FRANCIAORSZÁG: A tömeges bevándorlás problémája Franciaországban az egész országban ismert. Ebben a videóban egy lyoni fiatal nő történetét halljuk, akinek az elmúlt években a tömeges bevándorlás miatt az élete teljesen rosszra változott.
Paul Watson: Ez a nyugtalanító beszámoló egy Lyonban, Franciaország harmadik legnagyobb városában élő fiatal nőről jó példa arra, hogy Marine Le Pen nemzetgyűlése a tömeges migráció ellen éppen miért nyerte meg a francia választások első fordulóját. Annyira leleplező és erőteljes, hogy az egész élményt francia fordításban fogom olvasni.
„26 éves vagyok, szőke, világos szemekkel, és mindig is Lyon környékén éltem, amit a legpompásabb negyednek tartanak Lyonban, és elviselhetetlenné vált az életem. 10 évvel ezelőtt este bármelyik órában kimehettem a barátaimmal anélkül, hogy zaklattak, sértegettek, követtek vagy leszúrtak.
Azért említettem a késelést, mert három éve, amikor a barátom a barátaival hazafelé sétált, egy csapat férfi vette körül őket, ellopták az egyik mobiltelefonjukat, megpróbálták megvédeni magukat és barátomat, annak ellenére, hogy erős rögbijátékos volt. karjába szúrták, miközben a célpontot védő nyakát védte. Ami engem illet, a férfiak rendszeresen üldöznek. Megsértenek, mert nem vagyok hajlandó válaszolni, vagy mert azt mondom, hogy van barátom. Egyszer leköpött az egyik. Egyre gyakrabban sziszegnek, mint egy kutyát vagy egy macskát.
Talán harmincszor történt velem hasonló az elmúlt évben. Hat hónapja örökbe fogadtunk egy kiskutyát, a barátom este kilenckor elment sétálni, és három férfi megpróbálta ellopni a kiskutyát. Azóta csak esténként megyünk ki kettesben, és a táskámban hordok paprikaspray-t. A szomszédságunkban, közvetlenül a háztömbünkön három drogos hely, a hét minden napján, 24 órában működik, és minden, ami ehhez tartozik. Őrök kószálnak a házunk előtt, kiabálnak, fingnak és zaklatják az embereket, különösen a nőket. Minden egyes dolog, amit említettem, és csak egy töredéke annak, amit átéltünk, szubszaharai vagy észak-afrikai származású férfiak. Egy fehér ember soha nem bánt velem úgy, mint ők.
Rasszista megmutatni, mivé vált az életem a bevándorlás miatt? Rasszisták a mindennapjaim? Nem vagyok-e olyan jogos, mint bárki más, hogy felhívjam a figyelmet az erőszakos cselekményekre csak azért, mert azokat külföldiek vagy bevándorlók követték el? Nem általában a férfiakról beszélek, hanem kifejezetten a bevándorló származású férfiakról, esetenként kiskorúakról. Körülbelül négy éve az életmódomnak meg kellett változnia, hogy együtt tudjak élni ezzel az állandó bizonytalansággal. Most borsspray-vel élek az ajtó előtt, egy taserrel és egy hamis fegyverrel egy betörési kísérlet után. Újabb zárat szereltünk az ajtóba.
Van egy biztonsági kamera a lakásban. Egy második paprika spray-t hordok a táskámban, valamint boxereket. Soha nem lépek be egy épületbe anélkül, hogy meg ne néztem volna az utca mindkét oldalát, hátha követ valaki. Soha nem veszek szemkontaktust veled, tudod kivel, állandóan átkelek az utcán. Este kilenc után nem megyek ki egyedül a házból. Nyilvánvaló okok miatt már nem használom a tömegközlekedést. Félek, amikor egyedül vagyok otthon. Félek, amikor kint vagyok. Most már állandóan félek. Nem akarok ilyen jövőt a gyerekeimnek, akik szerencsére még nincsenek itt. Nem értem azokat, akik nem látják, hogy Franciaország a bizonytalanság bölcsőjévé válik a bevándorlók miatt. Bizonytalanságok a nők, de a férfiak számára is. Ezért az Ön és gyermekei, vagy leendő gyermekei jövőjéért szavazzon helyesen.”
Paul Watson: Ez a sajátos jelenség, ahol a nők utcai zaklatása annyira általánossá vált, a “kulturális gazdagodás” egyik formája, amely egyáltalán nem jellemző Franciaországra.
Nő Nagy-Britanniában a tévében: Ez azért fontos téma számomra, mert tíz éve élek Londonban. A világ több más országában is éltem. Soha nem éreztem magam olyan veszélyesnek, mint most. Amikor sétálok az utcán, egyre többen néznek rám. Egyre többször megesik velem, hogy valaki úgy követ, mintha Marokkó utcáin sétálnék. És ők, legalábbis láthatóan, nem olyan emberek, akik itt születtek és nőttek fel.
Nagyon nehéz, mert nem szabad beszélnünk róla, mert istenem, ez tabu. Vagy rasszista vagy, amiért ezt mondod. Sajnálom, sok nő most úgy érzi, hogy biztonságát közvetlenül veszélyeztetik a más kultúrából származó emberek. És ezt meg kell beszélni, mert elegem van. Minden barátomnak elege van. Amikor felraktam ezt a cuccot az internetre, a többi nőtől származó megjegyzések száma, akik azt mondták, hogy elegük van, és azt mondták, hogy köszönöm, hogy beszéltél róla.
Nem volt elég, amikor észrevettük, mi történik az ápoló bandákkal? Nem volt elég, amikor láttuk, mi történt Abdul Ezedi áldozatával? Mikor kezdünk arról beszélni, hogy a nők biztonságát feláldozzák a tömeges bevándorlás oltárán és ez a hamis politikai korrektség?
Paul Watson: Annyira általánossá vált, hogy egy új franciaországi videón egy transznemű személyt zaklatnak a szokásos gyanúsítottak.
Nem diszkriminálnak, ugye? Megszólal a transznemű közösség? A francia feministák tiltakozni fognak az ellen, hogy Párizsban az összes nemi erőszak 77%-át nem francia migránsok követik el? Nem, Marine Le Pen tiltakozása nélkül öltözködnek. A francia nők a rasszizmus és a szélsőjobb ellen tiltakoznak azzal, hogy kiteszik melleiket és mocskolnak? Az egyetlen jelölt, aki véget akar vetni ennek az egésznek.
Macron és a szélsőbaloldal, akiket a kampány során szélsőségesnek bélyegzett, összefogtak, hogy megakadályozzák, hogy az Országgyűlés abszolút többséget szerezzen a parlamentben. Ami azt jelenti, hogy annak a bevándorlási politikának, amely visszafordítaná az új, sokszínű lakosság által a nőket ért utcai zaklatásokat, esélye sem lesz törvényessé válni. A libtard-ok szó szerint arra szavaznak, hogy minden folytatódjon, és egyre rosszabb legyen. Mert a tömeges migrációnak köszönhetően Franciaország már nem Franciaország.
SZERZŐ: Paul Watson
Fordítás: David Formánek/otevrisvoumyslCz
FORRÁS: YouTube Paul Watson
***
A francia foci-válogatottban tegnap 1 francia, és 1 spanyol származású játékos volt. A többi feka volt.
Amúgy pocsék, unalmas oldalpasszos játékukban semmi könnyedség, semmi franciás elegancia nem volt, Franciaországgal együtt a francia foci is megváltozott.
A 80-as évek francia foci válogatottjában fordítva volt, egy feka volt (Tigana) a többi fehér, francia. (Platini, Giresse, Stopyra, Le Roux stb.)
——
Sok német nyugdíjas a Németországot elözönlő migránsok miatt menekült Magyarországra. Valahol megértem őket, valahol nem. Nem itt kéne osztani az észt, hanem otthon, Németországban kéne olyan vezetőt választani, aki nem engedi be a migránsokat. Na persze, ha a büdös a germánnak a fizikai munka és a WC takarítás, akkor minden marad a régiben.
Így aztán az ide “disszidáló” német nyugdíjasok azért sopánkodnak, hogy mi lesz, ha már nem Orbán lesz a főnök? Merthogy az utódja biztos migránssimogató lesz…….Akkor irány Ausztrália?
Nekem is ez a véleményem, de az élet nem így működik ! Ahogy nálunk is megszavazzák Orbánt, úgy nyugaton is megszavazzák a nekik jó (!?) politikusokat ! Legfeljebb átköltöznek Magyarországra !
A franciáknak még lehetne érvük a migránsok befogadására – így próbálják utólag enyhíteni gyarmatosítói bűneiket ! Nekünk ugyan nem volt gyarmatunk, hozzánk meg azért jöjjenek migránsok, nehogy má’ túl jó legyen a magyaroknak !