Hadházy Ákos IS feljelentést tesz a 6500 és 6700 milliárd forintos vagyonú cégek miatt
Nyomozza ki a NAV, mi történt, hogy több ezer milliárd forint került két magyar vállalat mérlegébe – kéri Hadházy Ákos.
Csalás, pénzmosás és színlelt szerződés gyanúja miatt feljelentést tett Hadházy Ákos a két magyar vállalat ügyében, amelyekről a napokban derült ki, hogy több ezer milliárd forint jelent meg a céges beszámolóikban. A független parlamenti képviselő arról írt a Facebookon: szerinte ez vagy könyvelési csalás, vagy tényleg benne van a cégekben a mesés vagyon, és egy módon lehet megtudni, mi az igazság, ha a NAV kinyomozza.
A G7 múlt héten írta meg, hogy a Donor Zrt. nevű cég a beszámolója szerint 6534 milliárd forintos vagyonnal rendelkezik, miközben tavaly novemberben alapították, bevétele, kiadása és alkalmazottja sincsen, ráadásul a cégbírósági iratokban egy 4532 milliárd forintos tőkeemelés betűvel leírva is szerepel, ami kizárja azt, hogy egyszerűen elnéztek három nullát a jelentés leadásakor. A vállalat tulajdonosának van egy másik cége is, a Brasil Államkötvény Hasznosító Zrt., amelyben egy 5099 milliárd forintos tőkeemelés után 6700 milliárd forint áll. Összehasonlításképp: az OTP piaci kapitalizációja 5194 milliárd forint, a Molé 2221 milliárd.
Nem oszlik a rejtély a brazil államkötvényekbe fektető titokzatos magyar cégek körül
„A minimum elvárás, hogy a magyar hatóságok lépjenek, ugyan már eddig is kellett volna, de ha nem tették, akkor tessenek most megtenni!” Így „üzent” Bodnár Zoltán, jogász, az MNB korábbi alelnöke a sajtóban a múlt héten végigfutott hír kapcsán, miszerint egy Máltán élő magyar – állítólagos – üzletember két magyarországi székhelyű cégében százszor akkora vagyon van, mint Mészáros Lőrinc teljes vagyona.
Az egyszemélyes tulajdonos ezzel Európa 5., a világ 36. leggazdagabb embere kellene legyen. Bodnár szerint a Magyar Nemzeti Banknak és az adóhatóságnak automatikusan vizsgálódnia kellene az ügyben. Hogy megtették-e, nem tudni, mindenesetre a Hírklikk a múlt héten kérdéseket intézett mind az MNB-hez, mint pedig a NAV-hoz. E cikk megírásáig az előbbi nem reagált, az adóhatóság pedig konkrét választ – az adótitokra hivatkozva – nem adott, az általános gyakorlatáról viszont igen.
A G7 a múlt héten publikálta a cégbírósághoz leadott év végi beszámolók alapján oknyomozó írását, amelynek a lényege, hogy van egy Máltán élő magyar üzletember, akinek két, Magyarországon bejegyzett cégében összesen13,5 ezer milliárd forint van. Az egyik, az M3-as bevezetője mellett, egy zuglói ikerház egyik felébe bejegyezett, tavaly novemberben alapított Donor Zrt., amelyben 2023 végén 6534 milliárd forintnyi vagyon volt. Az iratok szerint a társaság – az amúgy joglilag nem létező – „hibernált” állapotban van, sem bevételei, sem kiadásai, sőt, a jelek szerint alkalmazottai sincsenek. A cég egyedüli tulajdonosa T. János György tavaly december 19-én egy 4532 milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre, a befizetésről ügyvéd által ellenjegyzett dokumentum van, amit a vállalat vezérigazgatója is hivatalos – szintén ügyvéd által ellenjegyzett – iratban erősített meg. A 4532 milliárdos tulajdonosi tőke mellett a cégnek 2002 milliárd forintnyi hosszú lejáratú kötelezettsége, azaz tartozása is van, ami szintén az egyetlen részvényestől érkezett.
Ugyanennek az üzletembernek van egy másik, szintén rejtélyes cége is, amelynek már a neve is sokatmondó: Brasil Államkötvény Hasznosító Zrt. Ennek az eszközállománya durván 400 milliárd forinttal még meg is haladja a Donor Zrt.-ét. Eredetileg kft.-ként alapították, majd tavaly év végén alakult át részvénytársasággá. Ebben is tavaly év végén emeltek tőkét, méghozzá 5099 milliárd forintosra. Emellett van 1857 milliárd forintnyi tartozása a cégnek, ugyancsak a tulajdonos felé.
Mindkét cég vagyonának az egyetlen eleme 2036-os lejáratú brazil állampapír. Mint azonban a G7 rámutat, 12 év múlva kifutó brazil dollárkötvény elvileg nincs, és az elmúlt években az államkincstár beszámolói szerint helyi devizában sem bocsátottak ki 2036-os lejáratú papírokat. Mindenesetre, ha a cégek valóban ekkora összegben rendelkeznek brazil kötvényekkel, akkor tulajdonosuk Brazília egyik legnagyobb hitelezője. A két társaságban lévő vagyon ugyanis a dél-amerikai ország teljes adósságállományának durván 2,5 százalékára rúg.
A cégek egyetlen részvényese egy korábban ismeretlen, Máltán élő magyar üzletember, T. János György. Van máltai érdekeltsége is, az ottani cége azonban – beszámolója alapján – inkább csak a veszteséget termeli, érdemi vagyon nincs benne. Ugyanakkor a két magyarországi cégének a vagyonával toronymagasan a leggazdagabb magyar lenne, százszor gazdagabb, mint Mészáros Lőrinc, s a dollárban több mint 38 milliárdnyi vagyonnal a világon 36. lenne a Forbes milliárdos listáján. A G7 megkeresésére T. János György nem reagált, a céges iratokat ellenjegyző ügyvéd pedig ügyvédi titoktartásra hivatkozva utasította el a válaszadást.
Mi lehet ez az egész? Olyannyira nem életszerű, hogy az embernek szinte elképzelése sincs arról, micsoda ez, pontosabban, ami az eszébe jut a pénzmosás, a vagyonkimentés. Netán az „Orbán-klán” valamifajta trükkje? Mindenesetre a brazil vonal gyanús – s nem is az egyetlen az egész történetben –, már csak azért is, mert tudjuk, Orbán Viktor nagy híve a bukott Jair Bolsonaro ex-elnöknek, még különrepülőgéppel el is utazott annak 2019 január elseji beiktatására, majd a rá következő választáson nyíltan mellette kampányolt. Orbán még azt is megtette az utóbb a hatóságok elől menekülő politikusért, hogy menedéket biztosított számára a brazíliai magyar nagykövetségen, amikor a hatóságok vizsgálódásai elől bujkált.
Vajon mire véli ezt az ügyet Bodnár Zoltán, korábbi jegybanki alelnök?
„Fogalmam sincs, viszont miután két magyar cégről van szó, azért a jegybanknak, a rendőrségnek és az adóhatóságnak is lenne mit tennie ennek a szokatlan pénzmozgásnak a kapcsán” – reagált. Minimum pénzmosási vizsgálatot kellene a Magyar Nemzeti Banknak végeznie. Ha a két cégnek van magyarországi számlavezető bankja – és kell lennie –, akkor a banknak a pénzek számlára érkezése után azonnal pénzmosás elleni bejelentést kellett tennie, hiszen szokatlan pénzügyi műveletről van szó. Kérdés, hogy az itthoni számlavezető pénzintézet tett-e bejelentést, s történt-e vizsgálat az ügyben. Az MNB-nek erről is kell tudnia, hiszen minden banki jelentést lát – mutatott rá.
Lehet-e más, mint pénzmosás és/vagy vagyonkimentés? – vetettük fel. Bodnár ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a NAV is elrendelhetne soron kívüli vizsgálatot annál, aki a végrehajtotta a tőkeemelést a két magyar társaságnál. Merthogy meg kellene vizsgálnia a pénz eredetét. Ha az máltai, akkor jogsegélyegyezmény, az európai együttműködés alapján az adóhatóság felteheti a kérdéseit.
„A minimum elvárás, hogy a magyar hatóságok lépjenek, sőt, eddig is kellett volna, de ha nem tették, akkor tessenek most megtenni” – üzente Bodnár Zoltán, jogász, az MNB korábbi alelnöke.
Kíváncsiak voltunk arra, hogy az MNB vizsgálja-e az ügyet. Nem merül-e fel szerinte a két cég és a tulajdonosa kapcsán a pénzmosás gyanúja? Azt is szerettük volna megtudni, vajon tett-e a cégek számlavezető bankja pénzmosás elleni bejelentést, illetve tudomása szerint, vizsgálódik-e a NAV az ügyben? Cikkünk megírásáig nem kaptunk választ.
Kaptunk ugyanakkor választ a NAV sajtóosztályától. Mint írták: konkrét adózóra vonatkozó tényt, adatot, körülményt stb. a NAV törvényi rendelkezés okán – az adótitok miatt – nem hozhat nyilvánosságra. Általánosságban azt tudatták, hogy a NAV rendkívül széleskörű adatállománnyal rendelkezik. A bevallási adatok mellett – többek között az online számlának, az online pénztárgépnek, a váminformációnak, az EKÁER-nek és a nemzetközi információcserének (például külföldi pénzintézeti számlaadatok) köszönhetően – a vállalkozásoknak szinte minden ügyletére rálát. A kockázatelemzők folyamatosan vizsgálják a cégekre jellemző egyéb nyilvános adatokat is, így például a mérlegben, beszámolóban szereplőket. A rendelkezésre álló és nyilvánosan elérhető adatokat a NAV szakemberei összességében és együttesen elemzik és értékelik. Vizsgálják azok valódiságát, és amennyiben például a tranzakció fiktív, az adó- és vámszabályok kijátszása valószínűsíthető, vagy bűncselekmény elkövetésének gyanúja merül fel, megteszik a szükséges intézkedést. A NAV ellenőrzést, a hivatal hatáskörébe tartozó bűncselekmény (például költségvetési csalás, számvitel rendjének megsértése, csődbűncselekmény) esetében nyomozást indít. (hírklikk)
A balrad.hu kommentje a „kunyera” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Bal-Rad komm: Érdekes azért, hogy EBBEN AZ ÜGYBEN vajdaságunk polythykay maffiabandái MINDEZIDÁIG MÉLYEN KUSSOLNAK! A fősodratú médiák sem igazán firtatják a dolgokat!
Közbevetett info: Ez a balrad.hu anyag tegnap született a témában. A MOSTANI KÖZZÉTÉTELÉIG viszont már a telex.hu IS BESZÁLLT a „fejtegetőzésbe”:
„A leggazdagabb magyar 10 ezer milliárdos brazil kötvényes cégei: pénzmosás, trükközés vagy balekság szokott állni emögött…”
A 444 pedig igen alaposan feltárta T. János György magyar cégügyi előzményeit, hát, az sem éppen a legtisztább.
MINTHA AZ EMLÍTETTEK SZERINT – mondván, hogy ez itt Döbrögisztán! -AHOL A TÖRTÉNÉSEK ÍGY TERMÉSZETESEK! Majd a NAV „MEGNYUGTATÓ MÓDON ELRENDEZI A TÖRTÉNETET!”
Arról a NAV -ról van egyébként szó, amely a promotions.hu cikke szerint:
„Nevetséges tartozás miatt szállt rá a NAV egy fiatal srácra, egyre többen számolnak be hasonlóról
Mintha lerövidült volna a türelmi idő, ma már kisebb pénzek miatt is inkasszálhat a hatóság.
Az adótartozás sosem jó móka és bizony manapság már korántsem olyan toleráns a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, amely egy a Redditen megjelenő beszámoló szerint meglepően kis összegű késedelem miatt megindult a végrehajtás.
„Van tapasztalatom, mert több év is volt az életemben, ami munkanélküliként telt, ilyenkor hol egyszerűsített melóból fizettem, hogy édesapám fizette ki a TB-met. Régen egyszer megesett, hogy 110 ezres felhalmozott tartozásért indítottak végrehajtást, az jó buli volt, de most egészen pontosan 17 ezer Ft azaz 17 ezer Ft tartozás plusz 7 ezer Ft késedelem miatt kaptam inkasszót”
– írta a posztoló, később pedig többen is hasonlóról számoltak be.
https://www.privatkopo.info/WebArticleShow.aspx?AGM=Joghalo&AN=takacsugy&MN=Joghalo&LN=Hungarian
Igen,rendkívül impulzív a NAV , az eü hozzájárulást fizetem több éve,idén csak az első három hónapra küldtek csekket.
Vártam hogy jöjjön a további csekk csomag , nem jött , egy hónap múlva bementem személyesen kérni a Gvadányira,tehát kiesett harminc nap.
JÖTT IS A FELSZÓLÍTÁS , hogy TARTOZÁSOD VAN PARASZT!
Itt meg repkednek a csilliárdok és a NAV ámult pofával néz a semmibe.
Ez ám a közigazgatás,balfaszok.
Az első Orbán kormány alatt mit művelt Simicska az akkor APEH-nél ?
..ki emlékszik már rá , de a privát kopó cikkében se szerepel az MSZP-n kívül senki , hogy rohadnátok meg.
Balsonaro ide menekült nemrég , Ahmadinezsad megint itt körözött a napokban már másodszor , van egy 36.leggazdagabb emberünk Cinkotán…
Mégis mi a rák …
Itt van a központ netán?
Egyáltalán ki borított ?
..namindegy