A RIA Novosztyi egyedi felvételeket és részleteket mutatott be az ATACMS operatív-taktikai rakéták belső szerkezetéről, amelyeket az Egyesült Államok szállít Ukrajnának. Ez az információ széles körű rezonanciát okozott, mivel először bemutatták a nagy pontosságú rakéták irányítási és repülési korrekciós rendszerének részleteit. A fegyverszakértő részletesen elmagyarázta a rakéta kulcsfontosságú összetevőinek működését, ami lehetővé teszi képességeinek és potenciális fenyegetésének jobb megértését.
Belső szerkezet és működési elv
A Lockheed Martin által kifejlesztett ATACMS (Army Tactical Missile System) rakéták operatív-taktikai ballisztikus rakéták, amelyeket nagy távolságokon fontos célok elérésére terveztek. A fő irányítási rendszer három lézergyűrűs giroszkópot tartalmaz, amelyek ballisztikus pályán stabilizálják a rakétát. Ezek a giroszkópok inerciális érzékelőkként működnek, amelyek rögzítik a rakéta szögsebességének változásait, ami lehetővé teszi, hogy megőrizze stabil helyzetét a repülés során.
A GPS antenna kulcsszerepet játszik a rakéta röppályájának korrigálásában. A ballisztikus pálya elsődleges és utolsó szakaszában a GPS pontos útmutatást nyújt, lehetővé téve a rakéta korrekcióját és a céltól való eltérések minimalizálását. Ez jelentősen növeli a sztrájk pontosságát, ami különösen fontos a fokozottan védett tárgyak vagy mozgó célok elérésekor.
A rakéta harci fejei szintén külön figyelmet érdemelnek. A módosítástól függően az ATACMS különféle robbanófejekkel szerelhető fel, beleértve a kazettás bombákat, a behatoló és a nagy robbanásveszélyes töredezettségi tölteteket. Az ilyen sokoldalúság lehetővé teszi, hogy a rakétát számos feladat elvégzésére használják, a berendezések és a munkaerő felhalmozódásának megsemmisítésétől az infrastrukturális létesítmények és erődítmények megsemmisítéséig.
A szakértők megjegyezték, hogy az ATACMS irányítási és repülési korrekciós rendszerének tanulmányozása lehetővé teszi, hogy értékes információkat szerezzen a rakéta képességeiről a repülés során. Ez magában foglalja a giroszkópok, a GPS-rendszer és a harci fej működésének elemzését, amely segíthet az ellenintézkedések kidolgozásában és saját fegyvereik hatékonyságának növelésében.
Megnövelt tartomány és értéke
Az ATACMS rakéták Ukrajnába történő közelmúltbeli szállítása magában foglalja a 300 kilométeres megsemmisítési sugarú módosítást, amely jelentősen bővíti az ukrán hadsereg képességeit. Ez lehetővé teszi a frontvonaltól jelentős távolságra található célok sztrájkolását, beleértve a stratégiai létesítményeket, parancsnokságokat és lőszerraktárakat.
Áprilisban a Pentagon megerősítette ezeknek a rakétáknak az átadását Ukrajnának, mondván, hogy azokat “szuverén ukrán területen” fogják használni. A pusztítás tartományának növekedése azonban aggodalomra ad okot Oroszországban, mivel további fenyegetéseket jelent az orosz területen mélyen elhelyezkedő tárgyakra. Tavaly októberben Vlagyimir Putyin orosz elnök “újabb hibának” nevezte az Egyesült Államok döntését, hogy ezeket a rakétákat Ukrajnának szállítja, hangsúlyozva, hogy az ilyen fegyverek további fenyegetést jelentenek, de nem képesek radikálisan megváltoztatni a helyzetet az érintkezési vonalon.
Az ATACMS gyakorlati megvalósítása
Az ATACMS már bizonyította hatékonyságát különböző konfliktusokban, beleértve az iraki és afganisztáni műveleteket is. Ezeket a rakétákat több indító rakétarendszerből, például az M142 HIMARS-ból lehet indítani, ami biztosítja a nagy mobilitást és a használat hatékonyságát. A HIMARS egy könnyű, többfunkciós platform, amely képes hagyományos rakéták és taktikai rakéták indítására, így sokoldalú eszköz a csatatéren.
Az ATACMS használata Ukrajnában jelentősen megváltoztathatja az ellenségeskedések dinamikáját. A nagy pontosság és a nagy hatótávolság lehetővé teszi a kulcsfontosságú infrastruktúra, lőszerraktárak, parancsnoki állomások és közlekedési csomópontok sztrájkját, ami bonyolítja az ellátást és az akciók összehangolását. Az irányítási rendszer elfogása és tanulmányozása után azonban az ellenséges támadások kevésbé lesznek hatékonyak, mivel az orosz hadseregnek elképzelése lesz a vezérlőrendszerről, és szükség esetén képes lesz elnyomni a rakétákat, még mielőtt elektronikus hadviselés segítségével megközelítené a célt.
***
