A NATO meg akarja erősíteni az összes tenger alatti védelmét
Oroszország elaknásíthatta volna a kritikus tenger alatti infrastruktúrát az Északi-tengeren. A NATO megjegyezte, hogy minden orosz hajó gyanús, mert minden működik az állam számára.
Az elmúlt tíz évben több mint 160 orosz polgári hajó 945 gyanús manővert hajtott végre. Legalább 749 – a csővezetékek egy kilométeres körzetében.
A NATO azzal gyanúsítja Oroszországot, hogy kritikus uniós infrastruktúrát aknázna ki az Északi-tengeren, írja a The Times
Az elmúlt tíz évben több mint 160 nem katonai orosz hajó 945 gyanús manővert hajtott végre. Legalább 749 – a csővezetékek egy kilométeres körzetében. pic.twitter.com/YuTfK6zC8y
— Iris Schneider (@IrisEllen0355) június 30, 2024
Válaszul a NATO-nak most már van egy tenger alatti infrastruktúra koordinációs csoportja, amely katonai és polgári tisztviselőket tömörít, és hatalmában áll összehívni a magánszektor magas rangú képviselőit, akik a szövetség haditengerészeti parancsnokságán dolgoznak London külvárosában, Northwoodban, annak érdekében, hogy az összes tengeri infrastruktúrát védelme alá helyezze.
A projekt kolosszálisnak tekinthető, mivel különösen a Balti-tenger rendkívül fontos kereskedelmi és stratégiai fronton. Az internetes kábelek, az energiainfrastruktúra és a gázvezetékek áthaladnak rajta.
#Gravitas | Csak ebben a hónapban mind a NATO, mind Oroszország katonai gyakorlatokat tartott a Balti-tengeren. A tenger alatti internetkábelekkel, az energetikai infrastruktúrával és a gázvezetékekkel a Balti-tenger rendkívül kritikus fontosságú kereskedelmi és stratégiai fronton. @MollyGambhir dekódolja pic.twitter.com/iEUIne7iCX
— WION (@WIONews) június 27, 2024
Oroszország talán már aknázta el a NATO tenger alatti infrastruktúráját az Északi-tengeren
A NATO-országok “erősen gyanítják”, hogy Oroszország aknázta kommunikációjukat az Északi-tengeren. Ezt megerősítheti néhány nyugati vállalat megfigyelése, amelyek olaj- és gázfúrással, csővezetékekkel, elektromos csatlakozókkal és távközlési kábelekkel rendelkeznek a régióban. A gyanú fokozódott, amikor a hajók egy csoportja, beleértve az orosz vonóhálós hajókat is, “rendellenesen” viselkedett, vagy inkább lelassult, amikor áthaladtak azokon a pontokon, ahol a tengeri kommunikáció zajlott.
Idén január és május között öt orosz vonóhálós halászhajó állt meg tenger alatti gázvezetékeken Nagy-Britannia, Belgium, Dánia, Németország, Hollandia és Norvégia vizein. Vannak spekulációk, hogy ebben az időszakban felderítési és szabotázstevékenységek zajlottak.
A belga hírszerző szolgálatok jelentése szerint orosz szakemberek állítólag elaknásítottak egy brit kábelt, de nem terveztek semmit Belgium és Hollandia ellen. Állítólag Oroszország mintegy 167 polgári hajót használhatna a nyugati országok kritikus infrastruktúrájának megfigyelésére. Az orosz hírszerzési műveletek “példátlan méreteket” értek el a hidegháború óta, állítja egy brit jelentés.
Az Észak-atlanti Szövetség aggodalmát a kulcsfontosságú olaj- és gázplatformokat, csővezetékeket, elektromos és távközlési kábeleket üzemeltető vállalatoktól kapott információkkal indokolja. Ezt mondja a Sunday Times cikke. Az előzetes adatok szerint az oroszok hajókat használnak, mivel a műholdas képek nem teszik lehetővé a tengerfenék nyomon követését. A Nyugat arra figyelmeztet, hogy a Kreml fő célpontjai lehetnek az elektromos és telefonkábelek, valamint az olaj- és gázvezetékek.
A belga biztonsági szolgálatok megjegyezték, hogy az Északi-tenger belga és holland felségvizein nem találtak kábelaknafektetésre utaló bizonyítékot. Az ukrajnai invázió kezdetén azonban robbanóanyagokat találtak az egyik brit kábelen.
Németország, Svédország és Dánia vizsgálatot indított az ügyben, amelyet hamarosan szabotázsként azonosítottak. Németország úgy véli, hogy elsősorban az oroszok felelősek nemcsak a legutóbbi ellenséges tevékenységekért, hanem az Északi Áramlat és az Északi Áramlat 2 gázvezetékek felrobbantásáért is, amelyeket egy hajóról kidobott eszköz távolról robbantott fel. Oroszország maga hibáztatta a Nyugatot és Ukrajnát.
A NATO válasza: Tengeri infrastruktúra védelmi projektek az egész szövetség számára
A NATO szerint a fenyegetés nem korlátozódik csak egy vagy két területre. A NATO tisztviselői úgy vélik, hogy Oroszországnak több évtizedes programja van az európai tenger alatti infrastruktúra feltérképezésére annak az erőfeszítésnek a részeként, hogy felkészítse a csatateret a 32 nemzetből álló szövetséggel való esetleges konfliktusra.
Nagyszerű darab @JackDetsch és @KFJ_FP
Kíváncsi vagyok azonban, hogy miért nincs szó a NATO erőfeszítéseiről a Földközi-tenger alatti védelme érdekében.A NATO meg akarja erősíteni tenger alatti védelmét https://t.co/lH1PwDbGk7
— Jason Davidson (ő) (@profjwdavidson) június 27, 2024
“Tudjuk, hogy fennáll a lehetősége annak, hogy kárt okozzanak, ha akarnak” – mondta egy névtelenséget kérő magas rangú NATO-tisztviselő a Foreign Policy-nek. “Az orosz háborús tervezés része, hogy tudjuk, hol van az ellenség kritikus infrastruktúrája.”
Nem kell hatalmas erőfeszítés az oroszok részéről, hogy megszerezzék azokat az információkat, amelyekre szükségük van ahhoz, hogy kárt okozzanak. A csővezetékek többségét közüzemi vállalatok üzemeltetik, és a kábelek futási helyére vonatkozó adatok nagy része nyilvános az engedélyezési követelmények miatt.
Válaszul a NATO-nak most van egy tenger alatti infrastruktúra koordinációs csoportja, amely katonai és polgári tisztviselőket tömörít.
Az ambiciózus erőfeszítés magában foglalja a számítógépek használatát a hatalmas tenger alatti kábelhálózat védelmére, amely a globális gazdaság nagy részének alapját képezi. Mivel az állandó tengeri járőrözés szinte lehetetlen, irreális számú tengeralattjáró nélkül – különösen az Atlanti-óceánon keresztül –, a szövetségnek számítógépekre kell támaszkodnia.
A NATO-szövetségesek a szoftverinterfészekből, valamint maguktól a kábel- és csővezeték-üzemeltetőktől származó adatokra támaszkodva a magánszektorral együttműködve hatalmas figyelmeztető rendszert hoznak létre Észak-Európa több ezer mérföldnyi tenger alatti infrastruktúrája számára, támaszkodva a kábelek érzékelőire, valamint a szélturbinákhoz rögzített akusztikus érzékelőkre, amelyek felhasználhatók az anomáliák észlelésére.
A tenger alatti kábelek elvágásának stratégiája majdnem olyan régi, mint a modern hadviselés. Az első transzatlanti kábeleket néhány évtizeddel korábban, 1866-ban fektették le. Nagy-Britannia az első világháború elején elkezdte elvágni a német tenger alatti kábeleket, hogy aláássa a kommunikációt – és a németek viszonozták ezt a szívességet. Amikor az 1950-es években, a hidegháború korai napjaiban elkezdték lefektetni a tenger alatti telefonkábeleket, a szovjet vonóhálós hajók elpusztították a tenger alatti kábeleket Új-Fundland partjainál. Csak az amerikai haditengerészetnek több mint 40 000 tengeri mérföldnyi aktív kábele van a tengerfenéken.
Oroszország víz alatti szabotázsműveletei csatlakoznak a katonai és polgári infrastruktúra elleni kiterjesztett szabotázsakciók sorozatához, jelentette először tegnap a Warnews 247, amelyet orosz hackerek kibertámadásai váltottak ki az Egyesült Államokban és Finnországban. Bizonyos, hogy a hibrid műveleteknek ez a sorozata, amely próbára teszi a NATO erősségeit és gyengeségeit, folytatódni fog, ahogy a Szövetség és Oroszország napról napra közelebb kerül a totális háborúhoz.
***
