OROSZORSZÁG/UKRAJNA: Az orosz fegyveres erők az új S-500-as légvédelmi rendszer legalább egy ütegét telepítették a Krím-félszigeten. – mondta az ukrán katonai hírszerzés vezetője, Kyrylo Budanov. „Az orosz légvédelmi rendszert megerősítik” – mondta Budanov. „Ez teljesen nyilvánvaló és érthető. Megjelentek az S-500 legújabb elemei. Elvileg ez lesz a kísérleti alkalmazásuk, de ott (a Krím-félszigeten) már megjelentek” – jelentette be a Kyiv Independent lap szervere szerint a héten.
A hét elején az ukrán vezérkar közölte, hogy az ukrán hadsereg két S-300-as és S-400-as légvédelmi rendszerradart semmisített meg az elcsatolt Krím több területén. Egy héten belül ez volt a második támadás az orosz légvédelem ellen a Krím-félszigeten. Ukrajna állítólag egy S-400-as légvédelmi rakétaegységet talált el a félsziget északi részén fekvő Dzsankoj közelében, valamint a régebbi S-300-as rendszer két másik egységét nyugaton Csornomorszkij és Jevpatorija közelében.
Az S-500 „Prometheus” a legújabb S-400-ból származó mobil légvédelmi rendszer, amelynek fejlesztését 2010-ben (azaz 3 évvel az S-400 első hadműveleti bevetése után) kezdte az Almaz-Antej. Az S-500 fejlesztése jelentős késéseket szenvedett. Oroszország 2011-ben befejezettnek nyilvánította, de a sorozatgyártást 2014-ről 2017-re, majd 2021-re, legutóbb pedig 2025-re halasztotta. Mindenesetre 2021 szeptemberétől leszállították az első kísérleti akkumulátorokat a műszaki tesztek elvégzésére és az új rendszer megismertetésére. .
Orosz források szerint a rendszernek képesnek kell lennie ötödik generációs repülőgépek és alacsony pályán járó műholdak, valamint ballisztikus rakéták, sőt hiperszonikus cirkálórakéták befogására is.
Nyílt forrásból származó információk szerint egy univerzális nagy hatótávolságú légvédelmi rendszerről és egy nagy magasságú elfogó rendszerről van szó, melynek hatótávolsága 600 kilométer. A rendszer egyszerre 10 ballisztikus rakétát tud célozni, amelyek legfeljebb 7 kilométer/másodperc sebességgel repülnek (azaz interkontinentális ballisztikus rakéták – ICBM), valamint repülőgépek, helikopterek és cirkáló rakéták. Az ismeretek alapján az S-500 jellemzői jóval meghaladnák az S-400-ét. Az S-500-as célérzékelési hatótávolsága 200 kilométerrel hosszabb lenne, mint az S-400-é, azaz hozzávetőlegesen 800 kilométer, a maximális bevetési magasság pedig 200 kilométer, de más források 500 kilométeres hatótávolságról és 100 kilométeres maximális magasságról számolnak be. . Új generációs radarral való kapcsolat esetén az érzékelési hatótávolsága 2 ezer kilométerre nőne. Nyugaton azonban vannak kétségek, főleg a hiperszonikus rakéták megsemmisítését illetően. Úgy tűnik, hogy az S-500-ason soha nem végeztek ilyen típusú tesztet, annak ellenére, hogy Oroszországnak a Nyugattal ellentétben már aktív szolgálatban vannak hiperszonikus hordozói, és az ukrajnai háborúban is használják őket. Ezek a Ch-47M2 „Kinžal” és a 3M22 „Zircon”.
A hírek szerint az S-500-as helye Krímben ismeretlen, de valószínű, hogy Szevasztopol közelében telepítették kikötője védelmére, vagy a keleti részen a Kercsi-szoroson átívelő hidat és más, a közelében található katonai létesítményeket védték.
***
