1963. NOVEMBER 7.
(idézet: Apró Antal – A szocializmus építésének útján – 1975)
Ismét összegyűltünk, hogy megünnepeljük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóját. Arról az eseményről emlékezünk ma meg, amely 1917 októberében megnyitotta az emberiség legújabb kori történelmét.
46 évvel ezelőtt a Föld egyhatodán győzött a szocialista forradalom, megkezdődött a szocializmusról, a kommunizmusról, a munkásosztály hatalomra jutásáról szóló tudomány valóra váltása. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme nyomán ma már eltöltheti az emberiséget az a biztos tudat, hogy felszabadul a történelem utolsó kizsákmányoló rendje, a kapitalizmus, az imperializmus uralma alól.
Hosszú, áldozatos harcok árán, a nagy Lenin vezette párt irányításával munkások, parasztok fegyveres felkeléssel megdöntötték a tőkések és földbirtokosok hatalmát a cári Oroszországban. Győzelmükkel megszületett az első olyan állam, olyan népi hatalom, amelynek céljai egybeesnek a nemzetközi haladás, az egész haladó emberiség vágyaival. Ezért a győztes Nagy Októberi Szocialista Forradalmat joggal nevezzük az emberiség új korszakának.
Engedjék meg, hogy e történelmi sorsforduló alkalmából, felszabadult, független, szocializmust építő magyar népünk, pártunk és kormányunk nevében forró testvéri szeretettel köszöntsem barátunkat, nagy szövetségesünket, a 46. születésnapját ünneplő hatalmas Szovjetuniót, a kommunizmust építő testvéri szovjet népet, a Szovjetunió Kommunista Pártját és annak Központi Bizottságát.
Most, visszapillantva a közel öt évtizedes útra, és számba véve az eredményeket, az évtizedek óta folytatott nehéz küzdelmet, csak a legnagyobb tisztelettel és hálával gondolunk a nagy Leninre, a forradalom és az építőmunka vezetőjére, a nép erőinek összefogására egyedül képes kommunista párt megalapítójára.
Lenin géniuszának, a Szovjetunió Kommunista Pártjának köszönheti az emberiség, hogy világossá lett a kizsákmányolt osztályok, elnyomott nemzetek felszabadulásának útja. A szocializmus, az új társadalom felépítése olyan tudományos eszközt, iránytűt adott a kezünkbe, amely lehetővé teszi, hogy helyesen ítéljük meg a történelem menetét, világosan lássuk a távlatokat és lehetőségeket. A marxizmus-leninizmus az előrelátás tudománya. Helyes alkalmazása lehetővé teszi, hogy az imperialisták, de a baloldali kalandorok és a jobboldali opportunisták se legyenek képesek letéríteni forradalmunkat a helyes útról.
A történelemben, az emberiség sorsában végbement óriási fordulat jele az, hogy ma a Szovjetunió, a világ első szocialista országa, a világ legnagyobb politikai tekintélye, legnagyobb katonai hatalma, és belátható időn belül gazdaságilag is a Föld legelső országa lesz. Negyvenhat esztendővel ezelőtt sok kétkedő szemében hiábavaló kísérletnek tűnt Marx, Engels és Lenin tanításainak első gyakorlati alkalmazása. A Szovjetunió fejlődése azonban bebizonyította, hogy Marx és Engels helyesen állapította meg az emberi társadalom fejlődésének törvényszerűségeit és jól látta az emberiség jövőjét. Lenin megvédelmezte a marxizmusnak a proletárdiktatúráról szóló tanítását a reformistákkal, az opportunistákkal szemben. Az elmúlt negyvenhat esztendő annak is bizonysága, hogy Lenin zseniálisan alkalmazta a marxizmust az imperializmus korára, helyesen vonta le azt a következtetést, hogy a szocialista forradalom először győzhet és a szocialista társadalom felépíthető egy vagy egynéhány országban is.
Lenin helyesen adta meg a választ azoknak, akik fő feladatukat abban látták, hogy a szocialista forradalom eszméit háborúval vigyék el más országokba. A marxizmus – írta Lenin – mindig tagadta a forradalmak „előrelökését”, mert a forradalmak oly mértékben fejlődnek, amilyen mértékben a forradalmakat előidéző osztályellentétek élesednek. E szavak igazsága ma is időszerű.
A Szovjetunió a Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta az emberiség előtt példaként áll. A szovjethatalom megszületésének pillanata óta bizonyítja, hogy képes megoldani mindazokat a gyötrő társadalmi kérdéseket, amelyekkel semmiféle osztálytársadalom nem tud megbirkózni. Földet adott a parasztnak, a nép kezébe adta a hatalmat, a gyárakat, a bányákat és a bankokat.
Az internacionalista szovjethatalom az igazi nemzetiségi politika példáját szolgáltatta azzal, hogy a már-már eltemetett népeknek visszaadta önálló nemzeti létüket, támogatta őket abban, hogy nemzeti öntudatra ébredjenek, kifejlesszék nemzeti kultúrájukat, megteremtsék saját értelmiségüket. Így fejlődtek a cári Oroszország legelmaradottabb vidékei virágzó, fejlett iparú köztársaságokká. A szovjet nép építette fel először a szocialista társadalmat, leszámolva ezzel országában a tőkés kizsákmányolással és emberré emelve a százmilliókat.
A Szovjetunió ma a szabadság, az egyenlőség, a kultúra és a tudomány hazája. Háromszor annyi mérnököt képez ki évente, mint az Egyesült Államok. A szovjet mérnökök, kutatók tudásáról a szputnyikok, a holdrakéta, az űrhajók és a világszerte lelkesen ünnepelt szovjet űrhajósok nevei tanúskodnak. A Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusán elfogadott nagyszerű program alapján ma a Szovjetunióban épül először a jövő társadalma, a kommunizmus, amely az igazi szabadság, a teljes egyenlőség, az anyagi bőség és a magas kultúra honába vezeti el az emberiséget. Az eltelt negyvenhat esztendő minden eredménye, napjaink minden tapasztalata amellett szól, hogy a szovjet nép végrehajtja ezt a történelmi küldetését is.
Amióta a Szovjetunió létezik, az imperializmus már nem játszhat kénye-kedve szerint az országok és a népek, az emberiség sorsával. A Szovjetuniónak köszönhetjük, hogy Európa és a világ népei megmenekültek a fasiszta barbárságtól, amely évszázadokkal, egészen a középkor sötétjéig akarta visszavetni a világot. Kétség nem férhet hozzá, hogy a fasizmus megsemmisítése feltétele volt minden további haladásnak.
A Szovjetuniónak a második világháborúban aratott győzelme meggyorsította a történelmi eseményeket és alapvető változások sorozatát indította meg az egész világon. Európai és ázsiai népek léptek, a történelmi lehetőséggel élve, a társadalmi felszabadulás, a szocializmus útjára. A szocializmus ma már jelen van az egész világon. A szocialista világ rendszer három világrészen: Európában, Ázsiában és Latin-Amerikában elhelyezkedő tizennégy országa több mint egymilliárdnyi lakosságával, gyors fejlődésével, politikai, gazdasági és kulturális vívmányaival nagy vonzóerőt, elhatározó befolyást gyakorol az egész emberiség sorsára. Ez az alapja annak, hogy ma már a háború nem elkerülhetetlen.
A szocializmus győzelmeinek, gyarapodásának, az erőviszonyok megváltozásának hatásaként szétesett a gyarmati rendszer: több mint ötven új független ország tűnt fel Ázsia és Afrika térképén. Az imperializmus már csak ideig-óráig tudja erőszakkal igában tartani maradék gyarmatait, a történelem menete feltartóztathatatlan.
A Szovjetunió és a szocialista tábor erejének, békepolitikájának köszönhető, hogy az agresszió nem tudta megtörni a szocialista Kubát. Volt, van és mindig lesz erő, amely segít megvédeni a hős Kuba békéjét, alakuló szocialista rendjét.
Ezek a hatalmas változások mind a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban lelik eredetüket. Hogy az emberiség békéje a népek összefogott erejével biztosítható, annak köszönhető, hogy volt Nagy Októberi Szocialista Forradalom és van szocialista világrendszer, van olyan szocialista nagyhatalom, mint a Szovjetunió.
A tudományos szocializmus gondolata a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme óta járja diadalútját, helyességét az élet, a szocialista és a kommunista építés hosszú gyakorlata igazolja. A szocializmusért küzdenek a világon mindenütt a munkásosztály, a dolgozó nép legjobbjai. A szocializmust vallja programjának a felszabadult volt gyarmati országok népeinek jelentős része és számos vezetője. A szocializmus korunk uralkodó eszméje. Kiutat mutat, távlatot, perspektívát ad az egész emberiségnek, visszaadja az embereknek a hitet az életben, megtanítja őket arra, hogy érdemes harcolni a jobb jövendőért.
A Szovjetunió Kommunista Pártjának a forradalmi harcban és a békés építésben végzett óriási munkája a tapasztalatok gazdag tárházát nyújtja valamennyi kommunista és munkáspárt, minden igazi forradalmár számára. Ahogyan századunk elején Lenin alkalmazta a marxizmust a kor követelményeire, úgy alkalmazza most a Szovjetunió Kommunista Pártja a marxizmus-leninizmust a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet korára.
A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. és XXII. kongresszusa óriási szolgálatot tett a szocializmus ügyének azzal, hogy forradalmi tudományunkat, a marxizmus-leninizmust megtisztította a személyi kultusz és a dogmatizmus torzításaitól, és levonta a szükséges következtetéseket a szocialista világrendszer létrejöttéből, az erőviszonyok megváltozásából. Ma újra szárnyal az alkotó marxista gondolkodás, teljes fényükben ragyognak Lenin tanításai. A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. és XXII. kongresszusa általános érvényű következtetéseinek alkalmazása mindenütt meggyorsította a szocializmus építését, új fellendülést hozott a tőkésországok kommunista és munkáspártjainak, és meggyorsította az elnyomott gyarmati népek felszabadulását.
Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népei tudják, hogy kivívott eredményeik és küzdelmük legfőbb támasza, legjobb barátjuk a Szovjetunió. A békéért harcolók tudják, hogy legerősebb szövetségesük a Szovjetunió. A szocializmusért küzdő és azt építő népek tudják, hogy internacionalista testvérük és áldozatkész segítőjük a Szovjetunió. Őriznünk kell a béke, a demokrácia, a szocializmus, a nemzeti függetlenség erőinek egységét, mert csak így juthatunk előre, csak így arathatunk új győzelmeket.
Az emberiség szerencséje ma, hogy a világ legerősebb katonai hatalma a békeszerető, kommunizmust építő Szovjetunió. A szovjet nép mindnyájunkért és az összes népekért tudatos áldozatot vállalva 46 év alatt olyan erőt teremtett, amelyet minden agresszor kénytelen tiszteletben tartani. Az erőviszonyok megváltozásának a béke megőrzése szempontjából egyik legfőbb tényezője éppen a Szovjetunió katonai ereje. A háborúk azért nem végzetszerűen elkerülhetetlenek többé, mert a megváltozott erőviszonyok közepette az imperializmusnak már nincs többé teljes cselekvési szabadsága.
Ma a béke az emberiség legelső és legfontosabb közös érdeke. Béke kell a szocializmust és a kommunizmust építő népeknek. Békére vágynak a tőkésországok népei, és béke kell azoknak a népeknek, amelyek csak néhány éve nyerték vissza függetlenségüket.
Az erőviszonyok megváltozásának köszönhető, hogy nincsenek többé egyedül a világ békét akaró százmilliói, az egyszerű emberek, a gyermekeiket féltő anyák, a jövőbe tekintő fiatalok, a termelő munkások és az alkotó művészek, az ember javáért dolgozó tudósok, a saját országukat építő és függetlenségüket védelmező népek. Van kire támaszkodniuk. Védelmezőjük a nagy Szovjetunió, amely az egész hatalmas szocialista közösség, a békéért, a demokráciáért, a szocializmusért és a nemzeti függetlenségért folyó küzdelem megingathatatlan bástyája.
A békéért vívott harc ma egyet jelent a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséért és a vitás nemzetközi kérdések békés megoldásáért vívott harccal. A Szovjetunió a szocialista közösség többi országával együtt azért küzd, hogy a népek érdekeinek megfelelően megoldódjék minden vitás nemzetközi kérdés és szabaddá váljék az út a két társadalmi rendszer békés versengése előtt.
Mi bízunk rendszerünk fölényében, erejében és életképességében és azt akarjuk, hogy a szocializmus a békés versenyben bizonyítsa be, hogy nemcsak többet tud nyújtani, mint a legfejlettebb tőkésország, nemcsak megszabadítja az emberiséget a tőkés rendszer gyógyíthatatlan bajaitól, hanem olyasmit is ad, amit semmiféle osztálytársadalom nem biztosíthatott: az igazi szabadságot, az igazi egyenlőséget, a maximális anyagi bőséget és a magas kultúrát.
A népek, a béke érdekei követelik, hogy megvalósuljon az atom- és hidrogénfegyverek teljes megtiltása, majd az általános és teljes leszerelés. A nemrég életbe lépett és az egész békeszerető emberiség által örömmel üdvözölt részleges atomcsendegyezmény, túl azon, hogy megszabadítja az emberiséget a nukleáris kísérletekkel járó sugárfertőzés veszélyétől, egyúttal annak is példája, hogy a leszerelésért vívott küzdelem nem hiábavaló! Az atomcsendegyezmény kezdeti lépés. Mégis gyakorlati haladás a leszereléshez vezető úton, enyhítette a feszültséget, kedvezővé tette a légkört további tárgyalások és esetleges újabb megegyezések számára.
A népek azt kívánják, hogy szűnjön meg végre az újjáéledt német imperializmus részéről fenyegető háborús veszély. A Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság kormánya az összes békeszerető ember támogatásával küzd a német kérdés ma egyedül lehetséges és reális megoldásáért. Velük együtt mi is erélyesen küzdünk annak általános elismeréséért, hogy két Németország létezik és a Német Demokratikus Köztársaság népének szocialista vívmányai visszavonhatatlanok. Csak a nyugat-németországi imperializmus megfékezése, a német békeszerződés megkötése és a két Németország kapcsolatainak rendezése teremthet megnyugtató helyzetet Európában, csak ez lehet Németország egyesítésének kezdeti lépése is.
A Szovjetunió és a többi szocialista ország minden módon igyekszik előmozdítani a nemzetközi feszültség további enyhítését és a háborús veszély mielőbbi kiküszöbölését. Javasolják, hogy a világ különböző térségeiben létesüljenek atommentes övezetek. A Szovjetunió javaslatot tett a meglepetésszerű támadásokat megelőző intézkedések kidolgozására. Mindezek a javaslatok a népek érdekeiből indulnak ki, és megvalósításuk az egész emberiség megnyugvását szolgálná. A Magyar Népköztársaság kormánya, népünk érdekeit, valamennyi nép érdekeit tartva szem előtt, a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal együtt küzd e javaslatok elfogadásáért és mindig kész az eredménnyel biztató tárgyalásokra.
Tisztelt elvtársak! Szocializmust építő népünk örök büszkesége, hogy Oroszország után nálunk gyúlt ki először a szocialista forradalom fáklyája. A magyar munkásosztály, a nagy Lenin forradalmi eszméin fellelkesülve, 1918 novemberében megalakította forradalmi pártját – a Kommunisták Magyarországi Pártját. A párt rövid hónapok alatt forradalmi harcra mozgósította, a hatalom átvételére szervezte a dolgozó tömegeket. Munkásosztályunk, követve a Nagy Októberi Szocialista Forradalom példáját, a magyar társadalom évszázados válságából a kiutat 1919 márciusában, a munkásosztály diktatúrájában, a hatalom átvételében találta meg.
Népünk felszabadulása kettős értelemben is összefügg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom szülöttével, a Szovjetunióval. Összeköti 1919, a magyar Tanácsköztársaság dicső emléke, és összeköti 1945, amikor a szovjet hadsereg hozta el népünknek a békét, a nemzeti függetlenséget és a társadalmi felszabadulás történelmi lehetőségét.
A magyar és a szovjet nép barátsága immár csaknem fél évszázados, és ma mélyebb, szorosabb, mint valaha. Egész szocialista építésünket végigkíséri a Szovjetunió segítsége és támogatása. Szovjet elvtársaink, barátaink megosztják velünk gazdag tapasztalataikat, elősegítik népgazdaságunk fejlődését, mindig megértőek gondjaink iránt, és nemegyszer áldozatok árán is segítenek bennünket.
Most a Nagy Októberi Szocialista Forradalom negyvenhatodik évfordulóján, seregszemlét tartva erőink felett és számba véve vívmányainkat, jogos büszkeséggel tekinthetünk vissza a megtett útra. Hazánk történelmében először önálló, szuverén ország, népünk független, szabad hazában él. A Magyar Népköztársaságban minden hatalom azoké, akik két kezük munkájával, teremtő erejükkel és tudásukkal létrehozzák az élet javait: a munkásoké, a parasztoké, az értelmiségé.
Pártunk és kormányunk politikája a dolgozó nép érdekeit szolgálja, és ezért magáénak vallja az egész munkásosztály, az egész parasztság és az egész értelmiség. Nemzeti ez a politika, mert megvalósítja mindazt, amiért történelmünk legjobbjai küzdöttek és meghaltak, óvja és védelmezi a nemzeti függetlenséget. Függetlenségünk biztosítéka éppen az, hogy a hatalom végre nem országvesztő urak, hanem a szocialista nemzetté váló dolgozó nép kezében van és népünk örökre szóló szövetséget kötött a Szovjetunióval, a béke és a társadalmi haladás nemzetközi erőivel.
Pártunk és kormányunk politikája önálló és magyar, mert érvényt szerezve a szocialista építés általános és minden országra érvényes törvényszerűségeinek, egyúttal alkalmazkodik saját viszonyainkhoz és adottságainkhoz. Nagy eredményeink, az élet tényei teljes mértékben igazolják a Magyar Szocialista Munkáspártot, annak politikáját, e politika helyességét.
Hazánkban a felszabadulás előtti utolsó békeévekhez képest mintegy ötszörösére nőtt az ipari termelés, jelentősen emelkedett a mezőgazdaság hozama. Évről évre nő a nemzeti jövedelem. A szocialista iparosítás eredményeként több mint 60 százalékra emelkedett az iparnak a nemzeti jövedelem termelésében való részesedése. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével egész népgazdaságunkban uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok: pártunk VIII. kongresszusa kimondotta, hogy hazánkban befejeződött a szocializmus alapjainak lerakása.
Megszűnt hazánkban az embernek ember által való kizsákmányolása, nincsenek többé kibékíthetetlen osztályellentétek. Senki sem élősködik többé másokon, hazánk dolgozó emberek országa lett. Népünk nem ismeri többé sem a létbizonytalanságot, sem az éhséget, sem a munkanélküliséget. Munkája után mindenki meg tud élni. Az élet általános javulásáról tanúskodik többek között az, hogy a kereskedelmi forgalom négy év alatt 31 százalékkal emelkedett. Az emberek ma sokkal jobban táplálkoznak és öltözködnek, mint bármikor valaha, és egyre emelkedik népünk műveltsége. Ma már a fiatalok nemcsak a 8 osztályt végzik el, hanem kb. 90 százalékuk valamilyen formában tovább tanul, 50 százalékuk pedig középiskolába megy. A tankötelezettség ma már 10 éves időtartamú.
Mindent megteszünk annak érdekében is, hogy végrehajtsuk tizenötéves lakásépítési tervünket és ezzel végleg megoldjuk a lakáskérdést. A népről való gondoskodás bizonysága, hogy 1958-1962 között 40 milliárd forintot fordítottunk lakásépítésre, szociális, kulturális és egészségügyi célokra. Hazánkban a lakosságnak kereken 95 százaléka társadalombiztosításban részesül.
Országunkban teljes az állampolgárok egyenlősége. Nincsenek többé születési, rangbéli előjogok, vagyoni kiváltságok. Az állampolgárok értékét a tettek határozzák meg. Mindinkább kiteljesedik népünk szocialista nemzeti egysége, dolgozó osztályainknak és rétegeinknek a szocialista építésben való összefogása.
Tisztelt elvtársak! Az utóbbi évek helyes gazdaságpolitikájának, dolgozóink munkájának eredményeként népünk életszínvonala ma magasabb, mint hazánk történelmében eddig bármikor volt. Az ünnepi számadás azonban kötelez bennünket annak megállapítására, hogy ha az életszínvonalat tartani és emelni akarjuk, ha a jövőre gondolunk, még jobban kell dolgoznunk. Még nem hevertük ki teljes egészében az elmúlt súlyos tél okozta károkat, és újabb gondokat okoz az, hogy gabonatermelésünk a mostoha időjárás következtében a vártnál kedvezőtlenebbül alakult. Éppen ezért ma különös fontossága van annak, hogy országunk egész dolgozó népe, minden munkás, paraszt és értelmiségi felelősségteljesen gondolkodjék és úgy is dolgozzék.
Mindent el kell követnünk, hogy maradéktalanul teljesítsük 1963-as tervünk előírásait. Harcolnunk kell a közöny, a nemtörődömség, mindennemű pazarlás, gondatlanság és fegyelmezetlenség ellen, tovább kell javítanunk a munkaerkölcsöt és a munkafegyelmet. Érvényt kell szereznünk annak a szocialista erkölcsi elvnek, hogy csak annak lehetnek jogos igényei a közösséggel, az állammal szemben, aki maradéktalanul eleget is tesz a közösséggel, az állammal szembeni kötelezettségeinek.
A Nagy Októberi Szocialista Forradalom, az 1919-es magyar proletárforradalom és a felszabadulás után a proletárdiktatúráért vívott küzdelem idején az volt a forradalmi kötelesség, hogy harcoljunk a burzsoá rend megdöntéséért, a hatalom megszerzéséért. Most, a szocializmus alapjainak lerakása után, a szocializmus teljes felépítésének időszakában nálunk az építés, a munka a legfőbb forradalmi kötelesség.
Nálunk ma azok a hősök és igaz forradalmárok, akik a munkában tesznek legtöbbet a szocializmusért. Nálunk ma az a leninista, aki azon van, hogy erősítse népköztársaságunkat, szocialista rendünket. Az építés eredményei adják az anyagi erőt, az anyagi gyarapodás pedig politikailag erősíti társadalmunkat, növeli szocialista rendünk tekintélyét, vonzóerejét.
Mi, magyar dolgozók, magyar forradalmárok, ma elsősorban az építőmunkában elért eredményeinkkel tudjuk támogatni a nemzetközi munkásosztály forradalmi harcát, a felszabadult és még függetlenségükért küzdő népeket, jó munkával tudjuk előmozdítani a szocializmus győzelmét a békés versenyben. E cél elérése végett következetesen kell alkalmazni a szocialista országok gazdasági együttműködésében pártjaink közösen elfogadott irányelveit, amelyek előírják, hogy az egyes szocialista országok nemzeti gazdaságának fejlesztésére irányuló erőfeszítéseket egyesíteni kell a gazdasági együttműködés és kölcsönös segítségnyújtás megszilárdítására és bővítésére. Ez a szocialista világgazdaság további fellendítésének fő útja.
Jogos büszkeséggel tekinthetünk eredményeinkre, hiszen munkánkkal vívtuk ki azokat. Biztosak lehetünk abban, hogy ha továbbra is a helyesnek bizonyult úton járunk, tovább gyarapítjuk és megsokszorozzuk eredményeinket. Ennek mind belső, mind pedig külső biztosítékai megvannak. Belső biztosítéka pártunk politikájának következetessége, marxista-leninista vonala, népünk növekvő szocialista öntudata, a párt és a nép mind bensőségesebb kapcsolata és a mind szilárdabb népi-nemzeti egység. Nemzetközi biztosítéka függetlenségünk, amelynek támasza saját erőnk és az a hatalmas, az egész világra kiterjedő erő, amelynek magva a nagy Szovjetunió.
Mi, magyar dolgozók, minden igaz forradalmárral együtt valljuk, hogy a Szovjetunióhoz való viszony mindig is mércéje volt és ma is mércéje annak, hogy ki kommunista, ki internacionalista. A Szovjetunió ma is példája minden kommunistának, minden forradalmárnak, minden internacionalistának. Valljuk, hogy nem létezik hűség a szocializmushoz a Szovjetunióval való barátság nélkül. Csak az lehet hű népéhez, aki kitart az internacionalizmus mellett.
Elévülhetetlennek tartjuk a Szovjetunió történelmi érdemeit, nagyra értékeljük marxista-leninista következetességét, és úgy véljük, hogy az egész nemzetközi forradalmi munkásmozgalom elismeréssel tartozik a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, mert igazi marxista-leninista módjára meglátta, elemezte és megoldotta a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet korának új elméleti és politikai kérdéseit. Minden kommunista – és így minden magyar kommunista – ezért is tiszteli a Szovjetunió Kommunista Pártját.
A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága a nemzetközi helyzet és a nemzetközi munkásmozgalom minden kérdésében teljes mértékben egyetért a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottságával. Egyetértésünk abból fakad, hogy mi is marxista-leninisták vagyunk és úgy véljük, hogy aki marxista és mélyen tanulmányozza a mai világot, az csak a Szovjetunió Kommunista Pártjával azonos következtetésekre juthatott. Mind a korábbi hibák, mind eredményeink, mind keserű, mind pedig örvendetes tapasztalataink a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. és XXII. kongresszusa megállapításainak helyességét és igazságát bizonyítják.
A szocialista országok építőmunkájának sikerei alapján éppúgy, mint a Szovjetuniónak a kommunizmus építésében elért eredményei alapján minden okunk megvan arra, hogy higgyünk és bízzunk a szocializmusnak a kapitalizmus feletti békés győzelmében. Ehhez az szükséges, hogy minden kommunista és munkáspárt helyesen alkalmazza saját országának viszonyaira azokat a törvényszerűségeket, amelyeket a kommunista és munkáspártok 1957-es és 1960-as moszkvai nyilatkozatukban mint nemzetközi érvényűeket magukévá tettek.
Népünk érdekei és az egész nemzetközi munkásmozgalom, az emberi haladás érdekei azt követelik, hogy védjük és erősítsük a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom egységét. Ennek az egységnek a közösen elfogadott moszkvai nyilatkozatok alapján kell nyugodnia. Csak a moszkvai nyilatkozatokban lefektetett és a világ kommunista és munkáspártjainak többsége által elfogadott elvek csorbíthatatlan alkalmazása biztosíthatja minden szocializmusért, békéért és nemzeti függetlenségért harcoló erő egységét.
Itthon a sikerekben gazdag szocialista építőmunka, nemzetközileg pedig az egységért, a marxizmus-leninizmus tisztaságáért, a békéért és a biztonságért vívott harc vigyen bennünket a marxizmus-leninizmus forradalmi tanításainak diadala, a szocializmus világméretű győzelme felé.
Éljen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom szülötte, a dicső Szovjetunió!
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!