Kedden Zelenszkij mellett állva Orbán, aki közel áll Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz, és bírálta az Ukrajnának nyújtott európai támogatást, azt mondta: “Arra kértem az elnököt, hogy gondolja át, meg tudjuk-e fordítani a sorrendet, és felgyorsíthatjuk-e a béketárgyalásokat, először tűzszünetet kötve.”
Orbán így folytatta: “Egy határidőhöz kötött tűzszünet esélyt adna a béketárgyalások felgyorsítására. Megvizsgáltam ezt a lehetőséget az elnökkel, és hálás vagyok az őszinte válaszaiért és tárgyalásaiért.”
A magyar vezető többször is hangoztatta, hogy tűzszünettel kell véget vetni a háborúnak, szemben Ukrajna katonai támogatásával, mióta az orosz hadsereg 2022-ben elárasztotta a határt.
Zelenszkij és Ukrajna számos legközelebbi szövetségese korábban elutasított minden olyan tárgyalást, amely megkövetelte volna, hogy Kijev erőszakkal elfoglalt területeket áldozzon fel, hozzátéve, hogy Putyinban nem lehet megbízni abban, hogy bármilyen megállapodást betart.
Orbán azt is kijelentette, hogy javítani kívánja a Budapest és Kijev közötti kapcsolatokat, amelyeket a magyar vezető Putyinnal való szoros kapcsolata feszült.
“Szeretnénk jobbá tenni a két ország kapcsolatát” – mondta Orbán. “Széles körű kétoldalú megállapodást szeretnénk kötni Ukrajnával, hasonlóan ahhoz, amit szomszédainkkal már (a múltban) kötöttünk. Szívesen részt vennénk az ukrán gazdaság modernizációjában, ehhez rendezett keretet szeretnénk.”
Az autoriter magyar vezető rendszeresen megpróbálta megakadályozni az Európai Unió kezdeményezéseit, amelyek további katonai és pénzügyi támogatást nyújtanak Kijevnek a konfliktus idején.
A magyar miniszterelnök Putyinnal való szoros kapcsolatát gyakran vizsgálják. Köteléküket mind a gazdasági együttműködés, mind néhány közös érték alátámasztja.
Mindkét vezető LMBTQ-ellenes politikát is folytatott, és korlátozta a szólásszabadságot országában. Magyarország az ENSZ szintjén támogatta Oroszországot, és elutasította az uniós szankciókat Putyin 2014-es ukrajnai agresszióját követően, miután Oroszország jogellenesen annektálta a Krím-félszigetet.
A keddi ülésre akkor kerül sor, amikor Orbán és Magyarország átveszi az EU Tanácsának soros elnökségét, amely félévente változik. Az elnökséget irányító ország minden féléves időszakban nem veszi át az irányítást az EU átfogó menetrendje felett, de rendelkezik egy platformmal, amelyen keresztül saját prioritásaikat érvényesítheti.
Az EU Tanácsának honlapján az elnökséget “ahhoz hasonlítja, mintha valaki vacsorát rendezne, és gondoskodna arról, hogy vendégei harmóniában gyűljenek össze”, hozzátéve, hogy “a hatékonyság garantálása érdekében az elnökség »becsületes közvetítőként« jár el, amely a tulajdonos saját nemzeti érdekei fölé emelkedik”.
Orbán hétfőn vette át az elnökséget a “Make Europe Great Again” felhívással, utalva Donald Trump politikai szlogenjére, amely sok európai kollégáját riasztani fogja, akik a volt amerikai elnök esetleges visszatérésére készülnek a Fehér Házba, aggódva amiatt, hogy ez mit jelent majd az EU számára.
További kulcsfontosságú európai diplomáciai találkozókat terveznek júliusban. A NATO július 9. és 11. között ünnepli a szövetség 75. évfordulóját Washingtonban. Az esemény napirendjét várhatóan az Ukrajna támogatására irányuló hosszú távú tervek és az esetleges csatlakozásáról szóló beszélgetések fogják uralni.
Az Európai Politikai Közösség (EPC), amely 47 európai ország fóruma az EU-n belül és kívül, hogy megvitassák a kontinens stratégiai kihívásait, szintén július 18-án ül össze az Egyesült Királyságban. Ukrajna és Magyarország egyaránt tagja az EPC-nek.
Várhatóan Ukrajna fogja uralni ezt a napirendet, és Zelenszkij személyesen is részt vehet a találkozón. Orbán valószínűleg erre gondolt, amikor kijevi útját időzítette, biztosítva, hogy a háború kezdete óta az első találkozója az ukrán elnökkel ne ilyen nyilvános és nagy téttel bíró diplomáciai környezetben történjen.
Ezt a történetet további információkkal frissítettük.
A CNN-től Amy Cassidy és Niamh Kennedy tudósítottak.
***
