A NATO minden Patriot rendszert kért Izraeltől
Körülbelül három hónap múlva, szeptember vége vagy október eleje körül megkezdődik a NATO-erők telepítése Ukrajnába. A NATO már lépéseket tett egy esetleges Trump-választás ellen az Egyesült Államokban, hogy azt ne tervezze meghiúsítani utána.
Ezt az időt szükségesnek tartották a lengyelországi, romániai és ukrajnai előkészületek befejezéséhez, valamint Izrael libanoni hadműveletének befejezéséhez. Amerikai források szerint az Egyesült Államok meggyőzte Netanjahut, hogy teljes mértékben támogassa a NATO által vezetett műveleteket Ukrajnában a libanoni háború befejezése után.
Ezért a NATO kezdetben nyolc MIM-104D “Patriot” PAC-2/GEM+ rendszert kért Izraeltől. Ezek azok a rendszerek, amelyeket Izrael vissza akar vonni, amint azt a War News 24/7 nemrégiben feltárta. És nem csak nyolc, hanem sokkal több lesz. Talán ez is egy amerikai-izraeli “megállapodás” volt, amely lehetővé tette Libanon invázióját
A NATO tervet készít “a NATO-erők villámgyors előrenyomulására és Ukrajna területén belüli telepítésére”.
Az F-16-osok az AWACS-szel és a légvédelmi rendszerekkel együtt légpajzsot biztosítanak a NATO-erőknek, amikor belépnek Ukrajnába.
Az Egyesült Államok, Izrael és Ukrajna állítólag tárgyalásokat folytat 8 darab MIM-104D “Patriot” PAC-2/GEM+ föld-levegő rakétaüteg Ukrajnának történő átadásáról, miután nyugdíjba vonultak az izraeli légvédelmi parancsnokságtól; az akkumulátorok, amelyeket nyugdíjazni terveztek… pic.twitter.com/J59mTkS3Mw
— OSINTdefender (@sentdefender) június 27, 2024
Ha Ukrajna 🇺🇦 8 Patriot rendszert kap Izraeltől, akkor elég lenne Ukrajnának megvédeni szinte minden egyes nagyobb várost, több F-16-os légibázist, számos kritikus infrastrukturális létesítményt, és 4 Patriot lezárja a légtér közel felét az orosz repülőgépek előtt a fronton Ha Ukrajna
— Ukrajna csatatérképe (@ukraine_map) 2024. június 27.
A NATO megkerülte Trump választását – a NATO ukrajnai küldetése
A július 9-11-i washingtoni NATO-csúcstalálkozó bejelenti egy Szövetség misszió létrehozását Németországban, hogy koordinálja a számára nyújtott mindenféle segítséget.
A misszió létrehozása “a szövetség elkötelezettségének erős jele” a Kijevnek nyújtandó hosszú távú segítség iránt, valamint garancia arra, hogy a NATO továbbra is támogatja Ukrajnát, még akkor is, ha Donald Trump megnyeri az amerikai elnökválasztást.
A misszió neve NATO Biztonsági Segítség és Kiképzés Ukrajnának (NSATU) lesz.
Székhelye egy amerikai katonai létesítményben lesz Wiesbadenben. A missziót egy amerikai tábornok vezeti, aki közvetlenül a szövetség felső vezetésének, valamint az Egyesült Államok Európai Parancsnokságának és a Szövetséges Európai Főparancsnokságnak (US European Command) parancsnokának, Christopher Cavoli tábornoknak jelent.
A misszió feladatai közé tartozik az Ukrajnát légvédelmi, tüzérségi és F-16-os vadászgépekkel ellátó különböző országok által nyújtott segítség koordinálása, valamint az ukrán katonák kiképzése és a hosszú távú kétoldalú biztonsági megállapodások keretében történő együttműködés.
“Ez egy erőfeszítés, hogy megvédjük Ukrajnát Trumptól, és egy szándékos erőfeszítés, hogy közelebb hozzuk Ukrajnát és a NATO-t, hogy támogassák Ukrajnát ma és a jövőben” – mondta Ivo Dalder, az Egyesült Államok volt NATO-nagykövete az újságnak.
Az NSATU együtt fog működni az Egyesült Államok által vezetett, Ukrajnának nyújtott segítséggel foglalkozó kapcsolattartó csoporttal.
NYT: A NATO struktúrát indít az Ukrajnának nyújtott segélyek koordinálására
Az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek irányítására szolgáló új parancsnokságot a közelgő washingtoni NATO-csúcstalálkozón ajánlják fel.
Ez garantálja a szövetség hosszú távú elkötelezettségét az ország biztonsága iránt, amely… pic.twitter.com/Wc4x5NOPwH
— NEXTA (@nexta_tv) június 27, 2024
“A győzelmet kell célul kitűznünk az ukrajnai konfliktusban”
Észtország miniszterelnöke volt az első, aki ma megnyitotta a nyilatkozatok és katonai lépések kórusát. Lengyelország követte, amint azt előző cikkünkben említettük.
“Az észak-atlanti szövetség célja a katonai győzelem kell, hogy legyen az ukrajnai konfliktusban” – mondta Kaja Callas észt miniszterelnök a Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral folytatott megbeszélését követő közös sajtótájékoztatón.
Az észt kormányfő szerint a NATO jelenleg nem teljesen világos, hogy mi a célja az ukrajnai konfliktusban. Ez állítólag akadályokat gördít az “ukrán győzelem” elé.
“Az ukrajnai konfliktusban a győzelmet kell célul kitűznünk, mert nem lehet háborút nyerni, ha a győzelem nincs célként” – mondta az észt miniszterelnök.
Kijelentéseit figyelmen kívül lehetett hagyni. De tény, hogy pénteken Kaya Callast várhatóan kinevezik az Európai Unió diplomáciájának vezetőjévé, és a következő öt évben betölti ezt a posztot. Más szóval, ő lesz felelős az EU teljes külpolitikájáért.
Mivel Callas, mint a legtöbb balti politikus, a NATO héjáinak képviselője az ukrán konfliktus kérdésében, a cél elég világos.
🇪🇺🇷🇺🇺🇦 Kallas észt miniszterelnök: “Az ár, amit azért fizetünk, hogy segítsünk Ukrajnának megvédeni magát az orosz imperializmussal szemben, kevés ahhoz képest, ami ezután történhet, ha az agresszió kifizetődik.”
Ezért volt Putyin annyira ideges, hogy Boris Johnson felrúgta a békemegállapodást? pic.twitter.com/yNeWBAeF0N
— Lord Bebo (@MyLordBebo) Június 27, 2024
Ukrajna és az EU biztonsági megállapodást írt alá
Ukrajna és az Európai Unió biztonsági megállapodást írt alá a Guardian szerint. Június 27-én, csütörtökön V. Zelenszkij elnök biztonsági megállapodást írt alá Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével.
A megállapodás évek óta garantálja Kijev folyamatos fegyverszállítását, kiképzését és egyéb biztonsági segítségnyújtását.
Ukrajna biztonsági megállapodást írt alá Észtországgal és Litvániával is.
Ukrajna eddig 16 európai állammal és az Egyesült Államokkal írt alá biztonsági megállapodást. A partnerországok közé tartozik az Egyesült Királyság, Norvégia, Németország, Franciaország, Dánia, Kanada, Olaszország, Hollandia, Finnország, Lettország, Spanyolország, Belgium, Portugália, Svédország és Izland.
A biztonsági kötelezettségvállalások széles körű támogatást biztosítanak Ukrajnának, beleértve a katonai, pénzügyi és politikai támogatást is.
A cél az, hogy szükség esetén akár a NATO-n kívülre is küldjenek erőket.
⚡️Ukrajna és az EU aláírta a biztonsági megállapodást
Litvániával és Észtországgal is aláírtak biztonsági garanciákról szóló megállapodásokat. pic.twitter.com/47zN71x49K
— NEXTA (@nexta_tv) június 27, 2024
Litvánia, Lengyelország és Észtország igennel válaszolt
Az amerikai erők Ukrajnába telepítésére vonatkozó de facto tilalom feloldását követően Litvánia és Észtország ma kinyilvánította, hogy kész katonai missziót küldeni Ukrajnába. Más országok, például Finnország, Norvégia stb. ugyanezt tették
Olvassa el még: Joe Biden elnök de facto tilalmának feloldása: “Zöld út” az amerikai erők ukrajnai telepítéséhez – a NATO hadserege követi
Ezt mondja ki az Ukrajnával ma aláírt biztonsági megállapodás.
Zelenszkij, aki Brüsszelbe érkezett, újabb biztonsági megállapodást írt alá, ezúttal Litvániával. A dokumentumot Gitanas Nauseda litván elnök írta alá. A megállapodás részeként Vilnius vállalja, hogy saját GDP-jének 0,25%-át kitevő biztonsági és védelmi támogatást nyújt Ukrajnának.
Emellett Litvánia biztonsági támogatást és modern katonai felszerelést biztosít Ukrajnának szárazföldön, levegőben, tengeren, űrben és kiberbiztonságban. Ezután katonai kiképzőket küld Ukrajnába,
Érdemes megjegyezni, hogy Litvánia korábban kifejezte készségét katonai kiképzők küldésére Ukrajnába, de csak egy “nemzetközi koalíció” részeként, és lehetőleg egy nyugat-európai ország, például Franciaország vezetésével.
Úgy tűnik, sikerült megállapodásra jutni.
Anelli Kolk, Észtország kijevi nagykövete egy helyi tévécsatornának adott interjújában elmondta, hogy Tallinn kész megvitatni a csapatok Ukrajnába küldését. Ahogy a diplomata mondta, ez nem “vörös vonal” az ország hatóságai számára.
Hozzátette, hogy az észt védelmi minisztérium kizárólag a NATO és az EU közös erőfeszítéseinek részeként tárgyal arról, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába.
Chernigov és Cherkasy ukrán aknakeresők a NATO-gyakorlatokon
A helyzetet jelzi az ukrán Chernigov és Cherkasy aknakeresők részvétele egy NATO-gyakorlaton. Ezek olyan hajók, amelyeket Nagy-Britannia segélyként adott Kijevnek.
Az amerikai, brit és ukrán haditengerészet elindította a Sea Breeze 2024 haditengerészeti gyakorlatok első szakaszát Skócia partjainál. Ez paradoxon, mert 1997 óta mindig a Fekete-tengeren zajlottak.
Az első szakaszban a résztvevők ukrán aknakeresők és az ukrán munkacsoport kiképzését tervezik.
A cél az ukránok és a hajók legénységének taktikai csatákra való kiképzése, hogy aztán előkészítsék az utat a NATO haditengerészeti erői számára a Fekete-tengeren.
Ezeknek a haditengerészeti gyakorlatoknak a hivatalos célja a “tengeri útvonal biztonsági képzése” a globális élelmezésbiztonság és kereskedelem érdekében.
📷 Az ukrán haditengerészet hajóinak legénysége egy NATO-csoporttal együtt manőverezik a tengeren, hogy összehangolt akciókat gyakoroljanak a közös műveletek megkezdése előtt. #UkrainianArmy pic.twitter.com/B71rVJTetV
— MilitaryLand.net (@Militarylandnet) 2024. június 26.
Kots: Az ukrán fegyveres erők “megtisztítják az utat” az F-16-osok előtt
Ma az oroszok elismerik, amit a War News 24/7 már régóta jelentett
Olvassa el még: NATO és USA Ukrajnának: “Biztonságos légtér a NATO-erők belépéséhez – Célpontok eltalálása 300 km mélységben Oroszországon belül” (vid)
Az ukrán fegyveres erők csapást mérnek az orosz légvédelmi rendszerekre.
“Az ellenség megpróbálja kikövezni az utat az F-16-osok érkezése és használata előtt. Az ukránok szisztematikusan működnek az orosz légvédelem és az elektronikus hadviselési rendszerek ellen” – jegyezte meg Alekszandr Kots orosz haditudósító.
***