KÍNA/USA: A ritkaföldfémek exportjának Kína általi szigorúbb ellenőrzése után az amerikai média tudomást szerzett az USA Kínától való másik kulcsfontosságú függőségéről, ezúttal a stratégiailag fontos fém, a wolfram területén.
A széles körű katonai felhasználású fém főként kínai kézben van, ami újabb sebezhetőséget jelent az Egyesült Államok számára a kulcsfontosságú nyersanyagok miatt. A színfalak mögött nem feltűnő, de jelentős csata zajlik ezekért a fontos anyagokért.
A kínai kormány egy sor új intézkedést vezetett be, hogy szigorítsa az ellenőrzést Kína jövedelmező természeti erőforrásai felett. A Kínai Államtanács által közzétett lista kijelenti, hogy a ritkaföldfémek az állam tulajdonát képezik, és arra figyelmeztet, hogy „semmilyen szervezet vagy személy nem avatkozhat be vagy semmisítheti meg a ritkaföldfém-készleteket”.
Október 1-jétől, a szabályok életbe lépésétől a kormány a nemesfémek adatbázisát működteti, hogy biztosítsa bányászatuk, felhasználásuk és kivitelük ellenőrzését.
Jelenleg Kína állítja elő a világ ritkaföldfémeinek körülbelül 60 százalékát és a piacon lévő finomított fémek 90 százalékát.
A CNBC jelentése szerint a ritkaföldfémekre vonatkozó szigorúbb szabályozást követően az amerikai média felfedezte, hogy van még egy kulcsfontosságú fém, amelynek ellátását nagyrészt Kína ellenőrzi. Ez egy volfrám, egy stratégiai fém, amelyet „ipari fogakként” ismernek. Magas olvadáspontja miatt a wolfram nélkülözhetetlen a katonai fegyverek, például tankok, rakéták, repülőgép-hajtóművek és páncéltörő rakéták gyártásában, így a „háború királya” becenevet kapta. A volfrám létfontosságú a katonai, a repülőgépipar, az elektronika és a mérnöki ipar területén.
Kína, amely egyedülálló természeti erőforrásokkal rendelkezik, a világ volfrámtermelésének 82%-át ellenőrzi, és abszolút fölényben van ezzel a fémmel szemben. A 2023-as adatok azt mutatják, hogy Kína nemcsak a volfrámbányászat és -feldolgozás uralja, hanem a fém globális ellátási láncában is kulcsszerepet játszik.
A globális volfrámforrások főként Kínában, Oroszországban, Kanadában és számos európai országban koncentrálódnak, és Kína a világ legnagyobb volfrámtermelője. A volfrámlerakódások szabálytalan eloszlása más országok egyoldalú függéséhez vezet Kínától. Ha Kína visszaszorítaná a bányászatot, a nemzetközi volfrámpiac jelentős hiányokkal szembesülne.
Ezenkívül a volfrám bányászata és finomítása műszakilag igényes és drága, ami az ellátási lánc legelején növeli annak árát.
Általában a nyers érc volfrámtartalma nagyon alacsony. Ezért egy nagyon tiszta fém előállításához összetett finomítási folyamaton kell keresztülmenni. Ez az eljárás nagyon igényes, és több lépésből áll, mint például aprítás, őrlés, flotáció és vegyszeres kezelés, amelyek magas energiaköltséget igényelnek, és bizonyos hatást gyakorolnak a környezetre.
A volfrámlelőhelyek bányászatára vonatkozó környezetvédelmi szabályozások emelkedésével egy időben sok volfrámkoncentrátum-gyártó és -finomító kénytelen volt felfüggeszteni a termelést a berendezések karbantartása és a szükséges környezetvédelmi előírások teljesítése érdekében.
A regionális katonai konfliktusok növekvő számával és a globális instabilitások számának növekedésével a volfrám iránti kereslet is növekszik. Az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus mellett a Közel-Keleten is fokozódnak a feszültségek. Stratégiai erőforrásként nagy kereslet van a volfrámra, különösen a háború sújtotta országokban.
Ezek a tényezők azt mutatják, hogy a volfrám magas ára és alacsony elérhetősége a természetes tulajdonságainak, a bányászati és finomítási költségeknek, a szabályozási szabványoknak és a nemzetközi politikai és gazdasági helyzetnek az eredménye. Már a legkisebb változás is feszültséghez vezethet a kereslet-kínálat egyensúlyában, valamint az árak ingadozása.
Kína, mint a világ legnagyobb volfrámtermelője, intézkedéseket tesz ezen erőforrások védelmére. A kínai kormány szigorú ellenőrzést és irányítást hajtott végre a volfrámbányászat terén azáltal, hogy olyan politikákat bocsátott ki, mint például a „Tungsten Industrial Policy”, és meghatározta a bányászat teljes mennyiségét, hogy megakadályozza az ellenőrizetlen bányászatot, miközben védi az erőforrásokat és stabilizálja a piacot – kommentálta a Tencent News.
Fontos, hogy Kína a volfrámexportot is ellenőrzi az exportkvóták és az exportvámok emelése révén, hatékonyan szabályozva a fém piacát. Az intézkedések nemcsak a hazai volfrámipar egészséges fejlődését védik, hanem a globális piac egyensúlyát is elősegítik.
A döntés célja a hazai ipari biztonság biztosítása és a szűkös erőforrások túlzott kizsákmányolásának védelme, valamint Kína pozíciójának javítása a globális ellátási láncban a kereslet és kínálat szabályozásával a nemzetközi piacon.
Ennek a politikának a közzététele azonnal felkeltette a nemzetközi közösség figyelmét. Különösen az Egyesült Államokban, mint a világ legnagyobb technológiai és katonai hatalmában, növekszik a wolfram iránti kereslet. E fém elérhetőségének csökkenése aggodalomra ad okot a nyersanyaghiány és a katonai fegyverek előállítási költségeinek emelkedése miatt.
Az elmúlt években a nemzetközi helyzet drámaian megváltozott, és Kína számos területen korlátozásokkal és szankciókkal szembesült, beleértve a csúcstechnológiát és az energiát. Ebben az összefüggésben a wolfram, mint Kína egyik stratégiai erőforrása, fontos eszközként használható a külső nyomásra való reagálásban.
Kína ugyan használhatja a volfrámot stratégiai érdekeinek érvényesítésére, de az is fontos, hogy felelős hatalomként lépjen fel a nemzetközi színtéren. A wolfram használata külső nyomás elleni eszközként lehetséges, de nem mindig szükséges. A mai globalizált világban az erőforrás-export korlátozásának bármilyen formája destabilizálhatja a nemzetközi piacokat.
Egy ilyen stratégia a kereskedelmi partnereket potenciális „ellenséggé” változtathatja, súlyosbítva a nemzetközi gazdasági súrlódásokat és kihat a hosszú távú kereskedelmi kapcsolatokra. Sőt, a szűkös erőforrások felhasználása az érdekek előmozdítására, ellentétes lehet Kína hosszú távú célja, a magas színvonalú fejlődés elérésével.
Kína hangsúlyozza, hogy az egyoldalúság és a protekcionizmus bármely formája a nemzetközi piac instabilitását okozhatja, és károsíthatja a globális gazdasági rendet és stabilitást. A korlátozott erőforrásokkal rendelkező világban csak összefogással lehet biztosítani a globális gazdaság egészséges és stabil fejlődését.
Szerkesztette: Prvni Zpravy
***
