6
Az idealizmus a képzelet világa
Az idealizmus a tudatot a természettől elszakítva vizsgálja!
A vallás szerint a világ időben és térben véges, s az isten teremtette!
A képzelet a gondolkodó ember számára nagyon fontos az ismert jelenségek alaposabb megérésében, de még inkább hasznos a világ ismeretlen vagy nem eléggé ismert jelenségeinek magyarázatára, amit még a meglévő ismeretekkel nem lehet kellően megérteni, mert nincs rá megfelelő objektív tudományos magyarázat.
A képzelet segítségével készült modell azonban lehet az objektív valóságra támaszkodó, de lehet hamis is, ami az objektív valóságtól eltávolodva vagy akár azt mellőzve, a valójában nem létezőnek valóskénti elfogadása is. A materializmus alapján a képzelet az objektív valóság megismerését szolgálja, az idealizmus azonban alapvetően megmarad a hamis vagy a nem létező képzeletvilágban. Ez a lényeges különbség a materializmus és az idealizmus között.
„képzelet: Az elme teremtő képessége … A képzeletnek fontos szerepe van a jövő kialakításában … Gondolkodási folyamat eredménye … A képzelet új tárgyak, érzetek és gondolatok előállítása vagy szimulációja az elmében, az érzékek közvetlen közreműködése nélkül … A képzelet segít abban, hogy a tudás alkalmazható legyen a problémák megoldása során, és alapvető fontosságú a tapasztalatok integrálásában és a tanulási folyamatban … A képzelet lelki világunk legmélyebb rétegeibe nyújt bepillantást, hiszen aktuális és múltbéli észleléseinket alakítja át. A képzelet nem csupán belső mentális képeket jelent, hanem a világgal kapcsolatos érzéseink és gondolataink is hozzákapcsolódnak. A képzelet tehát régebbi emlékképek alapján új képeket hoz létre úgy, hogy a régieket szétbontja és azokat újra csoportosítja. A képzelet működéséhez elengedhetetlenek a valóságból származó képzetek.”
A képzelet képessége nagyon fontos a megismerés számára, de csínján kell vele bánni. A képzelet segíti az emberiséget az ismeretlen felfedezésében, az útkeresésében, de ez ingoványos út és néha valóban az ingoványba akár a katasztrófába is vezethet.
Lásd például a vallás, az inkvizíció, a világháborúk, a gazdasági válságok, a fajelméletek, a fasizmus, a holokauszt világméretű katasztrófáit, amihez a hamis képzetekkel az idealizmus, a képzelet világa nagyban hozzájárult. Ezek az embertelenségek alapvetően az idealizmus képzeletvilágára támaszkodnak, amely a tudománytalan hamis világnézettel a társadalmi haladás ellenes reakció harca a mindenkori haladó gondolkodók ellen. Így a materializmus a történelem folyamán általában a haladás, az idealizmus azonban a reakció világnézetét, erkölcsét, érdekeit képviselte.
Ezek a katasztrófák elkerülhetők lehettek volna a következetesen objektív világnézet ismeretében, ennek megérésével, elfogadásával és ennek megfelelő következetes cselekedet alapján, bár mégiscsak az érdekviszonyok hatása a meghatározó. A képzelet útján óvatosan, körültekintve kell járni, az idealizmus azonban alapvetően a képzelet útján marad, világnézete nem támaszkodik következetesen az objektív tudományra, az objektív valóságra, éppen hogy nem, bár felhasználja hamis állításainak, elméletének alátámasztására.
Az idealizmus a reakció szolgálatában
A fejlődésben túlhaladott kizsákmányoló társadalmi modellek – mint amilyen a kapitalizmus -, szükségszerűen a reakció, a társadalmi haladás ellenes útra térnek. A túlfejlődött és már a hamis világnézetre támaszkodó társadalmi modell azonban egyre-másra katasztrófába kerül, de a hatalom urainak érdekük a modell megtartása, ennek védelmében szükségszerűen az idealizmushoz fordulnak, mert nincs más lehetőségük.
Így a következetesen objektív tudományos világnézet ellenségévé válnak, ami fokozza a társadalmi világméretű katasztrófákat, a társadalom rothadását, mert az a hamis úton járás. Ez viszont a következetesen objektív tudományos világnézetet, sőt még tudományos a módszert is károsan befolyásolhatja.
Az idealizmus jellegzetessége a képzeleten túl azonban az is, hogy nem hajlandó, nem akarja, nem tudja felismerni, elismerni, elfogadni az objektív valóságot úgy ahogy az van, nem hajlandó vagy képtelen a következetesen objektív megismerés útján járni, a képzelt világnézetét nem akarja a valósághoz következetesen igazítani, a nézetének ellenmondásait, hibáit felismerni, elismerni, korrigálni, úgy ahogy az a következetesen objektív tudományos módszer által megállapítható lenne.
Van olyan jelenség, nem is kevés, amit nem tud még az emberiség a tudományos ismeretekkel megmagyarázni. Azonban erre a tudománytalan, a tudományoskodó, az alapvetően a képzelet által kitalált magyarázat semmiképpen sem elegendő, amíg az nem az objektív igazságot tartalmazza az még csak szubjektív vélemény, ami a következetesen objektív tudományos vizsgálat alapján lehet igaz, de lehet hamis is. Ha azonban elmarad a következetesen objektív tudományos alapon történő vizsgálat és a valóság nem igazolja a jelenségre adott magyarázatot, akkor az marad csak képzelgés, csak szubjektív vélemény, idealizmus.
Az idealizmus és a materializmus között az alapvető különbség az, hogy mennyire ragaszkodik az objektív valósághoz, az objektív igazsághoz. Még akkor is, ha nincs megfelelő objektív magyarázat, amit azonban így ismeretlennek kell elfogadni és csak a következetesen objektív tudományos módon szabad vizsgálni. Erre azonban csak a materializmus, az anyagelvűség és a dialektikus gondolkodás a megfelelő.
Bár a képzelgés egyáltalán nem elítélendő addig, amíg a tudományos bizonyításig azt nem a valóságnak fogadjuk el, hanem csak egy lehetséges változatnak, hipotézisnek. A képzeletnek mindig van kapcsolata a valósághoz. De csak akkor az objektív valóság, ha a valóságban a képzelt valami létezik, megtalálható, tudományosan következtethető vagy elkészíthető.
Csak a képzelgés, csak a gondolkozás, csak a spekuláció nem elegendő a valóság megismerésére. Azonban az idealizmus meghatározóan ezen az úton jár, az állításait nem kell a következetesen objektív tudományos módszerrel bizonyítani, így ez az alapvető hibája. Mert csak a képzelettel, csak a gondolkodással nem lehet megfejteni az objektív valóságot.
A képzelet segítségével, a gondolkodással készült magyarázat nem elegendő, ha a valóságban ez nem található meg. Az objektív valóságot csak a materializmussal, csak a következetesen objektív tudományos módszerrel lehet megismerni, a képzelgés, az idealizmus ehhez nem elegendő.
Az idealizmusnak nem a spekuláció, a képzelgés a hibája, hanem a tudományos következetlenség. Az ismeretlen úton járva, az ismeretlen jelenségre szükséges magyarázat megmozgathatja a képzeletet, de ez nem biztos, hogy megegyezik az objektív valósággal, ennek kiderítésére csak a következetesen objektív tudományos módszer az alkalmas.
Az idealizmus gyakori jellegzetessége az objektív valóságot nélkülöző állításhoz való ragaszkodás, a hamis állítást a hiszékenységgel a hittel valóságosként hirdetése. A tudománytalan hamis, az objektív valóságot nélkülöző nézethez való ragaszkodás azonban tudatlanság, butaság, bárki teszi ezt.
A következetesen objektív tudományos módszer hiányában azonban egyéb lehetőség híján az ismeretlen jelenségre a magyarázatot csak kitalálni lehet, ennek az elfogadásához azonban gyakran elég a hiszékenység, a bizonyítást nem igénylő hit is. Mi ez, ha nem butaság?
Azonban az idealizmus és a materializmus világnézete egyesülhet és egyesül is egy személyben, ez gyakran megtörténik, így a valós és a kitalált jól megfér egy tudatban egymás mellett, ezt valószínűleg, de különböző mértékben senki sem kerülheti el, gyarló emberek vagyunk.
Ez azonban mégis csak a tévúton járás minden problémájával együtt, ami legjobb esetben nem vezet sehova és nincs belőle baj. A kitalált úton járás azonban néha nagy bajt, akár katasztrófát is okozhat. Például ilyen a felsőbbrendű fajelmélet, a nemzetiszocializmus, a hungarizmus, a fasizmus, a vallás, a természetfeletti szellemvilág hirdetése, az ezek alapján történő háborúk, népirtások, a holokauszt.
Az idealizmus világnézete a forradalomra vezet!
Így a polgári demokráciában a népfelség idealista képzelgése és a hirdetése csak hamis állítás lehet, mert a nép az bérrabszolga, beszélőszerszám. A bérrabszolga azonban nem felség, hanem alacsonyabb rendű szolga ember. A beszélőszerszám mint népfelség áldemokratikus hazugságának az eredménye az elkerülhetetlen társadalmi forradalom katasztrófája, mert a polgári demokráciában nem lehet a bérrabszolgaságot demokratikusan megszüntetni.
Valójában a kizsákmányoló kapitalista társadalmi modellben „demokratikus” alapon kapitalista osztály felsőbbrendűség valósul meg, hasonlóan a fajelmélethez, így a kapitalizmus az élősködő kapitalisták osztályfelsőbbrendűsége az „alacsonyabb rendű (fajú)” beszélőszerszámok, a munkaerő áru, a bérrabszolga proletárok felett.
A polgári demokrácia kapitalizmusa és a kapitalizmus bármely formája bérrabszolgatartó társadalom. Azonban a kapitalizmus hamis tudománytalan, meghatározóan idealista világnézete, antidemokratizmusa, erkölcsi rothadása miatt csak a forradalom lehet a kivezető út a valódi demokráciába, mert a hazudott demokrácia az nem demokrácia, így a beszélőszerszám számára nem lehet demokrácia. Az emberiség a valódi demokrácia nélkül azonban már életképtelen, a pusztulás fenyegeti.
Az idealizmus a gyarló, a félelemben, a gyávaságban élő emberiség útja!
Azonban az idealizmus legnagyobbjai nagyon is okosak, de néha képtelenek a tudományos úton következetesen végigjárni, megmaradni (mint bárki más), néha letérnek a tudományos útról, a valóság útjáról és a kitalált ösvényen próbának járni, de mivel nagyon okosak, sok követőjük akad a hamis úton is, sőt még félre is magyarázhatják elmélkedéseiket.
Mert gyakran az idealizmus állításainak hibáit nehéz észrevenni, főleg, ha nagyon okos ember által keletkezik, megcáfolásához gyakran a hamis utat végig kell járni minden útvesztőjével együtt, hogy kiderüljön a hibája, erénye. Azonban ez a képzelgés minden hibája ellenére gyakran nagyon hasznos is lehet.
Az idealista vagy a materialista alapon történő gondolkodás, vélemény, viselkedés szempontjából – bár, a civilizáltság, a műveltség, a tudás, a tudományos ismeretek, a társadalmi helyzet fontosak -, de a meghatározó mégis a világnézet, ami érzelmi, erkölcsi támogatást, vezérfonalat jelent az állítások megfogalmazása, elfogadása, az erkölcs, a viselkedés számára. A világnézet tanítható, ami mélyen bevésődik a lélekbe, alapvetően meghatározó, a vezérfonal a viselkedés számára. Ezt ki is használja az uralkodó hatalom a társadalmi tudat kialakításakor, ami lehet hasznos és káros is.
A idealizmus rabságába kerülhet bárki, legyen az bármilyen okos, művelt, ha gyengeségében, gyarlóságában, félelmében letér a következetesen objektív tudományos útról. Ez valamennyire mindenkit érint, mert félünk, mert nem ismerjük ki magunkat a társadalom dzsungelében, felületesen, nem dialektikusan vizsgáljuk a világot, az embertársainkat és a társadalom jelenségeit. Ebből a kiút csak a következetesen objektív dialektikus és történelmi materialista tudományos világnézet lehet. Ez a marxizmus-leninizmus-
Az objektív valóság megismerése
Az objektív világból még nagyon sok mindent nem ismer az emberiség. Az objektív világ felfedezésére, megértésére az ismeretlenség homályába vesző úton járva, alapvetően a képzeletre támaszkodva azonban nagyon könnyen el lehet tévedni.
Törekvés a világ, a társadalom, az ember megismerésére gyakran megtörténik a következetesen objektív tudományos módszer nélkül az idealizmus képzeletvilága segítségével is, ez azonban végül is az emberiség kárára történhet és gyakran vezet az embertelenségre és nehéz visszatérni a valóságba. A vallás a képzelt világával, az idealizmusával elvezetett az inkvizícióba, a keresztes háborúkba, a kapitalizmus az idealizmusra támaszkodva eljutott a fasizmusba, a holokausztba, a fajelméletre.
Azonban a következetesen objektív tudományos világnézet alapján, a marxizmus-leninizmus-
Az idealizmus képzeletvilága alapvetően a hamis, az objektív valóságot nélkülöző útra tévedve jár. Mivel azonban nagyon sok még az ismeretlen, így többé-kevésbé minden ember eltévedhet, ha a valóságban nem ellenőrzi vagy nem tudja, nem képes ellenőrizni az elképzeléseit, elméleteit.
Ez a vizsgálat azonban gyakran nagyon nehéz sokszor lehetetlen, de amit nem ismerünk azt így kell elfogadni, nem ismerjük, de törekedni kell az objektív megismerésére, ezt nem helyettesíti a képzelet szülte magyarázat.
A kapitalizmus társadalmi tudata szükségszerűen megreked az idealizmus világában
A társadalmi haladást elnyomó reakcióssá váló hatalom, amilyen a kapitalizmus, ha az érdeke fűződik hozzá, akkor támogatja a számára megfelelő tudománytalan idealista világnézeteket, mert a lét határozza meg a tudatot. Így vált a kapitalizmus világnézete egyre tudománytalanabbá, végül megrekedt az idealizmus képzeletvilágában. Ez az emberiség számára nagyon veszélyes, mert világnézete a hamis tudománytalan idealizmus útján jár, így jutott el végül is a fasizmusba.
A kapitalizmusnak már nem érdeke a társadalmi haladás, a kollektivizmus, a gondolkodó emberré válás, ezért elkerülhetetlenül az idealizmus képzeletvilágához fordult, mert a következetesen objektív tudományos világnézet a reakciós érdekeit nem támasztja alá. Viszont a társadalmi haladás híveinek érdeke a következetesen objektív tudományos világnézet, ami a következetesen objektív tudományra támaszkodik, de nem érdeke az idealizmus hamis képzeletvilága.
Az idealizmus különböző hamis tudománytalan állításai gyakran a reakciós, a társadalmi haladás ellenes hatalom, így a kapitalizmus legfőbb támasza, mert az „okos” emberek által kitalált idealista világképet felületesen vizsgálva az valósnak tűnik, ami ha a hatalom érdekének megfelelő, akkor a reakciós hatalom segítségével a társadalmi tudatba bekerülve, azt valósnak hirdetve lesz a hatalom támasza, ezzel gátolja, késleletei vagy megakadályozza a társadalmi haladást.
A társadalmi haladás az emberi jogok, a szabadságjogok, a demokrácia, a társadalmi modell fejlődését jelenti, de mivel a kapitalista hatalom minden formája szükségszerűen reakciós beszélőszerszám társadalmi rendszer, ezért ezeknek a kiszélesítése, megvalósítása nem az érdeke, sőt ellenérdekelt, így a kapitalizmusban, a tőkés osztály-önkényuralomban ezek megvalósulásának a hirdetése demagógia lehet csupán.
Azonban, ha ráébrednek a beszélőszerszámok tömegei, hogy valójában csak az élősködő kapitalisták érdekében létezhetnek vagy pusztulnak el, akkor jön a forradalom vagy a csőcseléket felhasználva a totális fasiszta terror. A kapitalizmus osztály-önkényuralmában, a működési módjából adódóan elkerülhetetlen nagy katasztrófák, a tömeges pusztulás ébresztheti rá a beszélőszerszámokat, ha élni akarnak a forradalom, a társadalmi haladás szükségességére.
A kapitalizmus világnézetének torzulásait az idealizmus támogatja!
A kapitalizmusnak muszáj a hatalma érdekében a dolgozó emberiség számára hamis társadalmi tudatot, vallásos idealista világnézetet, felsőbbrendű erkölcsöt nevelni, mert a kapitalisták élősködése enélkül lehetetlen volna. Ez azonban az emberiség pusztulását okozhatja. A fasizmussá fejlődött kapitalizmus ezen az úton jár.
A világkép akkor hamis, ha az állításai tudománytalanok, ha letér a következetesen objektív tudományos útról – akár az érdek által vezetve – és eljut a képzelet által egy kitalált virtuális világba, ami azonban egy kisebbség érdekének alárendelten a valóságban csak súlyos katasztrófák által működik. De ha ez a hamis virtuális kitalált világ megfelelő a reakciós kapitalista hatalom érdekeinek, akkor azt az erőszakkal is támogatja az objektív valóságot hirdetőkkel szemben.
A kialakult tudományos világkép a sok ismeretlen miatt nem tükrözheti tökéletesen az objektív valóságot, így szükségszerűen vannak hibás, hiányos részei. Az objektív világ megértése a történelem folyamán az idealizmus és a materializmus küzdelmével, a tudomány fejlődésének eredményeként közelített a valósághoz.
Az idealizmus képzeletvilága hosszútávon azonban általában veszít, bár a képzeletvilága, a nagy gondolkodóinak a munkái a fejlődést is szolgálták, de a homályból előbukkanó ismeretlen újból talpra állítja, azonban ha a reakciós hatalomnak az érdeke ez a világnézet, akkor a hamissága ellenére is lelkesen támogatja.
Az idealizmus azonban alapvetően a reakciós hatalom támasza!
A reakcióssá váló kapitalista hatalomnak azonban létérdeke a társadalmi modellt támogató hamis világnézet támogatása, felhasználása. A tudomány fejlődését következetlenül és hamisan felhasználó idealizmus erre kitűnően alkalmas. Az idealizmus alapvetően megmarad a képzelt, az óhajtott világ szintjén, még akkor is, ha a világnézetének vannak valós értékes összetevői is. Az idealizmus gyakran a képzeletéhez akarja igazítani a valóságot, a bérrabszolgatartó kapitalista hatalom ezt felhasználja és a támogatásával válik haladás ellenes reakcióssá.
A világ megismerése azonban gyötrelmes hosszan tartó folyamat, tele van tévutakkal, amelyen a következetesen objektív világnézet hívei is eltévedhetnek és sajnos el is tévednek, ami szintén katasztrófákat okozhat. Az idealizmussal szemben azonban van egy nagyon nagy előnye a tudományos módszernek, a valóságban igazolnia kell a valódiságát, az idealizmusnak erre nincs szüksége, csak a katasztrófa kérdőjelezi meg a világnézetét. Az idealizmus azonban bármeddig járhat a már megcáfolt képzeletbeli virtuális világában, mert azt szükség szerint módosítja, de végül is megmarad a hamis úton.
A világnézeti hibák javítására az idealizmus sokkal kevésbé képes, mert a képzelet vezérfonalán jár, nem kell következetesen bizonyítania tételeit és erről az útról nem szeret, nem tud, nem akar letérni még a katasztrófák, a nyilvánvaló tévedések által sem. A hiszékenység, olykor a szélhámosság, a demagógia az idealizmus által támogatott reakciós kapitalista hatalom hatásos fegyvere.
Az idealizmus a társadalmi haladás ellensége!
A társadalmi haladás ellenes reakció is gyakran ugyanúgy a jóságról, a szeretetről, a családról, a demokráciáról, a szabadságról, az emberi jogokról, a nemzetről, a hazáról, az emberiség érdekeiről beszél, mint a társadalmi haladás hívei. A társadalmi haladás azonban együtt jár a demokrácia, az emberi jogok, a szabadság valódi kiteljesedésével. A kapitalizmusban azonban ezek csak korlátozottan, a beszélőszerszámnak megfelelő színvonalon valósulhatnak meg.
A reakciós kapitalizmus azonban a működési módja miatt a társadalmi haladásra alkalmatlan, így kénytelen az idealizmust, a képzelet világát, a hamis világnézetet a hatalma érdekében támogatni. Bár a kapitalista gazdasági modellnek érdeke a következetesen objektív tudomány, de a hatalma megvédésére elkerülhetetlen az idealizmus világnézete is. Csak így, az idealizmus fegyverével képes uralkodni a beszélőszerszámok tudata felett.
A reakciós társadalmi osztályok létérdeke a társadalmi haladás akadályozása, amihez a hamis világnézetet az idealizmus képzeletvilága alkotja meg. Persze ez gyakran nem tudatos, hanem ez felel meg a reakció hívei érdekének, ezért támogatja ezt a hatalom, ezért alakítja hamissá a társadalmi tudatot, mert a lét határozza meg a tudatot, a hamisat is.
Így az idealizmus alapvetően a társadalmi haladásnak, a tudomány fejlődésének, az emberré válásnak mindenkori kerékkötője. Azonban az idealizmus által felvetett hamis kép megcáfolása az egész emberiség hasznára válhat, és így mégiscsak előreviszi a tudományos fejlődést, ez a legfőbb, de talán az egyetlen haszna is.
A valóság azonban olyan amilyen, ennek következetesen objektív tudományos módszer szerinti megismerése valójában nem célja az idealizmusnak, bár hivatkozik a tudományra, de támadja a következetesen objektív tudományos világnézetet, ragaszkodik a kitalált hamis (olykor gyönyörű szép vagy fantasztikus) világképéhez.
Az idealizmusnak több változata is van, de mindegyik alapvetően kénytelen a képzelgésre a tudományosan következetlen spekulációra hagyatkozni a következetes objektív tudományos tényekkel, magyarázatokkal szemben, mert nem képes, nem akar ezen az úton járni. Az idealizmusnak a valóság helyett alapvetően a képzeltre alapozott a világképe, ami nem követeli meg a következetesen objektív tudományos bizonyítékokat, éppen hogy nem, mert akkor kiderülne a hibája.
Ilyen az idealizmusnak a sötétség homályban fénylő a világképe, de némely formájában ez mégiscsak egyszerű, átlátható, alapvetően csak hinni kell és kész, ez az idealizmus fegyvere, ehhez a világképhez ezért gyakran elég a hiszékenység is. Isten létezik és kész, nem látod, mit nem lehet ezen érteni, mit kell ezen bizonyítani? Ugye milyen hatásos? Az emberiség túlnyomó többsége ezt elhiszi, miközben semmi valósat nem tud az istenről. Az emberiség hiszékeny?!
A föld népének többsége minden bizonyíték nélkül elhiszi, hogy van isten, így ez a normális(?), pedig hamis tudománytalan, a valóságban ellenőrizhetetlen állítás. Azonban ez veszélyes az egész emberiség emberré válása számára, ez hamis tudománytalan úton járás, az eredménye a termelőerők fejlődésével akár az emberiség kipusztulása is lehet.
Mert az egyik hazugság vonzza a másikat, a hiszékenység azonban az idealizmus alapvető jellemvonása, így a reakciós kapitalista hatalom támasza az idealista világnézet. Ebbe a körbe tartozik a nemzetiszocializmus, fasizmus, a hungarizmus is, mert hamis tudománytalan képzelgés a felsőbbrendű faj elmélete, de ez igaz az angol, francia, holland, stb. a felsőbbrendű fehér faj idealizmusára is, mert ez hazug tudománytalan képzelgés, a valóság erre rácáfol.
A következetesen objektív tudományos világnézet is törekszik az ismeretlen megfejtésére, de még mennyire, de a tudományos útról nem térhet le, nem találhat magyarázatot csak a képzelet szerint. Az ismeretlen jelenségeket, amire még nincs elegendő tudományos módszerrel bizonyított tény, magyarázat, azt ismeretlennek kell elfogadni, de törekedni kell a megfejtésére. A tudományos erejű hipotézis csak a tudományos módszerrel készíthető, ezt azonban a tudományos módszerrel ellenőrizni kell a valóságban, a gyakorlatban is meg kell állnia a helyét.
„Idealizmus: filozófiai irányzat, amely a filozófia alapkérdésének megoldása tekintetében a materializmussal ellentétes, amennyiben a szellemi, a nem anyagi elsődlegességéből és az anyagi másodlagosságából indul ki. Ez viszi közel a valláshoz, amely szerint a világ időben és térben véges, s az isten teremtette. Az idealizmus a tudatot a természettől elszakítva vizsgálja, s így szükségképpen misztifikálja mind az emberi tudatot, mind a megismerési folyamatot” Marxista fogalomlexikon
„Az idealizmus a léttel szemben a tudat elsőbbségét hirdető filozófiai irányzat. A filozófia alapkérdésében abból indul ki, hogy elsődleges az embertől független vagy emberi szellem, az eszme, a tudat. Az anyag, a természeti és társadalmi lét, az észlelhető valóság másodlagos mind lételméleti, mind ismeretelméleti vonatkozásban. Az idealizmus ellentéte a materializmus. Az idealizmus és a materializmus ellentéte megjelenik a filozófia és sok más tudományág általános elveiben, kategóriáiban.”
„Az idealizmus kiragadja azokat a problémákat, amelyekre a tudomány még nem tud kielégítő magyarázatot adni, és ezeket igyekszik miszticizmusba mártva „magyarázni”.” – Dialektikus és történelmi materializmus
„A népszuverenitás (vagy népfelség) politikai eszméje szerint minden kormányzati hatalom forrása a nép, vagyis közhatalmat csak az emberek ruházhatnak egymásra.”
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!