Ki nem találnád, mit válaszolt a Brazil Államkincstár a Jó Pénztáros Lőrinc Kománál „gazdagabb” magyar szuperkötvényéről
Válaszolt a megkeresésre a Brazil Államkincstár, elmondták mit gondolnak a Máltán élő magyar „milliárdosról”.
Mi történt? Válaszolt a G7 levelére Brazil Államkincstár.
„A dokumentumok, amelyeket állítólag a Nemzeti Kincstár, a Brazil Központi Bank és a Brazil Szövetségi Adóhivatal állított ki, hamisak.
A Nemzeti Kincstár nem állít ki ilyen dokumentumokat.”
Ez csalás.
–írták, az ezermilliárdos magyar cég kötvényéről a lap kérdésére bővebb válaszában a Brazil Nemzeti Kincstár, amely már korábban is jelezte, hogy nem kereskedik ilyen papírokkal.
Kontextus. Noha ki sem bocsátottak Brazíliában olyan államkötvényt, amelyre a cég vagyonaként hivatkozik a rejtélyes üzletember, a hatóságok ingerküszöbét a súlyos pénzügyi csalás gyanúja eddig nem érte el.
Mi történik? Lényegében: semmi. Miután kiderült, hogy 13 500 milliárd forint vagyont pakolt egy magánszemély két ismeretlen cégbe, egyetlen hivatal vagy hatóság sem jelentkezett, hogy elérte volna az ingerküszöbüket az akció, ami – papíron – annyi pénzt mozgatott meg, amennyiből háromszor fel lehetne építeni az új paksi atomerőművet.
Miért érdekes ez? Ahogyan arról mi is írtunk, a G7 talált egy, a felcsúti dollármilliárdos Mészáros Lőrincnél is sokszorosan gazdagabb embert, legalábbis a cégiratok alapján: T. János az általa jegyzett két cégbe összesen 13 500 milliárd forint vagyont tolt be. A Donor Zrt.-t és a Brasil Államkötvény Hasznosító Zrt.-t 2023-ban alapították, mindkét cég egyetlen vagyont tüntetett fel az év végi mérlegbeszámolóhoz fűzött szöveges kiegészítésben: 1 darab, közelebbről meg nem nevezett brazil államkötvényt, amiért váltóval fizettek. A váltókövetelés a két céget tulajdonló T. Jánosé, lejárata – a kötvényekkel megegyezően – 2036. szeptember. Az ügylet több szempontból is meglehetősen gyanús. (forbes.hu)
A balrad.hu kommentje a „kunyera” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Bal-Rad komm: „…a hatóságok ingerküszöbét a súlyos pénzügyi csalás gyanúja eddig nem érte el…”
13 500 MILLIÁRD (!!!) FORINTNYI ÖSSZEGRŐL VAN SZÓ!
És azok a döbrögisztáni illetékes hatóságok, amelyek egy KÖZÖNSÉGES FÖLDI HALANDÓ magyar állampolgár esetében minden követ megmozgatnak ha valamiféle APRÓBB HUNCUTSÁGOT FELTÉTELEZNEK, ebben az esetben MÉG CSAK NEM IS GYANAKODNAK! Kivárják 2036- ot, – addig MÁR CSAK 12 ÉV VAN HÁTRA – és … – MAJD AKKOR ELVÁLIK! (Dejszen jut eszünkbe: a vajda korábban kb. AZIDŐTÁJRA JÓSOLTA URALKODHATNÁKJÁT!)
Ez a fedezet is kacsa. Pilisi ásvány arany fedezet is. IMF.BIS.EU nem nyujt hitelt orsos klának.
Nem Pilis , BÖRZSÖNY !
Csak nem…?
https://hu.euronews.com/2024/04/02/jair-bolsonaro-magyar-nagykovetseg-braziliavaros-menedek-diplomacia
..biztos nem.
Ezeknek a brazil állampapíroknak az értékét a Cégbíróság nem vizsgálja. Ha a cégalapító(k) úgy döntöttek, hogy 13 milliárdot ér, akkor ezzel az alaptőkével jegyzik be a céget. Ezt követően a 13 milliárdos cég hitelkérelmet nyújt be több magyar és több európai bankhoz. A Bankok többsége leinformálja a brazil kötvény értékét, de némelyik bank már nem. Illetve némely ország – pl. az USA is -, nem ad ki üzleti és adótitkokat még bírósági megkeresésre sem.
Így 20 bankból 1 biztosan elfogadja a brazil -államkötvényt fedezetnek, és gond nélkül folyósít pl. 200 millió forint hitelt, és amit a cégtulajdonos el is költ (Nincs kizárva természetesen, hogy a hitelt folyósító banki ügyintéző is visszakap néhány milliót.)
Ezt követően a céget valószínűleg eladják vagyontalan strómanoknak – akik ezért kapnak pl. 1 milliót zsebbe -, akik aztán felszámoltatják a céget. Mivel a cég felszámolása már nem az eredeti Alapító személy nevéhez kötődik, Ő jogilag „tiszta” marad, a vagyontalan stróman pedig vagy Unión kívüli (pl. ukrajnai magyar), vagy afrikai, vagy közép-ázsiai személy, akivel semmit nem tudnak kezdeni a magyar hatóságok.
A magyar adófizetők 1.3 milliárdjából épített horvátországi luxus óvoda:
Itt a videó arról, ahogyan a magyar adófizetők 1.3 milliárdjából épített horvátországi luxus óvoda igazgatója el akarja zavarni a magyar országgyűlés képviselőjét – csak azért, hogy ne lássuk, hogy hány gyermek jár oda. Láttuk. Négy. További részletek az Átlátszó cikkében.
https://www.youtube.com/watch?v=y0FwoJnxv3Q
De jól megy nekünk, ha ilyesmire szórják a magyar adózók pénzét!!!
Lapunk azt az információ kapta nyár elején, hogy az intézmények teljesen üresek, mivel nincs elég magyar gyerek, aki oda járhatna. Így felmerül a kérdés, mennyire éri meg ekkora létesítményeket építeni magyar közpénzből Horvátországban. Szentlászlón egyébként annyit sikerült kiderítenünk, hogy nagyjából 10 gyereket szoktak látni az udvaron játszani.
https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/09/19/13-milliardot-adott-ra-a-magyar-allam-megis-alig-van-gyerek-a-horvatorszagi-ovodakban/