Az észak koreai katonák harctéri bevetését eddig a NATO nem tudta megerősíteni – valószínűleg azért, mert nem vetették be őket.
De amennyiben az észak koreai katonák nem Donbaszban, hanem Oroszország nemzetközi határain belül, konkrétan az orosz KURSZK régióban harcolnának, akkor az angol hadügy inkább jobb, ha kussol, minthogy hülyeségeket hordjon össze.
És hát bocsánatot kellene kérni, valamint kárpótlást fizetni Jugoszláviának (Szerbiának) , Iraknak, Afganisztánnak, hogy mindenféle felhatalmazás nélkül követett el agressziót a NATO ezen országok ellen.
—–
Az, hogy a támadó fél több katonát veszít, mint a védekező, általánosságban igaz.
Mondhatnánk azt, hogy ez 2024 tavaszáig igaz volt Oroszországra nézve is, de Sojgu felmentésével és Belusov kinevezésével a helyzet megváltozott. Oroszország a frontális, felőrlő harcmodorral nagyon sok katonát vesztett, ezért is írtam néhány napja, hogy Sojgu nem tévedésben volt, hanem bűnt követett el több ezer orosz katona vágóhídra küldésével.
Belusov kimondott célja az orosz élőerő védelme, és az orosz haditechnika, ezen belül a támadó drónok fejlesztése. Azóta az orosz hadsereg nem frontálisan harcol, hanem áttért a bekerítő hadműveletekre, a távolról indított siklóbombákra és drónokra, valamint egyre többször az ukrán hátországi katonai létesítmények és ukrán tartalékosok elleni támadására, és kevésbé a Sojgu által preferált ukrán trafóházakra. Az oroszok most nem nyílegyenesen támadnak, hanem először oldalcsapásokkal gyengítik az ukrán védelmi vonalakat, elvágják az ukrán utánpótlási vonalakat, és amikor megerősödtek az orosz szárnyak, és siklóbombákkal leamortizálták a védvonalakat, csak akkor indulnak meg, de akkor is inkább kisebb csoportokban, így eleve kisebb a veszteség is.
De tény, hogy így is van veszteség, és miután Oroszországban fogy az önkéntesek száma, ezzel fogy a bevethető élőerő száma is, az utánpótlásról gondoskodni kell (ene) .
Putyin nem mer általános mozgósítást elrendelni, ezért vagy még korszerűbb haditechnikát kell bevetnie – ha van -, vagy tényleg be kell fejezni előbb -utóbb a háborút………
Nem tudom, Oroszországnak Trump nem lenne-e veszélyesebb elnök, mint Kamala.
Trump olyan kijelentéseket tett, hogy maga az USA fogja bombázni Moszkvát, ha nem fejezik be a háborút. Ez persze erősen blöff szagú, de bizonyítja Trump kiszámíthatatlanságát.
Kamala kiszámíthatóbbnak tűnik, és valószínűleg folytatná Biden politikáját, de az USÁ-nak már nincs annyi bevethető rakétája, mint 1-2 évvel ezelőtt. HIMARS-ból az USA – elnöktől függetlenül – már nem tud annyit szállítani, mint 1 évvel ezelőtt.
Amit Oroszországnak tudnék ajánlani, az a következő:
Bár sokan vitatják, hogy mindegy ki vezeti Ukrajnát, ténylegesen az USA irányít, azért ezt árnyalnám. Ha sikerülne Zelenszkijt, Szirszkijt, Budanovot, Andrij Jermakot kiiktatni, nagyobb esélye lehetne egy orosz feltételek szerinti békekötésnek főleg annak ismeretében, hogy már az ukrán politikai életben is vannak olyan hangok, amelyek a „területet békéért” elvet vallják.
Nem lennének könnyű helyzetben, mert bár az ukrán radikálisok száma (Azov, Kraken stb.) erősen lecsökkent, azért még van befolyásuk. Viszont – mivel szélsőségesek és banderisták -, a lengyelek és a németek annyira nem támogatnák őket.
A karizmatikus (vagy karizmatikusnak tűnő) vezető lecserélésével (vagy halálával) nagyon sok rendszer vagy összeomlott, vagy legyengült, vagy szétesett.
Erre legyenek figyelemmel az oroszok, és ha nem 30 hónap múlva fogadják meg a tanácsomat, nemsokára véget érhet(ne ) a háború.
Végül néhány példa, ahol a karizmatikus vezető lecserélése, kiiktatása, halála…stb. alapjaiban változtatta meg az ország jövőjét
-Mátyás király halála
-Sztálin leváltása
– Kádár János leváltása
– Tito jugoszláv Elnök halála
– Mussolini olasz vezér halála
– Salvador Allende chilei Elnök elleni puccs
– Az USA és Izrael-barát Reza Pahlavi iráni sah 1978-as megbuktatása. (Itt a váltás nemcsak a külpolitikában, hanem az élet minden területén bekövetkezett olyannyira, hogy míg a sah katonái mind borotváltak voltak , az új rendszer katonái már szakállasok)
Az észak koreai katonák harctéri bevetését eddig a NATO nem tudta megerősíteni – valószínűleg azért, mert nem vetették be őket.
De amennyiben az észak koreai katonák nem Donbaszban, hanem Oroszország nemzetközi határain belül, konkrétan az orosz KURSZK régióban harcolnának, akkor az angol hadügy inkább jobb, ha kussol, minthogy hülyeségeket hordjon össze.
És hát bocsánatot kellene kérni, valamint kárpótlást fizetni Jugoszláviának (Szerbiának) , Iraknak, Afganisztánnak, hogy mindenféle felhatalmazás nélkül követett el agressziót a NATO ezen országok ellen.
—–
Az, hogy a támadó fél több katonát veszít, mint a védekező, általánosságban igaz.
Mondhatnánk azt, hogy ez 2024 tavaszáig igaz volt Oroszországra nézve is, de Sojgu felmentésével és Belusov kinevezésével a helyzet megváltozott. Oroszország a frontális, felőrlő harcmodorral nagyon sok katonát vesztett, ezért is írtam néhány napja, hogy Sojgu nem tévedésben volt, hanem bűnt követett el több ezer orosz katona vágóhídra küldésével.
Belusov kimondott célja az orosz élőerő védelme, és az orosz haditechnika, ezen belül a támadó drónok fejlesztése. Azóta az orosz hadsereg nem frontálisan harcol, hanem áttért a bekerítő hadműveletekre, a távolról indított siklóbombákra és drónokra, valamint egyre többször az ukrán hátországi katonai létesítmények és ukrán tartalékosok elleni támadására, és kevésbé a Sojgu által preferált ukrán trafóházakra. Az oroszok most nem nyílegyenesen támadnak, hanem először oldalcsapásokkal gyengítik az ukrán védelmi vonalakat, elvágják az ukrán utánpótlási vonalakat, és amikor megerősödtek az orosz szárnyak, és siklóbombákkal leamortizálták a védvonalakat, csak akkor indulnak meg, de akkor is inkább kisebb csoportokban, így eleve kisebb a veszteség is.
De tény, hogy így is van veszteség, és miután Oroszországban fogy az önkéntesek száma, ezzel fogy a bevethető élőerő száma is, az utánpótlásról gondoskodni kell (ene) .
Putyin nem mer általános mozgósítást elrendelni, ezért vagy még korszerűbb haditechnikát kell bevetnie – ha van -, vagy tényleg be kell fejezni előbb -utóbb a háborút………
Nem tudom, Oroszországnak Trump nem lenne-e veszélyesebb elnök, mint Kamala.
Trump olyan kijelentéseket tett, hogy maga az USA fogja bombázni Moszkvát, ha nem fejezik be a háborút. Ez persze erősen blöff szagú, de bizonyítja Trump kiszámíthatatlanságát.
Kamala kiszámíthatóbbnak tűnik, és valószínűleg folytatná Biden politikáját, de az USÁ-nak már nincs annyi bevethető rakétája, mint 1-2 évvel ezelőtt. HIMARS-ból az USA – elnöktől függetlenül – már nem tud annyit szállítani, mint 1 évvel ezelőtt.
Amit Oroszországnak tudnék ajánlani, az a következő:
Bár sokan vitatják, hogy mindegy ki vezeti Ukrajnát, ténylegesen az USA irányít, azért ezt árnyalnám. Ha sikerülne Zelenszkijt, Szirszkijt, Budanovot, Andrij Jermakot kiiktatni, nagyobb esélye lehetne egy orosz feltételek szerinti békekötésnek főleg annak ismeretében, hogy már az ukrán politikai életben is vannak olyan hangok, amelyek a „területet békéért” elvet vallják.
Nem lennének könnyű helyzetben, mert bár az ukrán radikálisok száma (Azov, Kraken stb.) erősen lecsökkent, azért még van befolyásuk. Viszont – mivel szélsőségesek és banderisták -, a lengyelek és a németek annyira nem támogatnák őket.
A karizmatikus (vagy karizmatikusnak tűnő) vezető lecserélésével (vagy halálával) nagyon sok rendszer vagy összeomlott, vagy legyengült, vagy szétesett.
Erre legyenek figyelemmel az oroszok, és ha nem 30 hónap múlva fogadják meg a tanácsomat, nemsokára véget érhet(ne ) a háború.
Végül néhány példa, ahol a karizmatikus vezető lecserélése, kiiktatása, halála…stb. alapjaiban változtatta meg az ország jövőjét
-Mátyás király halála
-Sztálin leváltása
– Kádár János leváltása
– Tito jugoszláv Elnök halála
– Mussolini olasz vezér halála
– Salvador Allende chilei Elnök elleni puccs
– Az USA és Izrael-barát Reza Pahlavi iráni sah 1978-as megbuktatása. (Itt a váltás nemcsak a külpolitikában, hanem az élet minden területén bekövetkezett olyannyira, hogy míg a sah katonái mind borotváltak voltak , az új rendszer katonái már szakállasok)