Vajon az EU az Egyesült Államok gyarmata lesz? – Jiří Paroubek – 2024. december 22 – Bal

Az újonnan megválasztott amerikai elnök, Donald Trump már a választási kampány során is nagy előszeretettel és gyakran beszélt arról, hogy miután ő lesz az Egyesült Államok elnöke, további, azaz a már érvényben lévőkhöz további vámokat vezet be. Az pedig főleg Kínából, de Nyugat-Európából és esetleg a világ más régióiból (természetesen Kanadából és Mexikóból) érkező áruimportnál is.

Ötlete az Egyesült Államok kereskedelmi hiányának drámai csökkentése, és ezzel az Egyesült Államok bruttó hazai termékének növelése. A vámemelés mellékterméke azonban a gazdasági növekedés mérséklődése azokban az országokban, amelyekből az Egyesült Államokba irányuló import érkezik, valamint az infláció. Infláció abban az esetben, ha vannak megtorló intézkedések, azaz vámok kivetése, kölcsönösen az amerikai árukra. Hiszen Kína már korlátozta egyes termékeinek és nyersanyagainak exportját az Egyesült Államokba. A Kínából (és Oroszországból) származó ritkaföldfémek behozatala nélkül az Egyesült Államoknak nehéz dolga lesz bizonyos típusú fegyvergyártás biztosításának. Ezeknek a nyersanyagoknak alternatív forrásokat kell találniuk.

Donald Trump ráadásul éppen a közösségi oldalakon tudatta, hogy a megemelt vámok alternatívája Európának az, ha Európa a korábbinál több amerikai földgázt (LNG) és olajat vesz fel. Ez az a fajta kicsinyes zsarolás, amely az Egyesült Államok deficites kereskedelmi egyenlegét hivatott javítani, gazdasági növekedését javítani, és ennek következtében viszont csökkenni fog a kereskedelmi mérleg többlete Nyugat-Európa oldalán ( különösen Németország, amellyel a cseh gazdaságot több ezer kötvény köti le), valamint a GDP csökkenése az EU-ban. És az eredmény egyértelmű. A gazdag Egyesült Államokban éppen ezen tényezők hatására emelkedik az életszínvonal, míg Nyugat-Európában éppen ellenkezőleg, vagy csökken, vagy nem emelkedik.

Érdekes lesz összehasonlítani, hogy az amerikai olaj és földgáz (LNG) ára hogyan viszonyul az orosz árakhoz. Az ukrajnai hadműveletnek köszönhetően az Egyesült Államoknak sikerült zseniálisan kiiktatnia versenytársát az európai olaj- és földgázellátásban, vagyis Oroszországot.

És ehhez hozzá kell tenni az őrült követeléseket, hogy a jelenlegi 2%-ról (amelynek a NATO-országok 2/3-a nem teljesít) 3%-ra emeljék a fegyverkiadások GDP-hez viszonyított arányát. Esetünkben ez azt jelentené, hogy a fegyverkezési kiadások csaknem 160 milliárd CZK-ról 240 milliárd CZK-ra nőnének. Nem évről évre, hanem lényegében az évtized végéig, azaz 2030-ig. Legalábbis ezen gondolkodnak a NATO-tervezők. Ugyanakkor Oroszország és Kína is kísérteni fogja őket.

A cseh katonai kiadások több tízmilliárd koronával történő növelése az állami költségvetésben a várhatóan nagyon alacsony gazdasági növekedés vagy akár a gazdasági stagnálás mellett a közszolgáltatásokra fordított kiadások további csökkentését jelenti. Azaz főleg az egészségügyre, oktatásra, szociális ellátásra stb. Ez csak tovább növeli a feszültséget a cseh társadalomban, és különösen azt fogja jelenteni, hogy az emberek életszínvonala nem emelkedik, és a legjobb esetben az életszínvonal stagnál. A 2022-től és 2023-tól kezdődő iszonyatos reáljövedelem-csökkenést pedig a következő években nem lehet majd kompenzálni. Nem lehet reálisan gondolni rá.

Ha Donald Trump segít az ukrajnai háború gyors befejezésében, és őszintén remélem, az nagyon pozitív lépés lesz a részéről. Elnöksége sajnos együtt jár majd annak az elképzelésnek a megvalósításával, hogy az amerikai állampolgárok életszínvonalának emelkedése szövetségeseik, köztük Csehország és állampolgárai rovására megy.

SZERZŐ: Jiří Paroubek

FORRÁS

***

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása