Újra bevadult az infláció, elszabadulóban az élelmiszerárak, lélektani határnál lehet a „magyar” qrmány
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hétfőn a közösségi felületén feltette magának a kérdést, hogy jöhetnek-e újra az árstopok, majd ezt gyorsan meg is válaszolta: „Ha kell, a családok érdekében azonnal beavatkozunk.” Ebből a posztból már lehetett érezni, hogy a keddi inflációs adatok a vártnál kedvezőtlenebbek lesznek. A piaci jelzések és az árstopok újbóli asztalra kerülése miatt az is sejthető volt, hogy ismét az élelmiszer-inflációval lehet a probléma.
A gazdasági miniszter egyértelmű üzenetet küldött a piacnak: 2025-ben 3,2 százalékos szintre szeretné a kormány leszorítani az éves inflációt, amennyiben ezt valami veszélyezteti, azonnal kész beavatkozni.
Ráadásul, érdemes azt is figyelembe venni, hogy a kormány politikai okokból se teheti meg, hogy az idei éves infláció magasabb lesz, mint a tavalyi.
Ebből a kontextusból érdemes vizsgálni, hogy januárban a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a fogyasztói árak átlagosan 5,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Az élelmiszerek ára 2024 januárhoz viszonyítva 6 százalékkal nőtt, ezen belül a liszté 43,2, a tejé 25, a tojásé 23,8, az étolajé 21,5, a gyümölcs- és zöldségléé 16, a vaj, vajkrémé 15,5, a csokoládé és kakaóé 12,9, a tejtermékeké 9,1, a kávéé 8,1 százalékkal. A termékcsoporton belül a száraztészta ára 3,6, a margariné 2,9, a párizsi, kolbászé 2,1 százalékkal mérséklődött.
Húsosztály egy bevásárlóközpontban
A szolgáltatások 8,5 százalékkal drágultak, ezen belül a postai szolgáltatások 16,8, a telefon, internet 15, a lakbér 11,8, a járműjavítás és -karbantartás 10,3, a lakásjavítás és -karbantartás 9,9, a sport- és múzeumi belépők 9, a testápolási szolgáltatások 8,6, az üdülési szolgáltatás 7,2 százalékkal. A szeszes italok, dohányáruk ára 4,9 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 5,3 százalékkal.
A háztartási energiáért 0,2, ezen belül a vezetékes gázért 1,5, az elektromos energiáért 0,7 százalékkal többet kellett fizetni. A tartós fogyasztási cikkek ára 0,8 százalékkal emelkedett, ezen belül az ékszerek 17,4, az új személygépkocsik 6,6, a szobabútorok 2,6 százalékkal többe, a használt személygépkocsik 5,5 százalékkal kevesebbe kerültek. A gyógyszer, gyógyáruk 2,9, a járműüzemanyagok 11,8 százalékkal drágultak.
Érdemes a januári havi adatokra is kitérni, hiszen decemberhez képest a fogyasztói árak átlagosan 1,5 százalékkal növekedtek. Az élelmiszerek átlagosan 1,9 százalékkal drágultak, ezen belül a tej 5,8, az étolaj 5,1, a kávé 4,9, a csokoládé, kakaó 4,7, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 4,4, a liszt 3,8, a száraztészta 3, a tejtermékek 2,9, a margarin 2,8 százalékkal többe került.
A szolgáltatások ára egy hónap alatt átlagosan 2,2 százalékkal nőtt, ezen belül a telefon, internet 9,9, a postai szolgáltatások 6, a lakásjavítás és -karbantartás 2,7, az autópályadíj, gépkocsikölcsönzés, parkolás 2,3 százalékkal többe, a belföldi üdülési szolgáltatások 0,4 százalékkal kevesebbe kerültek. A háztartási energiáért átlagosan 1,7 százalékkal többet kellett fizetni, ezen belül a vezetékes gázért 3,7, a palackos gázért 1,7 százalékkal. A szeszes italok, dohányáruk ára 1,5 százalékkal emelkedett, ezen belül a szeszes italoké 1,8, a dohányáruké 1,3 százalékkal. A járműüzemanyagok ára 2,7 százalékkal nőtt. A szezon végi kiárusítások következtében a ruházkodási cikkek 2,9 százalékkal kevesebbe kerültek.
A piacnak meg kell értenie: a kormány kész beavatkozni
Korábban már egy részletes elemzésben bemutattuk, hogy a legfrissebb januári adatok szerint az online árfigyelőben megfigyelt élelmiszerek közül kiugróan drágultak a tejek és tejtermékek:
- a tejek 23 százalékkal,
- a vajak és vajkrémek 15,5 százalékkal,
- a tejfölök 14,5 százalékkal,
- a trappista sajt 12,2 százalékkal,
- illetve a túrók 9,8 százalékkal kerülnek többe, mint egy évvel korábban.
De azt is igyekeztünk tisztázni, hogy a tejek és tejtermékek esetében áremelkedés hátterében
- egyrészt nemzetközi tényezők állnak, így a nyerstej árának emelkedése az aszály miatt megnövekvő takarmányárak és a tejhozamok csökkenése következtében,
- másrészt viszont kiskereskedelmi árrésemelkedést is azonosított az NGM. Utóbbi megállapítást arra a vizsgálata során tett megállapításra alapozza a minisztérium, hogy míg a saját márkás és gyártói márkás termékeket viszonylag alacsony árkülönbséggel szerzik be az üzletláncok, addig a fogyasztók felé a gyártói brand termékeket lényegesen magasabb árréssel értékesítik.
A komplex problémák miatt nem meglepő, hogy az Országos Kereskedelmi Szövetség már hétfőn reagált Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter közleményére, miszerint akár újra visszajöhetnek az árstopok: „A nemzetközi kiskereskedelmi láncok korábban és most is a magyar családok érdekeinek szem előtt tartásával, így a fogyasztók vásárlóerejének megtartásának, illetve erősítésének szándékával alakítják üzletpolitikájukat.”
Az alapvető élelmiszerek árát elsősorban a beszerzési áruk, valamint az élelmiszer-kiskereskedők között fennálló egyébként is erős verseny határozza meg. Az OKSZ élelmiszer-kereskedő tagjai remélik, hogy a hazai termelők, beszállítók is csatasorba állnak az NGM és az OKSZ mellett az infláció elleni harcban. Az inflációs adatok értékelésénél érdemes figyelembe venni azt is, hogy a statisztikai adatok a teljes piacra vonatkoznak, míg az online árfigyelő számai ennél több esetben kedvezőbb képet mutathatnak – tette hozzá az OKSZ.
Arra is érdemes kitérni, hogy a politikai hasznon túl, a 2023. július 1-jén létrehozott online árfigyelő rendszer jóval több, mint kormányzati kommunikációs eszköz.
Az árak összehasonlíthatósága az eddigi tapasztalatok alapján valóban alkalmas a kiskereskedelmi verseny élénkítésére.
Tagadhatatlan, a profitot meg kell szereznie egy vállalatnak, ezért más termékek árát megemelheti ársapka vagy az online árfigyelő termékeken túl. Azonban napirenden van, hogy a kormány a megfizethető élelmiszerárak biztosítása érdekében a halak, kávé, tea, rizs, marhahús, sertéskolbászok, zsemle, édességek, kakaópor és számos egyéb termékkategória mellett további tejtermékek – mint például a tejszín – beépítésével bővítheti az online árfigyelő rendszer.
Nyersanyagárak és a forint gyengesége
Az Index folyamatosan nyomon követi az online árfigyelő rendszerben található árakat. A friss adatok szerint a kiskereskedelmi üzletláncok az árfigyelőben megfigyelt nem laktózmentes 4 tej, 8 tejtermék és tojás termékkategóriába összesen 549 termékre szolgáltattak adatot. Az elmúlt 10 nap alatt a 13 kategóriába tartozó 549 termék közül 60 termék esetében csökkentették áraikat az üzletek, vagyis a termékek 11 százalékánál volt megfigyelhető árcsökkenés.
Ugyanakkor jelentős eltérések vannak az egyes kiskereskedelmi üzletek árcsökkentéseinek számát és mértékét, illetve az árcsökkentéssel érintett termékeik forgalmazott termékeikhez képesti arányát tekintve. Az üzletláncok összességében figyeltek arra, hogy ne csak saját márkás termékeiket kínálják olcsóbban, így a leárazott termékek egyharmada volt saját márkás, míg a leárazás nagyobb része gyártói márkás termékekre vonatkozott.
Végezetül érdemes arra is kitérni, hogy a legutóbbi Monetáris Tanács közleménye szerint, decemberben a fogyasztói árak az elemzői várakozásokat meghaladó mértékben, 4,6 százalékkal emelkedtek éves összevetésben. Akkor az MNB azt hangsúlyozta, hogy a fogyasztóiár-index emelkedését főként a feldolgozott élelmiszerek és az üzemanyagok árnövekedése okozta, míg a maginfláció emelkedéséhez a feldolgozott élelmiszerek mellett a tartós iparcikkek árának emelkedése járult hozzá.
Nagy Márton: Elfogadhatatlan a magas élelmiszerinfláció,
A januári magasabb szint átmeneti jelenség, amit a bázishatások, az év eleji szolgáltatás-átárazódás és egyes alapvető élelmiszerek, így a tej és a tojás árának növekedése okozott – többek között így értékelte közleményében Nagy Márton a januári inflációs adatokat. A tárcavezető szerint „elfogadhatatlan a magas élelmiszerinfláció, különösen az alapvető élelmiszerek, így például a tej és a tojás esetében.”
A gazdasági miniszter azt is hangsúlyozta, hogy a tej, tejtermékek és a tojás januári drágulása különösen nagy terhet ró a kispénzűekre és a középosztályra, mivel ezek a teljes fogyasztói kosár közel egyharmadát jelentő élelmiszerkosárban mintegy 13 százalékos súlyt képviselnek. A kormány a családok védelmében határozottan fellép és a jövőben is fel fog lépni az élelmiszerárak kontroll alatt tartásáért. Ennek érdekében januárban berendelte a kiskereskedelmi üzletláncok képviselőit, valamint az Országos Kereskedelmi Szövetséggel és a termelőket, feldolgozókat és kiskereskedőket tömörítő Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanáccsal is egyeztetéseket folytatott.
A Nemzetgazdasági Minisztérium adati szerint a kiskereskedelmi láncok január végén és február elején számos alapvető élelmiszer árát csökkentették. Az árfigyelő adatai szerint nem egész három hét alatt átlagosan mintegy 3 százalékkal csökkent a tejek és a kefir ára, 2 százalékkal a tejfölök ára, valamint 1,5 százalékkal a tehéntúró ára. A kormány ezt a folyamatot szorosan nyomon követi annak érdekében, hogy az árcsökkentések tartósak maradjanak.
„A családok érdekében jelenleg a kormány a platform kiterjesztését vizsgálja olyan termékkörökre, mint például a halak, kávé, tea, rizs, további tejtermékek (pl. tejszín), marhahús, zsemle és kakaópor, ezáltal a megfigyelt termékek köre 100 elemre bővülhet. A kormány elkötelezett amellett, hogy minden szükséges lépést megtegyen az élelmiszerárak kontrollálása és a magyar családok védelme érdekében. Ennek érdekében nem zárja ki a kötelező árstop bevezetésének lehetőségét sem, amely szükség esetén azonnali és hatékony beavatkozást jelenthet” – összegezte a tárcavezető. (index)
Bal-Rad komm: A qrmány „…elkötelezett amellett, hogy minden szükséges lépést megtegyen az élelmiszerárak kontrollálása és a magyar családok védelme érdekében…”
-ÉS LŐNE: A „magyar” qrmány intézkedésének hála-
„Pénzesőben úsznak a magyar politikusok – Megugrottak a tiszteletdíjak a városi közgyűlésekben
Az elmúlt időszakban jelentősen megemelkedtek a közgyűlési képviselők tiszteletdíjai több magyar városban. A leglátványosabb növekedés Pécsett figyelhető meg, ahol a képviselők költségei csaknem ötszörösére emelkedtek az előző évhez képest.
Pécsett az előző ciklusban a képviselői alapdíj a minimálbér összegével volt egyenlő, ami nagyjából 267 ezer forintot tett ki. A bizottságokban elnökként vagy alelnökként dolgozók legfeljebb 507 ezer forintot kaphattak. 2025 januárjától azonban az alapdíj 663 ezer forintra emelkedett, míg a több funkciót betöltők akár 1,259 millió forintot is kereshetnek. Ennek következtében Pécs vált a megyei jogú városok legdrágább közgyűlésévé – írta a Népszava.
Az önkormányzat eddig évente körülbelül 100 millió forintot fordított a képviselők tiszteletdíjára, idén viszont ez az összeg 486 millió forintra növekedett. A drasztikus emelkedés egyik oka, hogy a politikai erőviszonyok kiegyenlítődtek, és több szereplőt kellett bevonni a város irányításába. A különböző frakciók közötti kompromisszumok miatt több tanácsnoki pozíciót is létrehoztak, amelyek plusz költségeket generálnak.
Győrben is jelentős növekedés történt: a képviselői alapdíj 151 ezerről 563 ezer forintra nőtt, míg a bizottsági tagok javadalmazása 219 ezerről 844 ezerre emelkedett. Az önkormányzati tanácsnokok fizetése 287 ezerről 1,06 millió forintra ugrott, ami összesen 37 millió forintos többletkiadást jelent a városnak.
A fővárosban szintén nőttek a közgyűlési tiszteletdíjak. Az előző ciklusban két tanácsnok dolgozott havi 750 ezer forintos összköltséggel, most viszont egy tanácsnok 1,767 millió forintot keres. A bizottsági elnökök díjazása 450 ezerről 1,767 millióra nőtt.
Nem minden városban emelkedtek drasztikusan a tiszteletdíjak. Baján például csak 20 százalékos növekedés történt, a képviselők alapdíja így 108 ezer forintra nőtt. Siófokon és Hódmezővásárhelyen is szerényebb emelések történtek: előbbiben 170 ezer forint az alapdíj, míg utóbbiban 265 ezer forintra emelkedett a képviselők fizetése. Hódmezővásárhelyen ugyanakkor megszüntették a bizottsági és tanácsnoki munkáért járó juttatásokat.
Salgótarjánban a város pénzügyi helyzetéhez igazodva csupán bruttó 130 ezer forintot kapnak a képviselők, míg Szolnokon 12 százalékos emelést hajtottak végre, így az új alapdíj 450 ezer forint lett. Az emeléshez szükséges forrást a három alpolgármesteri pozíció megszüntetésével teremtették elő.
A képviselők tiszteletdíjáról a helyi testületek döntenek, mivel a vonatkozó törvény nem szab meg konkrét összeget, csupán annyit ír elő, hogy a juttatás nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását. Ennek következtében a képviselők szabadon határozhatnak a saját fizetésükről, ami komoly társadalmi vitákat generál.
A jelentős emelések miatt több helyen felmerült az aggodalom, hogy a városházák kifizetőhellyé válhatnak, miközben a helyi költségvetések terhei folyamatosan nőnek. Egyes városokban az ellenzéki képviselők próbálták megakadályozni a tiszteletdíjak drasztikus növelését, ám sok helyen a többség vagy a politikai alkuk miatt mégis jelentős emelésekre került sor.” – írja a propeller.hu.
A Bal-Rad komm. folyt: „…a képviselők szabadon határozhatnak a saját fizetésükről, ami komoly társadalmi vitákat generál. A jelentős emelések miatt több helyen felmerült az aggodalom, hogy a városházák kifizetőhellyé válhatnak…sok helyen a többség vagy a politikai alkuk miatt mégis jelentős emelésekre került sor…”
A „POLITIKAI ALKUK” EREDMÉNYEKÉPPEN PEDIG MARAD A világbajnok ÁFA – teher, és az „INFLÁCIÓ – KÖVETŐ” ADÓRENDSZER! Mindkettő A „magyar lelemény” EREDMÉNYE!
Amit követően dől a lé a „magyar” qrmány CÉLJAIT FINANSZÍROZÓ BÜDZSÉBE! KIVÁLTKÉPPEN PEDIG AZ ELKÖVETKEZŐ NAPOKBAN! Hiszen MEGÉRKEZIK A NYÖGDÍJASOK KEZEIHEZ A 13. HAVI „SZEMKISZÚRÁS” – és kezdetét veszi a NYÖGDÍJAS DŐZS: