Bár a mesterséges intelligencia (AI) ipari és üzleti alkalmazásokban való szélesebb körű alkalmazása, miközben növeli a termelékenységet és a gazdasági növekedést, hosszú távon a foglalkoztatás és a munkahelyek általános elvesztéséhez vezet, továbbra is vita tárgyát képezi, a kérdés Kína számára rendkívül fontos.
A világ második legnagyobb gazdaságának GDP-je idén várhatóan eléri a 18,5 billió dollárt, és 2023 végéig több mint 740 millió embert foglalkoztattak. Jelenlegi 1,4 milliárd feletti lakosságával az ország már most is hanyatlást tapasztal. népesség — Kína lakossága 2050-re várhatóan körülbelül 1,3 milliárd főre csökken, elsősorban az ország termékenységi rátájának csökkenése miatt, amely a helyettesítési ráta alá esett. Ez kevesebb újszülöttet jelent, mint a halálozást.
Mégis, annak ellenére, hogy népessége hosszú távon csökken, Kínában még évekig nagyon nagy munkaerő lesz. Az országnak évente több millió munkahelyet kell teremtenie, hogy felszívja nagy létszámát. Itt válik döntő fontosságúvá az AI hatása.
A mesterséges intelligencia és a kapcsolódó technológiák, köztük a robotika szélesebb körű alkalmazásának a gazdaság különböző ágazataiban várható hatása a meglévő munkahelyek elvesztése, különösen azért, mert a hagyományos készségeket és szakértelmet kiváló technológia váltja fel. A munkahelyek megszűnésének tényét azonban össze kell hasonlítani azzal a helyzettel, hogy több új munkahely jön létre.
Hol jön létre több új munkahely egy olyan gazdaságban, ahol a mesterséges intelligencia alapú technológiák szinte minden funkciót átvesznek? Erre a kérdésre két válasz adható. Az első az, hogy a mesterséges intelligencia és a kapcsolódó technológiák szélesebb körű alkalmazása növeli a termelékenységet, és pozitív hatással lesz a GDP növekedésére. A GDP emelkedése pedig növeli az ország forrásait, és javítja a kormány azon képességét, hogy több ágazatban többet tudjon beruházni.
Ezek az új beruházások több munkahelyet teremtenek. Például, ha több beruházást hajtanak végre a mesterséges intelligencia készségeit oktató intézmények létrehozásában, akkor új munkahelyek jönnek létre ezen intézmények működtetésére és irányítására. Ugyanakkor nagy lesz az igény olyan szakemberekre, akik képesek megtanítani az embereket a mesterséges intelligencia készségeire. Az ilyen szakemberek száma várhatóan gyorsan növekszik, ami viszont új lehetőségeket és munkahelyeket teremt az emberek számára.
A második válasz a gazdaság szerkezeti változásainak és sajátos igényeinek figyelembe vétele a társadalmi és gazdasági átalakulásra való felkészülés során. E tekintetben több tényező is fontos, és az egyik legjelentősebb Kína idősödő népességének követelményei. Ahogy egyre többen öregszenek, széles körű támogatásra lesz szükségük, amelyet speciális készségekre képzett embereknek kell biztosítaniuk. Ezeket az igényeket már az OECD-országok is megtapasztalják, ahol hiány van az idősek és a betegek gondozására megfelelően képzett emberekből. Ez egy olyan ágazat, amely az új munkalehetőségek terén hatalmas növekedést fog látni.
A digitalizációval párhuzamosan az emberek mobilizálásának és megtakarításaik kezelésének módja is jelentősen javulni fog. Idővel a tőke- és adósságpiacokhoz kapcsolódó pénzügyi eszközöktől való függőség növekedni fog. Ezek az eszközök lesznek a legfontosabb bevételi források sok ember számára, különösen azok számára, akiknek nincs rendszeres ipari munkahelyük. Valószínűleg nagy lesz a kereslet azokra az emberekre, akik különféle pénzügyi lehetőségeken keresztül tanácsot tudnak adni az embereknek megtakarításaik és befektetéseik kezelésének legjobb módjairól.
Ugyanakkor, mivel egyre többen kezdenek otthonról és távoli helyekről dolgozni, a munkakörülményeikhez kapcsolódó támogató szolgáltatások, például az élelmiszerek és egyéb szükségleti cikkek online és alkalmazásalapú kiszállítása nagymértékben megnövekszik, ami több munkalehetőséget teremt.
A változások során fontos, hogy az egyetemek és más oktatási intézmények felkészüljenek a velük való megbirkózásra. Az egyetemeknek több kurzust kellene nyitniuk olyan speciális készségekre, mint a mesterséges intelligencia elsajátítása, az idősek gondozása, a pénzügyi befektetésekkel kapcsolatos tanácsadás és a kiskereskedelmi szolgáltatások.
Az egyetemeknek nagyon fontos szerepük van az AI-alapú átalakulás támogatásában. Ha nem termelnek elegendő embert az új munkák elvégzésére, a mesterséges intelligencia növekedése leállhat a munkahelyek elvesztését okozó MI kritikája miatt. Egy olyan országnak, mint Kína, biztosítania kell, hogy ez ne történjen meg.
A szerző a Szingapúri Nemzeti Egyetem Dél-Ázsiai Tanulmányok Intézetének vezető tudományos munkatársa és kutatásvezető (kereskedelem és közgazdaságtan).
A nézetek nem feltétlenül tükrözik a China Daily véleményét.
Ha konkrét szakértelemmel rendelkezik, vagy szeretné megosztani gondolatait történeteinkkel kapcsolatban, akkor küldje el írásait a vélemény@chinadaily.com.cn és a comment@chinadaily.com.cn címre.
***
Elképzelhető , hogy most még teremt némi munkahelyet , de hosszú szopóág következik.
Azis akkor ha menet közben nem b.sznak el valamit !
petymegszerint:
2024-07-19 – 00:54
Olyan, hogy mesterséges intelligencia, valójában nem létezik, mert csak annyit tud, amennyit a természetes emberi intelligencia belétáplál. De kiválóan alkalmas arra, hogy a “rossz szándékú”
“emberi intelligencia” e mögé bújjon…