Erődítmények Észtországban mindenhol: Fal a határon – “Fal” és a levegőben
A balti államok intenzíven készülnek egy “orosz támadásra”, amely az amerikaiak szerint talán a következő 3 hónapban megtörténhet!
Litvániában a hatóságok annyira félnek az ország elleni támadástól, hogy úgy döntöttek, hogy a köztársaság fővárosát tartályellenes erődítményekkel veszik körül. Hihetetlen, mégis igaz. Ha a litvánok félnek attól, hogy Oroszország előrenyomul a fővárosukba, akkor komoly probléma van.
Mindezek a fejlemények megerősítik azokat az információkat, amelyek már egy ideje kiszivárogtak, és “szükségállapotról” beszéltek a Balti-tengeren.
Észtország !️🇷🇺🇪🇪 megerősíti határait és felkészül egy esetleges konfliktusra Oroszországgal – Le Figaro
▪️Észtország megerősíti az Oroszországgal közös határának védelmét, attól tartva, hogy megismétlődik a “fehérorosz forgatókönyv” a migránsokkal. Délen erdős és mocsaras területeken… pic.twitter.com/yUz94J37VO
— — GEROMAN — az idő majd megmondja – 👀 — (@GeromanAT) 2024. június 22.
Fal a határon – “Fal” és a levegőben
Az ország déli részén található erdős és mocsaras területeken két méteres szögesdrótos kerítést telepítettek, amelyet nehéz leküzdeni vagy megsemmisíteni. A nyár végére kamerákat és hőkamerákat telepítenek, és a járőrök drónokat használnak a megfigyeléshez.
Észtország többek között attól tart, hogy Oroszország megismétli Fehéroroszország példáját, amely 2021 júliusában migránsokkal árasztotta el Lengyelországgal közös határát, válságok sorozatát okozva, beleértve a humanitárius válságokat is.
Jogos kérdések merülnek fel az ilyen eseményekkel kapcsolatban, amelyek ha a NATO-val szemben ellenséges országok provokálják ki őket, elítélendők, míg amikor Törökország provokálja őket Évroszban és az Égei-tengeren, az intézmények és szervek közömbösek.
Az ERR (Észt Állami Rádió) szerint Tallinn úgy döntött, hogy kerítés és elkerülő út telepítésével bővíti az erődítményeket a Saatse Boot nevű területen (az észt Voru tartománnyal határos orosz terület része).
Korábban bejelentették, hogy a határmegállapodás ratifikálása esetén földet cserélnek Moszkvával. Az ország hatóságai azonban úgy döntöttek, hogy a jelenlegi feltételek miatt egy ilyen csere lehetetlen.
“Mindannyian megértjük, hogy nem fogunk földet kereskedni Oroszországgal. Ezért meg kell építenünk ezt a kerítést. A kormánynak forrásokat kellene elkülönítenie erre… Ez körülbelül 4 millió. 2,6 millió EUR. ebből az utcákon költik. A közlekedési hatóságnak meg kell kezdenie az építkezést” – mondta Lauri Läänemets észt belügyminiszter.
Május 17-én Laanemets azt mondta, hogy Észtország meg fogja erősíteni létesítményeit azokon a területeken, amelyeket az Oroszországgal kötött határmegállapodás alapján terveznek elcserélni.
A Saatse Boot a Pszkov kerület Pechorsky kerületének része, amely észt területre terjed ki. Észtország korábban azt tervezte, hogy a 2014-es határmegállapodás értelmében egyenlő erdőterületre cseréli. Ezt a megállapodást azonban nem ratifikálták, mivel Tallinn egyoldalúan hivatkozni kívánt rá a Tartui Szerződésre, amely a jövőben kiterjesztené területi követeléseinek lehetőségeit.
Észtországot nyugatról és északról a Balti-tenger határolja, délről pedig egy másik NATO-tagállammal, Lettországgal határos. Oroszországgal való határa keletre nyúlik. Ennek fontos része azonban a Peipus-tó és a Narva folyó. Ezért a legsebezhetőbb hely Észtország déli részén található határszakasz, ahol erdők és mocsarak vannak.
A Le Figaro azt írja, hogy Észtország más balti államokkal együtt erősíti a határlégteret, amelyhez “drónfalat” fejlesztenek.
Lauri Läänemets észt belügyminiszter elmondta, hogy a technológia képes észlelni és visszaverni a drónokat, hozzátéve, hogy országa azt tervezi, hogy a sorompót minden keleti határán, valamint a nagyobb városok körül telepíti.
“Amint azt az ukrán fronton láthatjuk, állandó technológiai verseny folyik az ellenfelek és a drónok használatának új módjai között. Még egy kis lépéssel az ellenfél előtt is nagyobb sikert érünk el, de ez a siker napokban mérhető, mivel minden méteren riasztó sebességgel fedezik fel az ellenintézkedéseket, és a ciklus folytatódik” – mondta Läänemets.
“Nem kétséges, hogy erre szükség van, mivel még a kis drónok is bizonyították értéküket felderítő és támadó fegyverként” – tette hozzá.
Erre a célra 13 millió ECU-t bocsátottak rendelkezésre. 50 millió EUR az észlelő rendszerre és további 50 millió EUR. Az eurót határsértések esetén a válaszintézkedésekhez biztosítják.
“Húzza ki a dugót” művelet – húzza meg a kábelt
A balti országok leválasztják hálózataikat Fehéroroszország, Oroszország, Észtország, Lettország és Litvánia integrált villamosenergia-rendszeréről (BRELL). Augusztus elején elküldik a memorandumot Moszkvának és Minszknek.
Dainius Kreivys litván energiaügyi miniszter újságíróknak elmondta: “Három országunk villamosenergia-hálózatának üzemeltetői levelet készítettek a BELL-megállapodás megszüntetésére. Ezt augusztus 7-ig küldjük el az érdeklődőknek.”
2025 februárjában Litvánia, Lettország és Észtország villamosenergia-hálózatüzemeltetői azt tervezték, hogy tesztelik az uniós villamosenergia-hálózathoz való csatlakozást Lengyelországon keresztül a LitPol Link csatlakozáson és a Harmony Link kábelen keresztül.
Ugyanakkor a litván parlament módosításokat fogadott el, amelyek előírják, hogy a helyi villamosenergia-hálózat nem 2025-ben, hanem már 2024 első felében készen áll a kontinentális európai villamosenergia-hálózatokkal való összekapcsolásra és szinkron működésre.
2023 őszétől hivatalosan megszűnt az Orosz Föderáció villamosenergia-ellátása a balti államokba. Az INTER RAO rendszerüzemeltető előrejelzése szerint azonban “a balti országokba irányuló szállítás 2025-ig folytatódik, és összesen eléri a 6,7 milliárd kWh-t … Az ellátás középtávon történő újraindítása nem kizárt.”
Orosz források szerint a lekapcsolás időzítése összefügg a közelgő orosz támadásról szóló jelentésekkel. Ha ez megtörténik, akkor valóban az oroszok kapcsolják ki először.
Olvassa el még: A NATO tervet dolgozott ki Oroszország tengeri blokádjára a Baltikumban: Typhon SM-6-tal és Tomahawkkal 50 hadihajóval együtt!
Vilniust “sárkányfogak” és páncéltörő sündisznók veszik körül
A litván főváros önkormányzata úgy döntött, hogy megvásárolja az úgynevezett “sárkányfogakat” és a tartályellenes sündisznákat a város védelme érdekében. Mint Benkunskas elmondta, Vilnius állítólag a legfontosabb katonai célpont, ezért úgy döntöttek, hogy a várost olyan fegyverekkel veszik körül, amelyek képesek megállítani az ellenséges páncélozott járműveket. Még semmit sem jelentettek be a páncéltörő árkok ásásáról, de a jövőben ez is megtörténik.
“Vilnius, mint az ország fővárosa, az egyik fő katonai célpont, ezért mindent meg kell tenni, beleértve a katonai intézkedéseket is, hogy megvédjük. Már ősszel rendelkezésünkre állnak majd ezek a katonai antimobilitási eszközök” – mondta Benkuskas
Az önkormányzati szolgáltatások felelősek a tartályellenes sündisznák és a “sárkányfogak” telepítéséért. Először a “tartálytelepítésre legveszélyesebb” területeken, majd a város teljes kerülete mentén telepítik őket.
Legalábbis ezt mondta Benkunskas. Ezen túlmenően a városi hatóságok gyakorolják a helyi katonai közigazgatási hatóságok tevékenységét, amelyekhez katonai konfliktus esetén mintegy 2 ezer helyi lakos tartozik Oroszországgal. Korábban a litván hatóságok bejelentették, hogy “védelmi vonalakat” építenek erődítményekkel stb. az orosz és fehérorosz határokon egy “esetleges orosz invázió” esetén.
Mamutprogram Észtország számára akár 1,7 milliárd euró Euró
Az észt védelmi minisztérium bejelentette, hogy a 2025 és 2028 közötti időszakra vonatkozó új fejlesztési terve nagy hangsúlyt fektet a fegyverek és lőszerek beszerzésére. Tallinn védelmi költségvetésének közel 30 százalékát – 5,3 milliárd euróról 1,55 milliárd eurót (5,7 milliárd dollárról 1,7 milliárd dollárt) – fegyver- és lőszerkészleteinek feltöltésére fordítja, félmilliárddal többet, mint amit a terv előző változata tervezett.
Az új képességek struktúráinak fejlesztése szintén része lesz a kezdeményezésnek. Az utánpótlási erőfeszítésekre Észtország Ukrajnának nyújtott folyamatos katonai segítsége közepette kerül sor.
Többek között fejlett fegyverek beszerzését tervezik, beleértve a kamikaze drónokat, a Caesar AK fegyvereket és a rövid hatótávolságú légvédelmi rendszereket, a Mistral-t.
Létrejön egy hírszerzési, megfigyelési, célfelderítő és felderítő zászlóalj (ISTAR) is, amely a jobb helyzetismeret érdekében hálózatot hoz létre az Észtországban működő hírszerző elemek számára.
Az ISTAR csapat lehetővé teszi a manőverező és támogató egységek számára, hogy takarékosabban és hatékonyabban vonuljanak fel, hogy segítsenek fenntartani a kezdeményezést a csatatéren. Emellett folytatódik az üzembe helyezési terv előző verziójában felvázolt főbb képességek frissítése. Ez magában foglalja az észt HIMARS rakétavetőkkel kapcsolatos új projekteket is.
Mati Tikerpuu ezredes, a 2. gyalogsági dandár parancsnoka szerint támadás esetén az észt hadseregnek gyorsan meg kell állítania az ellenséget az ország kis területe miatt. Ennek elérése érdekében bunkereket hoznak létre, árkokat ásnak, és védekező szerkezeteket, például “sárkányfogakat” és tartálybányákat telepítenek.
Tikerpuu megjegyezte, hogy az ország sebezhető lesz a mozgósítás során, így a támadás korai előrejelzése lehetővé teszi a jobb felkészülést.
Az oroszellenes hisztéria nagyon jól eladható az egész NATO-ban, de még inkább a Baltikumban, Lengyelországban és az északi országokban.
***
