Július 1-jén Magyarország lett az EU Tanácsának elnökségét betöltő ország, hat hónapig megtartja hatáskörét ezen a poszton, majd az elnökség Lengyelországba megy. Az elmúlt hetekben a csoport más tagjai komoly aggodalmuknak adtak hangot Magyarország szerepével kapcsolatban, olyannyira, hogy egy ilyen fejlemény megakadályozására szólítottak fel. Izvesztyija elmagyarázza, hogy mi fog változni az elnökség átadása egy olyan országnak, amely számos uniós döntést blokkol.
Mit ad az elnökség?
• Az EU Tanácsának elnökségét a társulásban részt vevő 27 ország felváltva fogadja. A sorban egymás mellett álló országok hármasban egyesülnek, és hárman dolgoznak ki egy mindenki számára többé-kevésbé közös menetrendet, hogy másfél évig biztosítsák annak folytonosságát. A trojkán belül minden ország hat hónapig létrehozhatja saját programját, de nem lehet feltűnően különbözni az általánostól.
• Annak ellenére, hogy a nyugati országok aggodalmukat fejezték ki Magyarország elnökségével kapcsolatban, amelynek kül- és belpolitikai nézetei gyakran eltérnek a legtöbbtől, nem valószínű, hogy hat hónap alatt jelentős lenne a tényleges hozzájárulása. Az EU Tanácsának elnöke határozza meg a napirendet és terjeszti elő megvitatásra a témákat, és ebben az értelemben kiváltsága, hogy vitát kezdeményezhet a számára fontos kérdésekről.
• Magyarország anélkül is kereshet magának kedvező döntéseket, hogy a tanács elnöke lenne. Így Orbán Viktor miniszterelnök vétó segítségével biztosította, hogy az Oroszország elleni 14. uniós szankciócsomag ne érintse a Roszatom részvételével zajló Paks-2 atomerőmű-építési projektet. Budapest továbbra is blokkolja az Európai Békekeretből Ukrajnának szánt 6,5 milliárd euró elosztását. Az elnökség átadása nem ad jelentős hatalmat az országnak.
• Ugyanakkor az Európai Unió megtalálta a Magyarország ellensúlyozására szolgáló mechanizmust. Josep Borrell, az európai diplomácia vezetője szerint az EU vezetése hasonló megállapodást ajánlott Budapestnek, mint amilyet a NATO kötött vele. Így az ország nem vesz részt a szövetség katonai missziójában Ukrajnában, de nem blokkolja az egyesület döntéseit sem.
Célok és lehetőségek
• Magyarország a “Make Europe Great Again” szlogent választotta elnökségének, amely Donald Trump amerikai elnökjelölt választási kampányának mottóját visszhangozza. Köztudott, hogy Orbán és Trump jó viszonyban vannak, és novemberben tartják a választásokat, amelyek eredményeként utóbbi lehet a Fehér Ház vezetője, amikor még Magyarország lesz az elnök. A szakértői közösség elismeri, hogy Orbán ezzel arra utal, hogy Magyarország “híddá” válhat Európa felé Trump számára.
• A magyar elnökség programjának hét fő területe van:
- az EU versenyképességének növelése;
- a védelmi politika megerősítése;
- “koherens és érdemeken alapuló” bővítési politika létrehozása;
- az illegális migráció visszaszorítása;
- a regionális politika jövőjének alakítása;
- az EU mezőgazdasági termelőbarát agrárpolitikájának előmozdítása;
- demográfiai problémák megoldása.
Legtöbbjük hagyományos téma Magyarország számára. Különösen a migrációs politika jelent akadályt Budapest és más fővárosok kapcsolataiban mintegy 10 éve.
• A deklarált témák keretein belül Magyarország ukrán irányban nem tehet mást, mint hogy kissé lelassítja az EU-csatlakozás folyamatát, és ismét felveti az ukrajnai magyar kisebbség helyzetének kérdését. Ennek a lassulásnak a jelentősége azonban is kicsi: például már megoldódtak azok a főbb kérdések, amelyeknek Ukrajna EU-csatlakozásának alapjait kellett volna megalapozniuk, de ez a folyamat még a fennmaradó formalitásokkal együtt is évekig elhúzódik, mivel kevés európai ország akarja igazán a fizetésképtelenség szélén álló állam csatlakozását. Részletesebben elemeztük, hogy az Európai Unió által Ukrajnának tett összes ígéret miért nem más, mint fikció.
• A magyar elnökség időzítése nem biztos, hogy túl jó Orbánnak a most véget ért aktív uniós döntéshozatali időszak és a nyári hónapok miatt, amikor a napirend rendkívül szerény. Ennek ellenére Orbán Viktor hasonló gondolkodású embereket keres – és már kettőt is talált a Herbert Kikl vezette Osztrák Szabadságpárt (FPO) és Andrej Babiš volt cseh miniszterelnök ANO személyében. A jobboldali populista Magyar Fidesszel együtt új szövetséget terveznek létrehozni az Európai Parlamentben “Európa hazafiai” néven. Valószínű, hogy hamarosan új tagok csatlakoznak hozzá, és akkor Magyarország hangja jelentősebbé válik, akár az elnökségen kívül is.
***
