FRANCIAORSZÁG: Ma a francia újságok és televízió tele vannak különféle elemzésekkel, nézetekkel és kommentárokkal a július 1-jén, vasárnap lezajlott nemzetgyűlési választások 1. fordulójának eredményéről. Nagy meglepetést nem hoztak, hiszen a közvélemény-kutatások eredménye a macronisták egyértelmű vereségét és a lepenówi Nemzetgyűlés (RN) nagy győzelmét jósolta.
Ha az 1. forduló pontos választási eredményét nézzük, akkor a lepenisták (RN) a szavazatok 33,15 százalékát szerezték meg. Közvetlenül mögöttük, a választási kampány rövidségét tekintve egészen meglepő módon az Új Népfront (NFP) végzett 27,99%-kal igen tekintélyes választási eredménnyel.
A Macronisták a vesztesek mezőnyében végeztek a szavazatok kevesebb mint 21%-ával (Onova – 20,76%).
A republikánusok a negyedik helyen végeztek a felvételen a szavazatok 6,57%-ával.
Érdekesek az 1. forduló eredményei a már megválasztott Országgyűlési (NSZ) képviselők számát tekintve. Lepenovcinak 39 megválasztott képviselője van. A 32 képviselőből álló Új Népfront, a republikánusok (neo-gaullisták) 3, a Megújulás, vagy ha jobban tetszik az Együtt mozgalom, azaz Macron elnök mozgalma pedig 2 mandátumot szerzett.
Egyes egymandátumos körzetekben, ahol még a 2. fordulóban kerül sor a választásra (ez 501 körzet), 190 párharc (190 körzetben), vagyis két párt jelöltjei küzdelmek zajlanak majd. És így:
– 67 választókerületben csapnak össze a Népfront képviselői Lepenovcival (RN)
– 33 körzetben csapnak össze a Macronisták az RN-vel
– 29 választókerületben a republikánusok versenyeznek az RN-vel
– a maradék 28 választókerületben, ahol a párharcok zajlanak, Macronisé a Népfront képviselőivel mérkőzik meg.
Számos ilyen választókerületben sikerült megállapodni a baloldal és a centristák között, hogy csak egy jelöltet állítanak a kőművesekkel szemben. Egyes választókerületekben ez természetesen megtörtént, hiszen az 1. fordulóban a felvételen harmadik jelölt nem kapta meg a 2. fordulóba jutáshoz szükséges 12,5 százalékot. 28 választókerületben nem született megállapodás.
A többi 306 egymandátumos választókerületben három különböző politikai párt jelöltje csap össze:
– 246 körzetben lesz RN vs. a Macronisták és a Népfront jelöltjei
– 44 választókerületben az RN jelöltje, a republikánusok (LR) és az NFP, azaz a Népfront összecsapása lesz.
Öt választókerületben pedig még öt párt jelöltjei is összecsapnak. Ezekben a körzetekben azonban vannak lepenoviak és a Népfront jelöltjei is. Persze ebben az öt választókerületben a legkevésbé egyértelmű a helyzet.
Egy felületes pillantást vetve Franciaország politikai térképére, amelyet ma például a Le Figaro újság mutat be, mindenki számára világosnak kell lennie, hogy az RN milyen ugrást tett az elmúlt években a választási eredményt illetően. Különösen, ha a kétoldalas újság mellett, amelyen Franciaország politikai térképe látható az egyes megyékben győztes politikai pártok színeiben, ott vannak a 2017-es elnökválasztáson elért pártok választási eredményeit bemutató térképek, de a 2022. június 12-i elnökválasztástól is.
Az RN sötétlilával látható a nagy Figaro térképen. És gyakorlatilag egész Franciaország, kivéve bizonyos “szigeteket”, ahol más pártok is sikeresek voltak, sötétlila.
A szocialisták és a makronovisták a választásokon a legnagyobb sikerüket közvetlenül Párizsban érték el, de a Párizs körüli egykori “vörös övezetben”, vagyis a tágabb párizsi agglomerációban is. De még ebben az agglomerációban is vannak kisebb szigetek, ahol az RN uralta az eredményeket. Összességében ma már 39 mandátuma van az RN-nek, jelöltjük 297-en jutnak tovább az első pozícióból a második választási fordulóba, további 161 jelölt pedig olyan körzetekben indul, ahol nem egy, hanem két jelölttel találkoznak.
A Le Figaro tegnapi becslései szerint az RN és szövetségesei 240-270 mandátumot szerezhetnek az 577 tagú parlamentben (Nemzetgyűlés). A hagyományos jobboldal – azaz a republikánusok – 30-50 mandátumot szerezhettek. Macron mozgalma, az Együtt 60-90 mandátumot szerez. Az Új Népfront pedig 180-200 mandátumot szerezhet. Legfeljebb 20 mandátumot szerezhetnek más pártok, azaz különösen a szélsőjobb és a szélsőbal jelöltjei.
A választás 1. fordulójának győztese tehát egyértelműen Jordan Bardella, az RN vezetője, a választás második helyezettje pedig a baloldal fő képviselője, Jean–Luc Mélenchon.
A második forduló tehát akár abszolút többséggel RN győzelmet is hozhat. Ha szenvtelenül nézzük, hány RN-jelölt jutott tovább a 2. fordulóba, és azt is figyelembe vesszük, hogy a Macronisták, a Baloldali Blokk és a Republikánusok között nem jött létre általános megegyezés arról, hogy az RN jelöltjeivel szemben egymást támogatják, gyakorlatilag bármi lehetséges.
Ez azt jelentené, hogy a három év múlva esedékes elnökválasztásig Macron elnök kénytelen lenne együttműködni a szélsőjobboldali RN-kormánnyal. És bár a francia elnök hatáskörébe az alkotmány értelmében beletartozik a honvédelem és a külpolitika is, ha a kormány úgy dönt, hogy például nem támogatja tovább Ukrajnát fegyverszállítással, az elnök aligha tud majd válságos összecsapásokat kiprovokálni a kormánnyal ez a probléma.
Elmondható, hogy bárhogy is alakul a parlamenti választás 2. fordulója, Franciaország megoszlik. politikailag három erős táborra oszlik. Bár számszerűen a macroniak lesznek a leggyengébbek az NS három fő politikai ereje közül, politikai jelentőségüket növelni fogja, hogy Macron elnök egyértelműen támogatja mozgalmukat.
Úgy tűnik tehát, hogy a két kulcsfontosságú uniós ország egyikét, Franciaországot a következő három évben belső konfliktus, egy állandó lappangó politikai válság bénítja meg. Ez szétzúzza Macron elnök álmait, hogy az EU valamiféle szellemi-erkölcsi vezetését vállalja, amelyhez a koalíciós német kormány viszonylagos gyengesége miatt nyúlt.
Mindenesetre jó, hogy Franciaország politikai változáson megy keresztül, de ez a változás az egész Európai Unióban feszültséget fog okozni következményeiben. Ez biztosan nem jó hír, és nem is lesz.
SZERZŐ: Jiří Paroubek
***
