A Hold túlsó oldaláról összegyűlt értékes kőzeteket és port cipelve a kínai Chang’e-6 holdszonda felszállója hivatalosan is útnak indult vissza a Földre, a cél felé, hogy értékes kőzetet és talajt visszajusson erről a vidékről a Földre. először a történelemben.
A Global Times kedden a Kínai Nemzeti Űrügynökségtől (CNSA) értesült, hogy a 3000 newtonos hajtóművel körülbelül hat percig tartó hajtás után a Chang’e-6 felszállója felemelkedett a Hold felszínéről, és az előre beállított holdpályára állt. siker kedden 7:38-kor.
A kínai mitológiában egy holdistennőről elnevezett és az évtizedes űrprogramban a hatodik holdszonda vasárnaptól hétfőig mintagyűjtő küldetést végzett a Déli-sark-Aitken-medencében, a Hold túlsó oldalán, egy intelligens és gyors divat, a CNSA szerint.
Noha Kína nagy sikeraránya a holdszondák küldetésében még a példátlan eredményeket is rutinszerűvé teszi, az ország állandóan fejlődő űrtechnológiája az összeszedett, módszeres megközelítésen keresztül támasztja alá ezt a sikert – mondta Kang Guohua, a Nanjingi Repüléstechnikai Egyetem repüléstechnikai professzora. és az Astronautics – mondta kedden a Global Timesnak.
Kang kiemelte a kínai Queqiao-2 közvetítőműhold jelentőségét is a példátlan bravúrban, mondván, hogy ez az egyetlen mélyűrrelé kommunikációs hálózat a világon, és a keddi eredmények bizonyították hatékonyságát és képességeit. A Queqiao, szó szerint azt jelenti, hogy Szarka-híd, szintén a kínai népmeséből származik, ahol a szarkák hidat alkottak, hogy lehetővé tegyék az elvált párok kommunikációját a Tejúton.
A mintavételi és tárolási folyamat során kínai kutatók földi laboratóriumokban a Queqiao-2 reléműhold által visszaküldött adatok alapján szimulálták a mintavételi terület földrajzi modelljét. Ez a szimuláció kritikus támogatást nyújtott a döntéshozatalhoz és a mintavételi folyamat különböző szakaszainak működéséhez – értesült a Global Times.
A szonda leküzdötte a Hold túlsó oldalán fellépő magas hőmérséklet okozta jelentős kihívásokat, és sikeresen végrehajtotta a mintavételi folyamatot, amely jelenlegi küldetésének alapvető feladata. Két módszerrel – fúróval fúrással és felületgyűjtéssel robotkarral – lehetővé tette az automatizált, változatos mintavételt több ponton, küldetésenként bennfentesek számára.
Pang Zhihao vezető űrszakértő a Global Timesnak elmondta, hogy összehasonlítva a Chang’e-5 misszióval, amely a Hold közeli oldalán végzett mintavételt, ugyanazt a feladatot a túlsó oldalon végrehajtani nagyobb kihívásokat jelentett.
A közvetítő kommunikáció időbeli korlátai miatt a Chang’e-6 időablakát a Chang’e-5 esetében 21 óráról 14 órára csökkentették. Ennek megoldására a Chang’e-6 javította a mintavételi hatékonyságát az intelligens és gyors mintavételi technológia továbbfejlesztésével a túloldalon, javítva a mintavételi folyamat autonómiáját és hatékonyságát, magyarázta Pang.
A Chang’e-6 leszálló különböző műszerekkel van felszerelve, többek között ereszkedő kamerával, panoráma kamerával, holdi talajszerkezet-érzékelővel és holdi ásványi spektrométerrel.
Ezek a zökkenőmentesen bekapcsolt műszerek tervezett tudományos vizsgálatokat hajtottak végre. Döntő szerepet játszottak olyan feladatok elvégzésében, mint a Hold felszínének morfológiájának és ásványi összetételének vizsgálata, valamint a Hold sekély felszín alatti szerkezetének kimutatása.
Mielőtt a szonda mintákat fúrt volna, a holdi talajszerkezet-detektor elemezte a mintavételi területen a felszín alatti szerkezetet, értékes adatokat szolgáltatva a mintavételi folyamathoz.
A felszíni mintavételt követően a Chang’e-6 leszállóegység által szállított kínai nemzeti zászlót sikeresen kibontották a Hold túlsó oldalán, ami Kína első dinamikus nemzeti lobogójának a Hold túlsó oldalán való megjelenítését jelentette.
“A nemzeti zászló hazafias lelkesedést ébreszt a kínaiak körében szerte a világon. Azt hiszem, az emberek országszerte alig várják a képet, és büszkék nagy hazánkra” – mondta Zhou Changyi, a Chang’e-6 szonda főtervezője. rakomány alrendszer és a Kínai Tudományos Akadémia alá tartozó Nemzeti Űrtudományi Központ kutatója.
A Chang’e-6-on látható nemzeti zászlót kutatók készítették bazaltolvadék-húzó technológiával több mint egy év kemény munka után.
“Erősebb korrózióállósággal, magas hőmérséklettel, alacsony hőmérséklettel és más kiváló tulajdonságokkal rendelkezik” – mondta Zhou kedden a Global Timesnak.
Mivel a Hold felszíne gazdag bazaltban, ha a jövőben holdbázist építünk, nagy valószínűséggel bazaltot kell rostká alakítanunk az építőanyagok előállításához – árulta el Zhou.
A Földről történő kilövésekkel ellentétben a Chang’e-6 felszálló nem rendelkezett rögzített kilövőtorony rendszerrel. Ehelyett a leszállóegység „ideiglenes toronyként” szolgált a küldetés bennfentesei szerint.
A felszálló fellövése a Hold túlsó oldaláról nagyobb kihívást jelentett a Chang’e-5 küldetéshez képest, mivel közvetlenül nem kapott földi irányítási támogatást, és a Queqiao-2 relé műholdra és saját speciális szenzoraira kellett támaszkodnia az autonóm helymeghatározáshoz, ill. attitűd határozottság.
A gyújtás és felszállás után az emelkedő függőleges emelkedési, helyzetbeállítási és pályabeillesztési fázisokon ment keresztül,sikeresen belép az előre meghatározott holdpályára.
Az emelkedés és a pályabeillesztés fázisában minden műveletet autonóm módon hajtott végre az intelligens rendszer. A kínai navigációs és vezérlőrendszer rendkívül stabil és precíz volt, bizonyítva az állami tulajdonú CASC által kifejlesztett navigációs vezérlőrendszer kiválóságát és stabilitását – mondta Pang.
Nemzetközi erőfeszítések
A Chang’e-6 leszállóegység fedélzetén lévő nemzetközi rakományok, köztük az Európai Űrügynökség (ESA) negatív ionjai a Hold felszínén (NILS) és a francia holdi radondetektor, megfelelően működtek, és elvégezték tudományos feladataikat – áll a CNSA közleményében. közölte kedden a Global Timesnak.
A francia holdi radondetektor a Föld-hold transzfer, a Hold körüli keringés és a Hold felszíni szakaszában működött. Az ESA holdfelszíni negatív ionanalizátora a Hold felszíni szakaszában működött.
Ezenkívül a leszállóegység tetejére szerelt olasz lézeres retroreflektor pozícióellenőrző pontként szolgál a távolságmérésekhez a Hold túlsó oldalán – közölte a CNSA.
Josef Aschbacher, az ESA főigazgatója a Chang’e-6 küldetéshez gratulált kedd reggel X-en: “Hihetetlen! Gratulálok a Kínai Nemzeti Űrügynökségnek a Chang’e-6 küldetés eddigi figyelemre méltó sikeréhez. .”
“Csodálatos teljesítmény, amiért az ESA hálás és büszke, hogy részt vehet a NILS eszközzel és a földi állomás ESTRACK hálózatának támogatásával” – olvasható az X bejegyzésben.
Az ESA nyomkövető állomáshálózata – az ESTRACK – a földi állomások globális rendszere, amely kapcsolatot biztosít a pályán lévő műholdak és az ESOC, a németországi darmstadti Európai Űrműveleti Központ között – olvasható az ESA honlapján.
Ezután a felszálló találkozik és kiköt a holdpályán várakozó keringő-visszatérő kombinációval. A holdminták a visszatérőhöz kerülnek.
A keringő-visszatérő kombináció ezután a Hold körüli pályára fog repülni, és megvárja a megfelelő pillanatot, hogy visszatérjen a Földre. A Föld közelében a visszatérő visszatér a légkörbe a holdmintákat szállítva, és a tervek szerint az észak-kínai Belső-Mongólia autonóm régióban található Siziwang Banner leszállóhelyen fog leszállni.
Május 3-án felbocsátották a Chang’e-6 szondát. Miután megtapasztalta a holdpálya beilleszkedését, valamint a leszálló-felszálló és a keringő-visszatérő kombináció szétválását, június 2-án sikeresen landolt a Déli-sark-Aitken-medence előre kiválasztott leszállóhelyén a Hold túlsó oldalán
. a Holdon nehéz. Az elmúlt évben próbálkozó öt robot leszálló közül csak kettőnek sikerült.
Mindkét sikeres leszállóegységet a nemzeti űrügynökségek küldték – az indiai és japán űrügynökségek –, bár a SLIM nevű japán szonda hajtóműhibát szenvedett, és fejjel lefelé landolt.
A BBC keddi jelentésében üdvözölte Kína bravúrját, miközben azt mondta, hogy a tudósok világszerte izgatottan várják, hogy Kína milyen mintákat gyűjthet. A szonda a Hold legrégebbi kőzeteit kinyerheti a déli sarkán található hatalmas kráterből.
“Mindenki nagyon izgatott, hogy megpillanthatjuk ezeket a kőzeteket, amelyeket még soha senki nem látott” – magyarázza John Pernet-Fisher professzor, aki a Manchesteri Egyetem holdgeológiájára specializálódott.
“Segítene megválaszolni azokat az igazán nagy kérdéseket, mint például, hogyan keletkeznek a bolygók, miért képződnek kéregek, mi a víz eredete a Naprendszerben?” – mondta a professzor.
***
