belföldiként kell kezelni Budapesten, mint a magyart függetlenül attól, hogy ki honnan kapja a nyugdíját.
Állampolgári minőséghez kötném a kedvezmények megadását, mint ahogy a választási jogosultságot is.Ha nem magyar állampolgár, akkor ne kapjon a magyarral egyenlő kedvezményeket!!!
A libikóka jellegű -csúfnevén a kettős állampolgárság nevén emlegetett” -állampolgárságot pedig meg kell szüntetni.Kint is vagyok, bent is vagyok, jaj de nagyon boldog vagyok, amely állapot a tökéletes ellentmondáson byugszik.A lipicai ló még nem válik angol telivérré ha Angliába versenyeztetik…
Igen , vannak 1000 EUR körüli nyugdíjjal rendelkező nyugatiak is Magyarországon, ők főleg a roma-lakta elszegényedett falvakban vásároltak házat, de ők vannak kevesebben. (Sokan közülük a migránsok elől „menekültek” ide, de tucatnyian – figyelmeztetések ellenére -, csöbörből vödörbe kerültek Somogyzsitván, Zalakomárban, Sávolyban, belső Somogyban, az Ormánságban…)
Baranya dombos-hegyes vidékein már inkább a gazdag finn és holland, Nyugat-dunántúlon és a Balaton partján gazdag német és osztrák nyugdíjasok, Budapesten pedig mindenféle náció nyugdíjasai vásárolgattak.
Érdekes módon az amúgy gazdag Hévízen inkább oroszok, és ukránok vásárolgattak, de ők egyrészt nem nyugdíjasok, és rájuk nem is vonatkoznak a kedvezmények.