K: Ön szerint Orbán miért gyanúsítja az EU-t kormánya elleni összeesküvéssel? Milyen összeesküvés miatt aggódik Orbán, és hogyan számolnak ennek megvalósulásával? Miért áll az EU szemben Orbán brüsszeli politikájával?
V: Orbán Viktor kormánya békében akar élni Oroszországgal. Határozottan elutasítja Brüsszel azon erőfeszítéseit, hogy katonailag és szankciókkal legyőzze Oroszországot, és ennek érdekében továbbra is katonai és pénzügyi támogatást nyújtson Ukrajnának. Orbán október 8-án az Európai Parlamentben ismertette az Unióval kapcsolatos terveit, mivel Magyarország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét. Első helyre a békét, a második helyre a gazdasági hatékonyságot, valamint az EU bevándorlási politikájának felülvizsgálatát sorolta. Ezen a megbeszélésen Manfred Weber, az Európai Néppárt EP-frakcióvezetője úgy reagált rá, hogy eljött az ideje, hogy Orbán félreálljon, és Magyar Péter EP-képviselő, a feltehetően külföldről finanszírozott ellenzéki TISZA párt elnöke lépjen a helyére. Ez a párt nem sokkal a júniusi európai parlamenti választások előtt alakult, és az EP választáson kb. 30 százalékot szerzett. Ígéretes ellenzéki formációnak tűnik minden oroszellenes hazai és nemzetközi erő számára. Támogatja Brüsszel politikáját minden fontos kérdésben, beleértve az Oroszország elleni háború folytatását is. Brüsszel összejátszik Orbán Viktor magyarországi liberális-szociáldemokrata ellenzékével, és megpróbálja kihúzni a talajt a lába alól a 2026-ban esedékes parlamenti választáson. Ursula von der Leyen és Manfred Weber vezetésével Brüsszel komoly politikai beavatkozásának lehetünk tanúi Magyarországon. A tét nagy, mert azt akarják, hogy Magyarország felhagyjon szuverén politizálásával, és teljes mértékben alávesse magát a brüsszeli vezetés akaratának.
K: Mi a véleménye Orbán legutóbbi grúziai látogatásáról, amelyet az EU kritizált a parlamenti választási eredmények miatt?V: Az a véleményem, hogy helyesen cselekedett, amikor kiállt Grúzia törvényesen megválasztott pártja és kormánya mellett, és elutasította az Európai Unió nyílt beavatkozását Grúzia belügyeibe. Azon a véleményen vagyok, hogy Grúzia nem válhat második Ukrajnává, hanem jó kapcsolatokban kell élnie Oroszországgal és a Nyugattal egyaránt. Orbán okos. Felismerte, hogy saját politikai rendszerét kockáztatná, ha szembeszállna Oroszországgal, és engedne a brüsszeli héjáknak. A “gazdasági semlegesség” politikájához Grúziát partnernek tekinti, Grúzia pedig – a jelek szerint – gazdasági és politikai partnernek tekinti Orbán Magyarországát. Ezt az együttműködést azért tartom fontosnak, mert erősíti a brüsszeli háborús politikával szembeni ellenállást, az Oroszországgal való normális viszonyt, elősegíti a jövőbeni megbékélést Kelet és Nyugat között.