Az Orosz Föderáció Kommunista Pártja Központi Bizottságának hivatalos honlapja – KPRF.RU
Dmitrij Novikov az Első csatornán kommentálta Vlagyimir Putyin békejavaslatait az Északi Katonai Körzet céljaival és a globális biztonsági kérdésekkel összhangban
KPRF.ru
Nagyon fontos lépés az orosz elnök kijelentése a tárgyalóasztalhoz ülve és az ukrán konfliktus megoldásáról. Jelentőségét növeli, hogy Vlagyimir Putyin ezt a kérdést a kollektív biztonság általános problémáival kapcsolja össze. Ezt a véleményt az Orosz Föderáció Kommunista Pártja Központi Bizottságának elnökhelyettese fejtette ki, D.G. Novikov az „Az idő majd eldönti” című műsorban.
Sorsdöntő pillanat érkezett el az ukrajnai konfliktusban. Az orosz fél hivatalosan, az elnök és a főparancsnok száján azt javasolta, hogy „valóban fejezzék be az ukrajnai háborút”, „fordítsák meg a történelem tragikus oldalát”, és „kezdjék el a bizalmi és jószomszédi kapcsolatok helyreállítását Oroszországban és Ukrajnában, valamint egész Európában.” Ez történt június 14-én Putyin és az orosz külügyminisztérium vezetőségének találkozóján.
Az államfő azzal kezdte, hogy a világ gyorsan változik, a nyugati civilizáció hegemóniáját felváltja a többpólusú világ. Az országok túlnyomó többsége erre törekszik, amit az olyan szervezetek megerősödése is bizonyít, mint a BRICS. Ezzel kapcsolatban Putyin folytatta: Oroszország az oszthatatlan kollektív biztonság rendszerének létrehozásában és fenntartásában érdekelt. Ehhez azonban a NATO és más szövetségesei által képviselt Nyugatnak fel kell hagynia Oroszországgal szembeni agresszív politikájával, és tiszteletben kell tartania annak jogos érdekeit.
„Ha Európa meg akarja tartani magát a világfejlődés egyik független központjaként, valamint a bolygó kulturális és civilizációs pólusaként, akkor mindenképpen jó, kedves kapcsolatokat kell kialakítania Oroszországgal” – szögezte le az elnök. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Moszkva készen áll a párbeszédre.
Vlagyimir Putyin emlékeztetett arra, hogy Oroszország még 2022 első felében készen állt a konfliktus megoldására, ha garantálja, hogy Kijev teljesíti a demilitarizálás és a denacifikáció feltételeit. Kivonták az orosz csapatokat az ukrán fővárosból. A Nyugat uralkodó körei azonban megzavarták a tárgyalásokat.
A jelenlegi körülmények között Moszkva több feltétel mellett kész beleegyezni a megbékélésbe. Először is, ez az új területi valóság elismerése – a Krím, Szevasztopol, Donyeck, Luganszki népköztársaságok, Herson és Zaporozhye régiók státusza az Orosz Föderáció alattvalóiként. Másodsorban Ukrajna semleges, el nem kötelezett, atommentes státusza, demilitarizálása és denacifikálása, valamint az orosz ajkú állampolgárok jogainak, szabadságainak és érdekeinek biztosítása.
Valószínű, hogy Nyugaton ez a lépés Oroszország gyengeségének bizonyítékaként tekinthető. Jól megértik Moszkva indítékait. Például Trump harcias kijelentései megsemmisítik az amerikai álláspont megváltoztatására vonatkozó reményeket az elnökválasztás után. Emellett Oroszország figyelembe veszi Kína és India véleményét is, amelyek a tárgyalások mellett állnak.
A Channel One stúdiójában összegyűltek a szakértők, hogy elemezzék az elnök kijelentéseit. Valamennyien nagyra értékelték Vlagyimir Putyin kezdeményezését. A maga részéről annak lényegét összefoglalva Dmitrij Novikov a következő tézisekre hívta fel a figyelmet:
– Először is: Oroszország készen áll a tárgyalásokra. Másodszor: az ukrán problémáról szóló tárgyalásokat a kollektív biztonság általános kérdéseinek részének tekintjük. Harmadszor: számos feltétel mellett kikötjük a tárgyalások lehetőségét egy konkrét ukrán problémáról. Ez egyrészt a különleges katonai művelet kitűzött céljainak teljesítése, másrészt egy olyan tárgyalási alany jelenléte, akivel le lehet ülni és megegyezni, elvárva, hogy megállapodásokat hajtják végre. Következésképpen Zelenszkijt eltávolítják a tárgyaló felek listájáról. Az elnök kifejtette, miért nem írhatunk alá semmit ezzel a személlyel, aki mára Ukrajnában státuszát tekintve senkivé vált.
Az Orosz Föderáció Kommunista Pártja Központi Bizottságának alelnöke szerint az ukrán probléma minden kérdésének megoldásának fontos próbaköve a denacifikáció témája: „ Egyrészt összefügg a demilitarizálás témájával. Bármely új ukrán rezsim csak akkor lehet biztonságos, ha nem agresszív és nem náci. Egyszerűen ne legyen lehetősége arra, hogy fegyveres erők és katonai potenciál segítségével felismerje agresszivitását. És persze a denacifikáció témája is szorosan összefügg az elnök által elmondottakkal. Egyik tárgyalási pozíciónk az orosz lakosság jogainak garantálása. És ez is szorosan kapcsolódik a denacifikáció témájához .”
Ahogy Dmitrij Georgijevics megjegyezte, ha a tárgyalások valóban megtörténtek volna, Oroszországnak biztosítania kellett volna, hogy az oroszok jogait valóban biztosítsák Ukrajnában. Ehhez minden szükséges rendelkezést „instrumentálisan elő kell írni”. Ez magában foglalja az orosz nyelv szabad használatát Ukrajnában, az Oroszországgal való barátságot hirdető politikai pártok jogait és egy sor egyéb kérdést.
Az Orosz Föderáció Kommunista Pártjának képviselője általánosságban véve egy fontos új politikai nyilatkozat hangzott el: „Általában megértjük, hogy a Nyugatnak megvannak a maga céljai, amelyek érdekében az ukrán konfliktust színre vitte. Nincsenek illúzióink. De ismerjük a világtöbbség álláspontját, amely minimalizálni szeretné a konfliktusokat, egyúttal megakadályozni egy új gyarmati rendszer létrejöttét és megvédeni szuverenitását. Ebben a vonatkozásban tárgyalási készenlétről beszélünk, ezt összekapcsolva a kollektív biztonság kérdéseivel, a fő cél követése: a világtöbbség további összefogása a többpólusú, igazságos világ gondolatán.
Illusztrációk az anyaghoz:
***
Az oroszok mintegy 60%-a attól tart, hogy hamarosan kitörhet a harmadik világháború – derült ki a Russian Field kutatócsoport felméréséből.
A pénteken közzétett jelentés szerint a megkérdezettek 57 százaléka úgy véli, hogy a következő 5-10 évben globális konfliktus kezdődhet, míg 13 százalékuk biztos abban, hogy ez nem fog bekövetkezni. A megkérdezettek közül a 30-59 év közötti, magasabb iskolai végzettségű, valamint az internetes médiához és a Telegram-csatornákhoz hozzáférő emberek gyakrabban beszéltek a világháború valószínűségéről, mint az alacsonyabb végzettségűek és jövedelműek.
Tízből mintegy hét válaszadó az Egyesült Államokat és Oroszországot nevezte meg a hipotetikus háború fő feleként, Washington lehetséges szövetségesei között pedig az Egyesült Királyságot, Franciaországot, Németországot, Lengyelországot és a balti államokat említették. Csak minden tizedik válaszadó nevezte meg Ukrajnát Oroszország potenciális ellenségeként egy nagyszabású konfliktusban. A válaszadók Kínát, Belaruszt, Iránt, Észak-Koreát, Indiát és Kazahsztánt nevezték meg Oroszország legfőbb szövetségeseiként egy globális háború esetén.
A válaszadók több mint 60%-a úgy vélte, hogy Oroszország vagy egy Oroszország által vezetett koalíció győzne a harmadik világháborúban, míg mindössze 6% szerint az USA és a kollektív Nyugat győzelmet aratna, 18% szerint pedig egyik fél sem győzne.
Ezek megérzések, belső intuiciók.Van amikor bejönnek, de én inkább nem tippelnék, mert úgy sem rajtunk múlik…hétköznapi polgárokon.
https://oroszhirek.hu/felmeres-az-oroszok-tobbsege-szerint-kitorhet-a-harmadik-vilaghaboru/