OROSZORSZÁG/KÍNA: Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán aláírta azt a törvényjavaslatot, amely arra kötelezi Oroszországot, hogy partnerével, Kínával együttműködve építsen holdbázist.
A kínai állami tulajdonú Global Times azzal dicsekedett, hogy Oroszország több mint 30 másik “országhoz és nemzetközi szervezethez” csatlakozott a Nemzetközi Holdkutató Állomás (ILRS) projektben, amelyek közül 20 aláírt valamilyen megállapodást a részvételük hivatalos formálására.
A Global Times nem nevezte meg a többi partnert, bár megemlítette, hogy Egyiptom és Bahrein újabb kínai küldetésre jelentkezett a Chang’e holdszondával. Egyiptom azon országok közé tartozott, amelyek érdeklődésüket fejezték ki, amikor Kína bemutatta 2021-es holdbázis tervét, Oroszország, Venezuela, Pakisztán, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Dél-Afrika, Thaiföld és Nicaragua mellett.
A kínai Chang’e-6 pilóta nélküli szonda június 2-án landolt a Hold túlsó oldalán, hogy talajmintákat gyűjtsön, így Kína a negyedik ország, amely az Egyesült Államok, Japán és India után landolt a Holdon.
A kínai állami média arról számolt be, hogy az Egyiptomot és Bahreint is magában foglaló Chang’e-7 kilövését 2026-ra tervezik, és a Hold déli sarkvidékét kutatja majd. Olaszország, Oroszország, Svájc, Thaiföld és az International Lunar Observatory Association nevű csoport is ígéretet tett arra, hogy rakományt biztosít a Chang’e-7 küldetéshez.
Kína azt reméli, hogy 2030-ra sikerül emberes holdraszállást elérni, 2035-re lerakni egy holdbázist a Hold déli sarkához közel, és 2045-re elérhetővé tenni a bázist. A holdbázist ugródeszkaként képzelték el a Marsra és azon túli küldetésekhez. . A bázist nyilvánvalóan a Hold felszínéről bányászott bazaltból építenék.
Kína az első nyilvános nyilatkozatai óta nemzetközi erőfeszítésként emlegette holdbázisprojektjét. A 2021-es holdbázis tervét bemutató animációs videó a NASA űrsiklójának felemelkedését mutatta be a bázisról.
A Global Times csütörtökön arról számolt be, hogy Kína és Oroszország partnersége döntően vezető szerepet tölt be az űrkutatásban az Egyesült Államok halványuló űrprogramjából:
Kína ismételt sikereivel a mélyűrkutatásban, nemzetközi együttműködésének kilátásai tovább bővülnek – mondta Wang Ya’nan, a pekingi Aerospace Knowledge főszerkesztője a Global Timesnak.
„Először is Kína rendkívül magas képességekről és megbízhatóságról tett tanúbizonyságot egy sor sikeres űrmisszió során. Ez előfeltétele egy jó partnerségnek, ahol gazdagabb minták és ideálisabb tudományos eredmények érhetők el” – jegyezte meg Wang.
Emellett Kína mindig is nyitott és inkluzív megközelítést tanúsított a nemzetközi együttműködésben, ami ritka a mai összetett globális környezetben – mondták a szakértők. Míg az Egyesült Államok a “kínai fenyegetés” retorikájával van elfoglalva az úgynevezett űrversenyben, Kína lépésről lépésre halad, és gazdag, konkrét eredményeket produkál – jegyezték meg.
Wang azt mondta, hogy Oroszország szovjet korszakában az asztrofizika és a kémia terén elért fejlődése Kína fejlett technológiájával és hatalmas ipari termelési kapacitásával párosul, hogy olyan szinergiát hozzon létre, amely “nagyobb, mint a részek összege”.
A Putyin által a héten aláírt megállapodásról 2022-ben tárgyaltak Oroszország és Kína. A törvényjavaslatot Oroszország érdekeinek szolgálatába állítóként terjesztették elő, mert „hozzájárulna Oroszország és Kínával fennálló stratégiai partnerségének erősítéséhez”, és megerősítené „Oroszország vezető szerepét a világűr kutatásában”. beleértve a holdkutatást és -kiaknázást.
Az orosz Roszkoszmosz űrügynökség és a Kínai Nemzeti Űrkutatási Hivatal (CNSA) közölte, hogy a közös projektben egy holdfelszíni bázist, egy keringő űrállomást és több, a Hold felszínét feltáró rovert is magában foglalnak. A Putyin által aláírt orosz törvény megismétli, hogy Kína és Oroszország vezeti a projektet, de más országok is részt vehetnek benne.
A Roszkoszmosz projektterve a kínainál rövidebb ütemtervet irányoz elő, a helyszínt várhatóan 2025-re választják ki, az építkezést a következő évben kezdik meg, a bázist pedig 2035-re kezdik üzembe helyezni.
FORRÁS: Global Times / RT.com / SpaceNews / HD
***