Goebbels Napló

1925

(idézet: Goebbels Napló – Ormos Mária)

1925. október 26.

Szombat és vasárnap, két eseménydús nap. Teherautón Dortmundba. Utcai csata a feltüzelt vörös csőcselékkel. 49 sebesültünk van! Teljes üzem. Hitler nincs jelen. Lehet, hogy letartóztatták. Streicher¹ Streicher, Julius, a Sturmer c. antiszemita hecclap alapítója és kiadója, Gauleiter. A nürnbergi perben halálra ítélték* zsúfolásig telt terem előtt beszél. Nagy szemét, de mégis, hangulat – az van. Az utcán megint nagy verekedés. Folyik a vér. Nem kár. Az éjszakát egyik párttagunknál töltöm. Későig beszélgetés néhány bányásszal. Másnap reggel Hammba indulok. Hitler nem jön. A porosz határ előtt visszafordul. Ez a disznó Severing² Severing, Carl, szociáldemokrata vezető politikus, 1919-26-ban és 1930-32-ben belügyminiszter Poroszországban* le akarja fogatni. Strasser³ Strasser, Gregor, Hitler börtönbüntetése idején a náci párt vezetője Németország északi és nyugati vidékein jelentős szervezési sikerei vannak Testvérével, Ottóval együtt az úgynevezett „baloldali” nácizmus vezetője 1932 végén megválik funkcióitól 1934-ben kivégzik* szónokol. Így még soha nem hallottam beszélni; érdes, humoros, maróan gúnyos. Elszabadulnak az indulatok. A terem a düh és a felháborodás áramával töltődik fel. Felpattan egy SA-rohamosztagos: „Véres bosszút esküszünk!” – kiáltja. Összetűzések a rendőrséggel. Bauschen-Duisburgot⁴ Heinrich Bauschenről van szó, aki Duisburgban volt ismert náci 1929-ben egy utcai összecsapásban megölték* letartóztatják. Teljes a zűrzavar. Hitler engem is jobban be akar vonni a dolgokba. A „Beobachter”⁵ A Volkischer Beobachterről van szó, a náci párt müncheni lapjáról* szerkesztőségét ajánlják fel. Fogadjam el? De akkor mi lesz itt Nyugaton? Erős kétségeim vannak. Strasserrel Elberfeldbe megyünk. Kellemes estét töltünk még el együtt. Igazán hű, megbízható, rendes fickó. Holtfáradt vagyok. Majd összeesem. A nemzetiszocializmus kis ábécéje kész. Nem rossz, elégedett vagyok vele. Be kell utaznom a világot, hogy mindenütt előadásokat tartsak. Holnap jön Else. Hurrá!!! Örülök neki.

1925. november 2.

Elsétől levél érkezik. Nem tud Elberfelden át Mörsbe jönni. Menynyire sajnálom! De jó lett volna, ha elutazásomkor mellettem van. Így aztán csak szombaton találkozunk Rheydtben. Holnap elutazom, délután Hannover, este Peine. Szerdán Braunschweigben. Hitlerrel egy időben én is előadást tartok egy gyűlésen. Már előre örülök neki. Végre talán sikerül Hitlert egyszer hosszabb időre elkapnom. Ajtóstól török rá. Mindent kitálalok neki, ami a lelkemet nyomja. Minden ettől függ.⁶ Goebbels ebben az időben még Gregor Strasser beosztottja és híve. Bírálja a „münchenieket” és megalkuvásukat.* Az „Orosz problémáról” szóló új dolgozatom nagy vihart fog kavarni. Tisztázni kell végre az orosz bolsevizmus kérdését. Kaufmann-nak⁷ Kaufmann, Karl, 1922-től különböző Gauk vezetője (Rajna-vidék, Ruhr-vidék, Hamburg), és más középszintű vezető feladatai is vannak.* sok problémája van Wechselnnel és testvérével, Alfréddal, aki folyton iszik. Egyszerűen borzasztó. Rengeteg a munka, alig látom a végét!

1925. november 6.

Kedden reggel irány Hannover; délután érkezem. Hosszú tárgyalás Rusttal, az új körzetvezetővel. Megtaláltuk a közös hangot. Ő gyenge, mint egy fuvallat, de azért rendes. Dincklage örömkatona. Buta, de erős. Este Peinébe. Száz emberhez beszélek. Rémes. Kerrl úrnál lakom. Szószátyár filozófus, Kant modorában. Késő éjszakáig iszom a kávékat. Reggel Braunschweigbe Rusttal és Dincklagéval. Körzeti ülés. A régi, megszokott színvonal. Megismerkedem Esserrel.⁸ Esser, Hermann, Hitler első propagandafőnöke, az Illustrierter Beobachter főszerkesztője, 1933-tól viszonylag alacsony beosztásokhoz jut.* Kikent-kifent figura. Egy kis Hitler. „A krákogást és fröcsögést már eltanulta.” Kedves fickó. Borzasztó! Ahlemann, rendes ember nemzeti harsonákkal. Ahlemann ezredes. A nagy erőfeszítés ellenére sem tanul már meg semmit. Délután néhány órára lefekszem. Kint a zsidók pénzén szervezett zenebona. Fél hét. Autóval indulunk Hitlerhez. Éppen vacsorázik. Hamar felpattan, s már ott áll előttünk. Kezét nyújtja, mint egy régi barát. És azok a nagy, kék szemek! Mint a csillagok. Örül, hogy lát. Én meg egész boldog vagyok. Tíz percre visszavonul, befejezi beszédének vázlatát. Elindulok a gyűlésre, két órán át beszélek. Nagy siker. Zúg a taps és az éljen! Ő is ott van. Megszorítja a kezemet. Saját nagy beszéde teljesen kimerítette. Aztán még itt is beszél egy fél órát: gúnyosan, humorosan, szellemes élcelődéssel, komolysággal és izzó szenvedéllyel. Mindene megvan ahhoz, hogy király legyen. Született néptribun. A leendő diktátor. Késő este még megvárom a lakása előtt. Kezet fogunk. Visszamegyek autóval Rusthoz és Dincklagéhoz. Még hosszasan vitatkozunk. Majd kimegyek a vonathoz, 2.12-kor indulás. Egész éjszaka utazom. Felriadok. Itt vannak az embereink Hamelnből, hogy köszönetet mondjanak nekem. Reggel 9-kor Elberfeld. Rengeteg levél és munka. Gyorsan megpróbálom elintézni őket, aztán jöhet az alvás, az alvás… Olyan fáradt, de fáradt vagyok…

1925. november 23.

Vasárnap Buerben. Knickmann-emlékünnepség.⁹ Ludwig Knickmann az 1923-as francia-belga Ruhr-megszállás elleni harcban vesztette életét.* Nagy semmi. Éjjel vonattal utazom Hellermannal Dortmundig. Onnan tovább, Szászországba. Hétfő délig ott vagyok. Plauen! Sikeres gyűlés, majd irány Chemnitz. Kétezer kommunista előtt beszélek. Nyugodtan, tényszerűen lezajlik. A végén azonban vad verekedés kezdődik. Ezer sörösüveg bánja. Két halott, 150 sebesült, közülük 30 súlyos. Népem, jaj azoknak, akik téged szeretnek! Hallig mérnöknél lakom. Kedves, vendégszerető bunkó. Körüludvarolnak. Asszonyi fecsegés, szász kedélyesség! Szerdán búcsú. Fáradt és kimerült vagyok. Csütörtökön Zwickau! Majdnem verekedés tör ki. Werdauban betiltják a pénteki nagygyűlést. A zsidó sajtóban ellenem lázítanak. Mutschmann, a szász tartományfőnök (rendes, brutális vezető) Plauenbe hív. Odautazom. Hitler is ott van. Nagyon örülök neki. Régi barátként üdvözöl. Szeretettel vesz körül. Mennyire szeretem őt! Milyen kedves fickó! Egész este mesél. Alig győzöm hallgatni. Egy kis összejövetel. Kívánságára először nekem kell beszélnem az egybegyűltekhez. Aztán ő következik. Milyen pici vagyok mellette! Ad magáról egy fényképet, a Rajna-vidéknek szóló üdvözlettel. Heil Hitler! Szombaton gyorsvonaton Hannoverbe. Bevásárlás. Strasser Berlinből érkezik. Éjjel befut Kaufmann és Elbrechter is. Vasárnap ülés, mi, a radikálisok. Januárra kész a programunk.¹⁰ A Strasser-csoport elavultnak tekintette az NSDAP 1920-ban született programját, ami helyett a Strasserék által összehívott hannoveri gyűlés elfogadott egy új programvázlatot. Itt annak részletesebb kidolgozásáról van szó. – Hitler nem értett egyet a programmódosítással, de egyelőre nem lépett fel a csoport ellen.* Késő este visszautazom. Jól kibeszéljük magunkat Kaufmann-nal. Néhány apró dologban nem értettünk egyet, de most már minden tiszta! Ma egész nap munka. Haragos levél Elsétől. Holnap Bielefeld, szerdán Rheydt. Anyám névnapjára! Na, meg Elsét megvigasztalni! Csütörtökön két napra Berlinbe megyek szónokolni, Strassert is felkeresem. Szombaton vissza, vasárnap Drezda. Borzasztó fáradt vagyok. Már előre örülök a karácsonynak! Akkor pihenés, pihenés lesz! Szeretném, ha Hitler a barátom lenne. A fényképe ott van az íróasztalomon. Nem tudnám elviselni, ha kételkednem kellene ebben az emberben. Jó éjt!

1925. november 28.

Bielefeld. Bombasikerű gyűlés. Éjjel megyek haza. Reggel anyámhoz. Boldogan fogad. Ágyba bújok. Déltájban megérkezik Else. Anyám névnapja. Csütörtökön korán indulás Berlinbe. Anyám kikísér az állomásra. Milyen jó hozzám. Egész nap úton. Kialszom magamat. Berlin, bűnös Bábel. Ezrekhez beszélek. Strasser, a testvére, Feder, Frick,¹¹ Strasser testvére Ottó Strasser, a „baloldali” nácik főideológusa. Összetűz Hitlerrel és 1930-ban kilép a náci pártból 1933-ban emigrál Feder, Gottfried, a náci párt alapító tagja, pénzügyi szakértője, a „kamatrabszolgaság” elleni harc szóvivője 1933-ban rövid ideig államtitkár Frick, Wilhelm, vezető náci, 1943-tól a Cseh-Morva Protektorátus birodalmi biztosa* mindnyájan jelen. Bombasiker. Egy darabig együtt maradunk mindannyian. Dr. Schlange rendes fickó. Strasser testvére éppoly rendes, mint ő. Barátok leszünk. Egy Rehm nevű párttagnál van a szállásom. Nagyon kedves. Péntek! Délben a birodalmi gyűlésbe. Hamarosan Strasser is csatlakozik hozzám. Az étteremben Locarnóról¹² Nemzetközi értekezlet a svájci Locarnóban, amelynek eredményeként elismerik és garantálják a fennálló francia-belga-német határt és a rajnai demilitarizált övezetet. A két garantáló Nagy-Britannia és Olaszország* fecsegnek. Az előkelőségek csak úgy rajzanak körülöttünk. Rémesek! Zsidók és zsidóbérencek. A frakció asztalánál ülök. Strasser gúnyos megjegyzéseket tesz. Reventlow¹³ Reventlow, Ernst Graf, a Német Népi Szabadságpárt egyik alapítója, 1927-től náci párttag* tárgyilagos és hűvösen kimért. Bizonyára még piszkálja a csőrét a Wullénak írt levelem. Ludendorff¹⁴ Ludendorff, Erich, tábornok, 1916-tól a Legfelsőbb Hadvezetés főszállásmestere 1923-ban részt vesz a Hitler-puccsban, ezt követően a Hitler-Ludendorff viszony ambivalens* érkezik. Megrendítő jelenség! Hosszan beszélget velem. Mindenről tud. Csak bámulom. Az ülésteremben Klara Zetkin¹⁵ Zetkin, Clara, szociáldemokrata, majd kommunista vezető politikus* beszél. Élesen, céltudatosan, világosan. Gyűlölettel teli ez az asszony, a bolsevizmusnak ez az úttörője. Graefe!¹⁶ Graefe, Albert von, a Német Nemzeti Néppárt egyik vezetője, majd a Német Népi Szabadságpárt egyik alapítója. Az Alldeutscher Verband tagja.* Jóvágású, villogó, szellemes. A másik egy nagy szar. A folyosókon aztán átváltoznak. Politikai hullák. Parlamenti mocsár. Rosszul érzem magam. El innen. Meglátogatom a Bechstein családot.¹⁷ Bechstein, Edwin és felesége, Helene a náci mozgalom első finanszírozói közé tartoztak B a nevét viselő zongoragyár élén állt* Hitler szalonja. Régi barátként fogadnak. Este gyűlés. Locarno elfogadva. Jól beszélek, snájdig befejezés. A hosszú ülés után ágyba. Korán kelek, indul a vonatom. Havazik. Siralmasan érzem magam. Milyen cigány lett belőlem! Átalszom az egész utat. Elberfeld. Toni Kesseler, Kaufmann, Schmitz szemrehányásokat tesznek, köszönöm szépen. Nem lennének ezek nélkülem sehol. El tudom én fogadni mindezt. Hozzászoktam már a gondhoz, ahogy Assmann mondja. Elvégeztem a munkát. Hála istennek, holnap jön Else. Mennyire örülök neki! Oh, ha te nem lennél mellettem a bajban! A dicsőségtől a sikerig poklokat kell járnom. Milyen borzalmas is ez az élet! Holnap este felülök a vonatra és Drezdába utazom. Onnan Lübeckbe és Schwerinbe. Megint egy hét hazátlanság. Ó, te iszonyatos, részvétlen világ! Kint nagy fehér pelyhekben hull a hó. Jaj annak, akinek nincs hazája!

1926

1926. február 15.

Bambergbe tartok.¹ Bambergbe Hitler hívott össze pártgyűlést, hogy a „baloldaliak” nézeteit megsemmisítse.* Kölntől velem utazik Haake M. d. L. Egy hülye. Würzburg! Egy órám van a városra. Heine utca, Neubau-templom. Régi emlékek. És Anka!!! Még 3 óra és Bamberg. Egyből a gyűlésre megyek. Kitörő lelkesedéssel fogadnak. Beszélnem kell hozzájuk. Csend van, akár egy templomban. Ott van Lohse, Vahlen, Rust, Klant, Ernst, dr. Ziegler stb. Vasárnap reggel Strasserért megyek. Jókedvben találom. Rusttal és Vahlennel kidolgozzuk a csatatervet. Keresztül Bambergen. Elragadó, régi, a jezsuitákat idézi. Hitler autója elszáguld mellettünk, de megáll, hogy kezet fogjunk. Aha, a berliniek, Streicher, Esser, Feder. Aztán munkához látunk. Hitler két órán át beszél. Mintha fejbe vágtak volna. Milyen Hitler ez? Egy reakciós? Rendkívül ügyetlen és bizonytalan. Oroszkérdés: tökéletes melléfogás. Olaszország és Anglia a természetes szövetségesünk. Rémes! A mi feladatunk a bolsevizmus szétzúzása. A bolsevizmus zsidó szemfényvesztés! Oroszország örökébe kell lépnünk! 180 millió!!! Hercegi kártalanítás! A jog maradjon jog. Még a hercegek számára is. A magántulajdon kérdése nem lényeges, (sic!) Iszonyú! A program megfelel! Elégedettség. Feder bólint. Ley² Ley, Robert, középszintű náci vezető, 1930-tól a Westdeutscher Beobachter kiadója, 1933-tól a Deutsche Arbeitsfront [DAF, Német Munkafront] vezetője.* bólint. Streicher bólint. Esser bólint. Sír a lelkem [,..]³ Goebbels fent jelzett nagy csalódásának a bambergi értekezleten nem adott hangot.* Haakével és dr. Leyjel hazautazom. Szomorú utazás. Útközben alig szólok valamit. Borzasztó éjszaka! Bizonyára életem egyik legnagyobb csalódása. Már nem hiszek maradéktalanul Hitlerben. S ami szörnyű: elvették tőlem belső tartásomat. A fele vagyok csupán annak, aki voltam. Szürkén köszönt rám a reggel. Elberfeld. Néhány óra alvás. Kaufmann érkezik, szeretném átölelni. Kibeszéljük magunkat, Schmitz és Toni csatlakozik hozzánk! Az eredmény: mi szocialisták vagyunk. Nemhiába akartunk azok lenni! Távirat Lohsétől, Strassertől és Vahlentől. Ne hamarkodjunk el semmit. Holnap majd kibeszéljük magunkat Göttingenben. Szerdán aztán irány Strasserhez. A javaslat: Kaufmann, Strasser és én menjünk el Hitlerhez, a legbehatóbban megtárgyalni vele az ügyet. Nem szabad, hogy a lumpenek befolyásolják. Holnap tehát ismét vonaton leszek. Küzdeni indulok. Kétségbeejtő! Aludni! Aludni! Aludni!

1926. április 13.

Szerdán indulás Münchenbe. Előtte való este még cikk „Gondolkodó és prédikátor” címmel. Karllal utazom, aki még a vonaton elmeséli, Bauschen Münchenben járt, hogy beköpjön engem. Ez aztán szép dolog! Most aztán várhatom a büntetést. Hosszú az út. Kölnben felszáll v. Pfeffer⁴ Pfeffer von Salomon, Franz, Gauleiter, 1926-tól az SA fővezére, 1930-ban.*. A szabadcsapatokról mesél. Pompás fickó, nagyon kedvelem. Estefelé érkezés Münchenbe. Hitler autója vár bennünket, azon megyünk a szállodába. Mily előkelő fogadtatás! Vagy egy órát utazunk a városon át. Régi, fájdalmas emlékek. Anka! A hirdetőoszlopokon hatalmas plakátok. A történelmi Bürgerbräuban⁵ E söröző nagytermében kiáltotta ki Hitler 1923. november 8-án a hatalom átvételét Bajorországban.* tartok beszédet. Csütörtök reggel. Végig Münchenen, Kaufingerstrasse, Frauenkirche. Megrázó ez a gótika. Pfeffer okos, pimasz ifjú. A Bratwurstglöcklében kolbász és sör. Müncheni élet! Nyárspolgárian kedves! Elragadó város. Napsütéses. Vissza a szállodába. Hitler telefonált, üdvözölni akar bennünket. Felhívjuk a kávéházból. Negyedórán belül meg is érkezik. Makkegészséges, tele van életerővel. Kedvelem. Szinte szégyenkezünk, annyira kedves hozzánk. Még Bauschen ellenére is. Délutánra nekünk adja az autóját. Száz kilométeres sebességgel száguldunk Starnbergbe, ragyogó napsütésben. A tó olyan, mint a tükör. Egy órát maradunk. Levél érkezett Duisburgtól. Bauschen már intrikált ellenem. Így is jó! Rohamtempóban vissza Münchenbe. Werner Lukas érkezik. Este 8-kor autóval a Bürgerbräuba. Hitler már ott van. A szívem majd szétrobban. Belépünk a terembe, tomboló köszöntés. Ember ember hátán. Streicher nyitja meg az ülést, aztán én beszélek két és fél órán keresztül. Mindent beleadok. Az emberek tombolnak, zajonganak. A végén Hitler átölel. Könnyes a szeme! Boldog vagyok. A tömegen át az autóhoz. Heil kiáltások. Hitler a szállodában egyedül rám vár. Megyünk vacsorázni, a vendége vagyok. És milyen nagyvonalú! Hess⁶ Hess, Rudolf, Hitler magántitkára, 1932-től a Politikai Központi Bizottság elnöke, 1933-tól a Führer helyettese. 1941 májusában titokban Angliába repült.* érkezik. Kint várunk az autóra. Kaufmann, Pfeffer és Lukas csatlakozik hozzánk. Irány a Reichsadler, ahol hangverseny van. Hitler állandóan mellettem van. Streicher, May, Hess, Gengler, mindenki ott van. Kaufmann nagyon csendes. Visszamegyünk a szállodába, sokáig nem tudok elaludni. Péntek reggel. Kaufmann és Pfeffer szemrehányásokat tesz. Szerintük nem volt elég jó a beszédem. Lehet, hogy Kaufmann irigykedik rám? Pfuj, miket gondolok! A hangulat kellemes. Átmegyünk az irodába, tiszta munkafeltételek. Hess: a legtisztességesebb, nyugodt, barátságos, okos, kimért; a magántitkár. Schwarz: leépült hivatalnok, egy kevés idealizmus, pénzügyekben kicsinyes, igazi müncheni ivadék, az arca barátságos: ő a pénztáros. Őkegyelmessége Heinemann, szolgálaton kívüli tábornok, korrekt, tele buta kérdésekkel, gondolatok viszont nem terhelik az agyát, emberi alakot öltött becsületkódex: ő a becsületbíró. Bouhler: kicsi, szorgalmas, békés: ő az irodavezető. May: igazi berlini pofa. Kellemetlen: ő a propagandafőnök. Megérkezik a mester. Bemegyünk a szobájába. Kaufmannt lehordja egy durva hangú levél miatt, amit Bouhlerhez írt. Nem szól egy szót sem. Hol maradsz, halál? Akkor meg miért kellett engem lehordani? Aztán vádak özöne. Előkelően és tetszetősen előadva. Ez a Hitler is megéri a pénzét. Dr. Ley és Bauschen intrikáltak. Strasser és én kellemetlen helyzetbe kerülünk. Most minden meggondolatlan szót felmelegítenek. Úristen, ezek a disznók. A. G., a Ruhr-vidék, minden terítékre kerül. A végén jön az egyezkedés. Hitler nagyvonalú. Mindnyájunkkal szívélyesen kezet fog. Spongyát rá! Délután folytatás következik. Rövid időre beugrunk a „Beobachter” szerkesztőségébe. Rosenberg⁷ Rosenberg, Alfred, náci ideológus, a Völkischer Beobachter főszerkesztője, a párt Külügyi Hivatalának [Aussenpolitisches Amt, AA] vezetője.* már kirepült. Gengler egy nyálas alak. A gyűlésről szóló beszámolóm pompás. Nagyon örülök neki. Vissza az irodába. Hess egyedül van. Beszélgetünk. Kedves ember. Megérkezik Hitler. Elvi kérdések: a keleti politika, a szociális kérdés, a bambergi bizonyítási eljárás. Három órát beszél. Ragyogóan. Megzavarja az embert. Olaszország és Anglia a szövetségesünk. Oroszország fel akar falni bennünket. Minden benne van a brosúrájában és a „Kampf” hamarosan megjelenő második kötetében⁸ A „Mein Kampf” eredetileg két kötetben jelent meg, a II. tartalmazta Hitler külpolitikai elgondolását. Lényege: a németek számára az életteret keleten, az összeomlásra érett Szovjetunió rovására kell megszerezni.*. Közelebb kerülünk egymáshoz.

Kérdéseket teszünk fel neki. Csodálatos válaszai vannak. Szeretem ezt az embert. Szociális kérdések. Teljesen új megközelítések. Mindent átgondolt. Az ő ideálja a kollektivizmus és az individualizmus keveréke. A föld végül is a népé. Termelés, alkotóan, egyénien. Konszernek, trösztök, késztermékgyártás, közlekedés stb. társadalmasítva. Erről lehet beszélni. Ő mindezt átgondolta. Én vele kapcsolatban mindenben megnyugodtam. Olyan férfi, aki mindent egybevet. Egy ilyen hirtelen haragú ember lehet a vezérem. Meghajtok a nagyobb ember, a politikai zseni előtt! Szívélyes búcsú. Mindhárman biztos megerősítést kapunk. És most aztán éljünk békében egymással. Enni megyünk, aztán a lelkesedéstől leisszuk magunkat. Szombat! Elbúcsúzom Pfeffertől és Karltól. Mintha valami közénk állt volna. Ők Essenbe mennek, hogy megszervezzék az ottani körzetet. Indulás Landshutba. Himmler⁹ Himmler, Heinrich, 1929-től az SS [Schutzstaffeln – Védosztagok] birodalmi vezére, 1935-től a politikai rendőrség, 1936-tól minden rendőri szerv vezetője, 1943-tól egyúttal belügyminiszter. 1945-ben öngyilkos lett.* vonattal jön. Strasser a feleségével autón… Himmler intelligens, rendes fickó. Kedvelem. Este Landshutban beszélek. Mindenki lelkes. Sikerült egy pár fiatalasszonyt fellázítanom. Itt népszerű vagyok. Himmlerrel továbbmegyünk Deggendorfba. Strasser épp érettségiző öccsével, Tonival vár bennünket. Nagyon kedvesen fogadnak a szülei. Az apjának nagy, vörös orra van, bajor osztálytanácsos. Nem buta ember, jó humorérzéke van. Az anyja csupa életerő, élénk, nyugodt, okos, talpraesett. Gregor szinte mindent tőle örökölt. Délután tájékoztatom Gregort. Nagyon elégedett. Estefelé langyos tavaszi szélben sétálgatunk Strasser szülővárosában. Milyen békés itt minden! Ó, te Gregor Strasser, milyen nehéz lehet neked a forradalom. Apósa kereskedelmi tanácsos, kellemes ember. Hétfő reggel. Strasser meglátogat bennünket. Délben az anyjánál ebédelünk. Csodálatos tejszínes felfújt. Délután lustálkodunk a napon. Két elragadó kisfia, Burschi és Burli is velünk van. Himmlerrel Dingolfingba utazunk. Rendes fickók előtt beszélek ott. Ez Bajorország. Hűség és sör. Ma reggel elutazunk Himmlerrel. Landshutban búcsúzunk el egymástól. Münchenben alvás, tisztálkodás. Karltól levél. Essenben minden rendben zajlott le. Ennek örülök. És most München. Hála Isten, három nap pihenés. München olyan, mintha sírna és nevetne egyszerre. Holnap reggel Alfred Rosenberghez megyek. De most három napig emberszabású életet szeretnék! Tehát szerencse fel!

1926. július 24.

Reggel kimegyek Hochlenzerhez. A főnök faji kérdésekről beszél. Mondanivalóját így nem is lehet visszaadni, ott kellett volna lenni. Zseniális ember. Egy isteni sors magától értetődő alkotóeszköze. Megrendülten állok előtte. Olyan, mint egy gyermek: kedves, jó, melegszívű. Mint egy macska: furfangos, okos, ügyes. Mint egy oroszlán: nagyot ordító, hatalmas. Igazi ifjú, igazi férfi. Az államról beszél. Délután az állam meghódításáról és a politikai forradalom értelméről. Ezek a gondolatok már az én fejemben is megfordultak, de még nem beszéltem róluk. Vacsora után még hosszan üldögélünk a haditengerész-otthon kertjében. Az új államról szónokol nekünk és arról, hogyan fogjuk kiharcolni. Szinte jövendölésként hangzik minden szava. Fenn az égbolton egy fehér felhő mintha horogkeresztet formázna. Villódzó fény van az égbolton. Nem, ez nem csillag. Talán a sors jele? Későn megyünk haza! A messzi távolban Salzburg fényei villognak. Boldogság önt el. Most már érdemes élnem. „A fejem mindaddig nem hull a porba, míg küldetésem nem teljesítem.” Ez volt az utolsó mondata. Ő ilyen. Igen, ő ilyen. Sokáig nem tudok elaludni! A szőke asszony nem adott jelt!

1928

1928. április 17.

Tegnap rövid látogatást tettem Schweitzernél. Megbeszéltük a plakáttervet. Remélem, jó lesz. Ott volt a kis Käthe Hentschel, Dora húga. Varázslatosan kedves gyermek. Nagyon hasonlít nővéremre, Máriára. Este politikai iskola. A terem nagyméltóságokkal telt meg. Piszokul előkelő közönség. Megpróbáltam a maguk módján beszélni hozzájuk. Nagy siker. Ezzel véget is ért a politikai iskola. Nyáron vezetőtanfolyamot tartunk. Ma megint két bírósági idézést kaptam. Legfőbb ideje, hogy rájuk se hederítsek. Hamarosan Bielefeldbe és Barmenbe utazom. Elrettentő ítéletek az elberfeldi perben. Két és fél év börtön. Ebből is látható, hogyan kezelnek bennünket ezek a bitangok. Észnél kell lennünk. Schäfer öngyilkosságot kísérelt meg a tárgyalóteremben.¹ Schäfer, Willi, egy utcai csatában való részvétel miatt két és fél évi börtönre ítélték, de már júliusban amnesztiával szabadult.*

1928. május 13.

Nyolc nap múlva meglesz a döntés. Korábban soha nem éreztem ekkora feszültséget magamban egy választás miatt, mint most. Bizakodom, hogy eddigi áldozatos munkánk meghozza a sikert. Ködös vasárnap. SA-ifjaink² Az SA [Sturm-Abteilung, Rohamosztag] kezdetei 1920-ra nyúlnak vissza; 1928-ban már barna inget hordtak és viselték a náci jelvényeket. Az SA katonailag szervezett, de fegyvertelen.* énekelve vonulnak végig a városon. Daluege-vel végiglátogatom a különböző osztagokat. Az összes párt mozgásban van. Remélhetőleg nem lesz vérontás. Nekünk ez ebben a pillanatban csak ártana. Ma este találkozom Hess kisasszonnyal. Az Izidor korrektúráját tegnap végigolvastam Schweitzerrel. A könyv bombaként fog robbanni!

1928. május 14.

Tegnap diadalmenetben vonultam át Berlinen a fiatal rohamosztagosaimmal.³ Miután Goebbels 1926 elején Hitlerhez pártolt, jutalomként Berlin Gauleitere lett; megalapította az Angriff c. lapot, 1928-tól birodalmi propagandafőnök.* A berliniek valóban mesések. Ekkora lelkesedéssel ritkán lehet találkozni. Este Hess kisasszonnyal. Kedves darab, sajnos nem szép. Kint csodálatosan süt a nap. Münchenbe indulok, de este újra itt vagyok, beszédet mondok Steglitzben és Spandauban is. Az idegeim már nem bírják. Teljesen zilált vagyok. Ma este tizenkét gyűlés. Mekkorát fogok nyújtózkodni a választások után!

1928. május 15.

Tegnap korán indultam útnak. Münchenig alszom. Hustert és Chemnitzer jön értem, aztán indulás. Mind a tizenkét gyűlésen rengetegen vannak. Csodálatos a lelkesedés. A következő helyeken mondok beszédet: Franziskaner, Blüte, Bürgerbräu, Hackerkeller. Mesés siker. Este találkozom a főnökkel és Röhm⁴ Röhm, Ernst, részt vett az 1923-as puccskísérletben, majd az SA szervezésében. 1928-ban Bolíviába távozik. 1930-tól ismét az SA-ban tevékenykedik, amelynek 1931-ben birodalmi vezetője lesz. 1934-ben Hitler parancsára kivégzik.* kapitánnyal. Mindnyájan boldogok vagyunk. A főnök nagyon kedves hozzám. Júniusban Berlinben akar beszédet tartani. Késő éjjel kerülünk ágyba. Hustert még vad dolgokat mesél Elberfeldről. Kaufmann „a képmutatók királya”. Én magamban már teljesen leírtam őt. Ma reggel indulok haza. Berlinig alszom. Munka és munka! Rövidesen Steglitzben és Spandauban kell beszélnem. Remélem, minden jól megy majd!

1928. május 16.

Tegnap este két zsúfolásig telt gyűlésen beszéltem Steglitzben és Spandauban. Nagy siker. Az emberek meghatóan kedvesek. Mindenki belém veti utolsó reményét. És én nem is fogom őket becsapni. Az idegeim sztrájkolnak. Kezeim remegnek. Teljes kimerültség. Ma este Neuköllnben beszélek. Az lesz aztán a cirkusz! Új és új összetűzések a katonai párttal. Mindig igyekszem elejét venni a konfliktusoknak. Viszont arra is ügyelnünk kell, hogy mozgalmunk ne süllyedjen le egy védelmi szövetség szintjére. Pedig ennek már mutatkoznak a jelei. A politikának kell az elsőnek lennie; a hadsereg is csak a politika egyik karja. Csúcsüzem: választási időszak. Egészében véve jók az esélyeink! Remélhetően nem jön közbe valami váratlan katasztrófa az utolsó napokban.

1928. május 17.

Tegnap este csodálatos gyűlés Neuköllnben. Pompásan belelendültem és azt hiszem, nagyon jól beszéltem. Tömeg és hangulat, mint még sehol. Ma Jézus mennybemenetelének van az ünnepe. Az idő kitisztul. Az SA-val vidékre utazom. Csodálatos ez az ünnep. A pichelsdorfi hídtól indulunk, Spandaun, Neuendorfon, Tegelen át. Idáig minden jó. Aztán a Müllerstrassén Wedding felé. Csodálatos vonulás! Az utcák szélén állnak a vörösök, dobhártyaszaggató ordítozás és fütyülés, a mi embereink csak mennek előre, lekapcsolják a rohamszíjat, hősi sereg, nem inog és nem tér ki. Ezekkel a fiúkkal egyszer még meghódítjuk a világot. Egész boldog vagyok, hogy ezeknek a bátor fiúknak a vezére lehetek. A Stettini pályaudvaron Hitlerre éljent kiáltva: Oszolj! Jelentős sikert értünk el. Este Daluege-nél⁵ Daluege, Kurt, SA-vezető, majd 1928-tól a berlini SS-osztagok vezetője, 1933-tól poroszországi rendőrfőnök, 1942-43-ban csehországi protektor.* vendégeskedünk. Holnap Friedrichshainben tartom utolsó beszédemet a választások előtt.

1928. május 19.

Tegnap este még két nagygyűlés Friedrichshainben. A feszültség a végsőkig fokozódott. Én megtettem a kötelességemet. Holnap meglesz a döntés. Gondolom, jó eredményt érünk el. Ma az SA-osztagunk teherautókon bejárja Berlint. Holnap van a választás napja. Teljesen elfáradtam. Véget ért a választási munka. Kisüt a nap. Bettge és von Behr kisasszonyokkal Potsdamba indulok. Ma este még bevetjük az SA-osztagot. Tele vagyok várakozással. Vajon mit hoz a holnap? Ma az SA-osztaggal végighajtottunk az ordítozó söpredék között. Nagyszerű menet volt. Ezek a fiatalok csodálatosak. A vörös Neukölln közepén kitűnő dolog volt! A fiúk csüngenek rajtam. Ma délután napfényben Potsdamba. Holnap még nehéz nap lesz, aztán megszületik a döntés!

1928. május 21.

Ez volt aztán a választási nap! Mindvégig, késő éjjelig zuhogó eső. Az irodában ültünk és énekeltünk. Este! Az első eredmények kiábrándítóak. De jönnek jobb hírek is később. A végén olyan fantasztikus számok, amelyek egyáltalán nem lehetnek igazak. Az emberek mintha megbolondultak volna! Mindenki ordít, nevet, ujjong és énekel. Nyolcvanan jelentkeznek a pártba felvételre. Az elmúlt hónapban több mint ötszázan. Győzelemittasan hordoznak végig a termen. Ennek éjjel egykor van vége. Még hajnali négyig ott maradunk és figyeljük az eseményeket. Egyre előnytelenebbek számunkra. A kommunisták és a szociáldemokraták példátlan sikert arattak.⁶ Az 1928 május 20-i választásokon a legerősebbnek a szociáldemokrata párt bizonyult (29,8%, 153 mandátum) A Német Nemzeti Néppárt (14,2%, 73 mandátum), azután a Centrum (12,1%, 62 mandátum) és a KPD, a kommunista párt következett (10,6%, 54 mandátum) A nácik a szavazatok 2,6%-ával 12 képviselői helyre szereztek jogot* A német nemzetiek katasztrofális vereséget szenvedtek. Az egészet még nem tudjuk áttekinteni. Berlinből csak részeredmények. Ma reggel valamivel világosabb a kép. Úgy gondolom, összejön a frakciónk a birodalmi gyűlésben. Kivárni! Ma este 10 felé már átlátjuk a dolgokat. Poroszországban nyolc képviselőnk van: Hinkler, Lohse, Münchmeyer, Ley, Haake, Kube, Kaufmann, Brückner. A birodalmi gyűlésbe tizenkét képviselőt küldünk, köztük vagyok én is. A nevek még nem véglegesek. De biztos megválasztották Eppet, Strassert, Fricket, S…-t, Federt, Göringet⁷ Göring, Hermann, az 1923-as náci puccskísérletben való részvétele miatt néhány évig külföldön élt, 1932-től a parlament elnöke, 1933-tól porosz belügyminiszter, majd miniszterelnök, rendőrfőnök, légügyi birodalmi biztos, 1936-tól a négyéves terv végrehajtásával megbízott felelős, 1937-től a Hermann Göring Művek elnöke 1946-ban, a nürnbergi nemzetközi bíróság ítéletét elkerülendő, a börtönben megmérgezte magát.*, Reventlow-t, Stöhrt, dr. Albrechtet, Wagnert (Baden) és Wagnert (Westfalen). Az utolsó még nem dőlt el. Szép siker, de mindnyájan megdolgoztunk érte. Nem jár érte köszönet. Máskülönben vigasztalan vagyok. A Német Nemzeti Néppárt, a DNVP katasztrofális vereséget szenvedett. A két baloldali párt meseszerűen megerősödött. Késhegyig menő küzdelem lesz. Depressziós lettem. Ez a szükségszerű reakció az utolsó hetekre. Csak nyugalomra és kikapcsolódásra vágyom. Aztán majd folytatódhat a színjáték!

1928. május 22.

Tehát birodalmi képviselő vagyok. Mentelmi jogom van. Ez a legfontosabb. Máskülönben megint a munka közepében vagyok. Ma hosszú megbeszélésem volt nyomdászunkkal, Schulzével. Az „Angriff”-et új üzleti alapra helyezzük. Ezzel a lap csak nyer, nagyobbak lesznek a propagandalehetőségeink. Schulzének nagyobb lesz az érdekeltsége, s levesz rólam egy sor pénzügyi gondot. Kint tiszta nyár. Mindjárt itt lesz Schweitzer. Virágeső. Pünkösdkor valószínűleg Weimarba megyek, körzeti napot szerveznek. Vajon látom-e majd Ankát?

1928. augusztus 13.

Kellemetlen hírek Berlinből. Összecsapások a „Vörös Front”-tal. A mi oldalunkon sok a súlyos sérült, köztük Jahn is. Sopánkodás a sajtóban. A vörösök irodájának ablakai betörve. Az SA nagy válságban. Stennes kilépett, és több Standartenführer is. A védelmi szövetségi válság, amit én már előre jeleztem, most kirobbant. De végre dönteni kell! Párt vagy védelmi szövetség, forradalom vagy reakció. Tegnap… találkoztam néhány remek SA-emberrel. Az erkélyemen üldögélek, és a „Michael”-en dolgozom. Előttem a hegyek déli napfényben.

1928. október 1.

Diadalmas nap volt. Szombaton kezdődött. Délután Hannah még nálam volt. Utána munkához láttam. Az iroda gyilkos üzem. Ki-be. A szónokok még nincsenek itt. Végre megérkezik Wagner és Heinz. Indulunk a gyűlésekre. Nem minden megy jól. Fél 9-től 11-ig beszélek, majd a gyűlések után hosszan tárgyalok Kubéval. Elképesztő fickó, és még szeretetreméltó is. Irány haza! Vasárnap reggel. Ki a reptérre. Pompás katonai bemutató folyik… von Pfeffer megtekinti. Szól a zene, tolong a tömeg. Gyorsan visszautazunk Berlinbe. Lichterfeldén elérjük a vonatot. Se vége, se hossza. Ezek a csodálatos ifjak! Határtalan lelkesedés. A városházán Steglitz vár. A tömeg – több tízezren lehetnek – emelt fővel énekli a Deutschlandliedet. Frenetikus ünneplés. Hitler üdvözli őket. A Sportpalastot a zsúfoltság miatt a rendőrség lezárta. Tizenötezer ember. Zene és szónoklatok. Rajtam kívül Kube, Reventlow, Heinz, Wagner mond beszédet. Vég nélküli lelkesedés, kint utcai csata a kommunistákkal. A sebesültek száma huszonhárom, közülük három súlyos. Remélhetőleg túl vagyunk a legrosszabbon. A teremben óriási izgalom. Úrrá leszek rajta, most már minden a program szerint folyik. Deutschlandlied! Vége! Kint feketéllik a tömeg. Énekel, kiabál, üvölt és ünnepel. Harc! A szívem majd kiugrik az örömtől. Meglátogatok egy sebesültet. Iszonyatos. De ezért tudom vállalni a felelősséget. Gyerünk innen! Kövek röpülnek. Pfujolnak és fütyülnek. Gyűlölet és szeretet. Nyugodtan ülök egy órát a barátaim társaságában. Milyen fáradt vagyok! Gyerünk haza! Át a hideg éjszakán. Ma hétfő van. Kiváló a sajtónk. Majdnem mindenki a mi oldalunkon, kivétel a teljesen zsidókézen lévő sajtó. Azonnal ismét munkához látok. Menetelünk! Éljen! A sajtó egész oldalas beszámolókat közöl a tegnapi napról, általában jókat, néhány írás kiemelkedő. Az egész Scher-konszern mellettünk van. Az úgynevezett nyilvánosságnak ma döntenie kell a legfontosabb kérdésben. Feszülten várom, hogy mi lesz. A rendőrség közleményei lustaságról és bénaságról tanúskodnak. Ma az újra megnyitott politikai iskolán tartok előadást. Témája: „Pirkadat vagy alkony?” Nagyon szép lesz. Távirat Weimarból: holnap találkozom Ankával Erfurtban. Természetesen nagyon örülök neki, hisz Anka még mindig tüneményes asszony! Egy perc nyugalom, aztán minden folytatódik tovább.

1928. október 16.

A „Zeppelin” léghajó 112 órai repülés után földet ért Lakehurst-ben. Mesés német teljesítmény. Büszkék lehetünk, hogy ehhez a néphez tartozunk. Tegnap délután megnéztem az Ila-kiállítást. Ismét határtalan tisztelet fogott el a német szorgalom és zsenialitás láttán. Ez a nép, még iga alatt sínylődve is, az első és a legalkotóképesebb a föld kerekén. Talán még jó is, hogy a politikában nem elég tehetséges. Úgy túlságosan nagy előnye lenne a többiekkel szemben. A külföldi kiállítók is egész jók. De azért Németország! S milyen primitív Oroszország, meg a többi új, kis öszvérország. Ez is indokolja, hogy alkotóképességünk birtokában szembeszálljunk az erkölcstelen rabszolgasággal. Este egy csomó megbeszélésem van. Schweitzer egy merész Rathenau-plakátot festett. A politikai iskolán Reventlow gróf az istenhit kérdéséről tart előadást. Kétkedve és nagy kérdőjellel a végén. A vallás terén jelentkező nagy ínséget ezzel még nem lehet megszüntetni. Mit jelent ma számunkra a kereszténység? A nemzetiszocializmus vallás. Már csak a vallásos lángész hiányzik, aki felrobbantja a régi, túlélt formákat és újakat teremt. A szertartás is hiányzik még. A nemzetiszocializmusnak egyszer Németország államvallásává kell válnia. Az én pártom az én egyházam, és azt gondolom, úgy szolgálom legjobban az Urat, ha teljesítem akaratát, és megszabadítom elnyomott népemet a rabszolgaság láncaitól. Ez az én evangéliumom.⁸ A fent kifejtettek nem harmonizáltak Hitler nézeteivel, aki úgy vélte, hogy a nép, a tömegek vallásos meggyőződésével a náci pártnak nem szabad szembekerülnie. Az egyházak megtörését és felszámolását a háború győzelmes lezárása utánra halasztotta.* És ha eközben ellenállásba ütközöm, mindegy, hogy mikor és hogyan, meg kell próbálnom megtörni azt. Így tisztáztam magamban a kérdést. Ma délután keresztapa leszek Schweitzerék-nél. Itt van a konfliktus. A szertartás még nincs megoldva. Kint napos, hideg, szép őszi idő van.

SaLa

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható   piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!