Hszi Csin-ping kínai elnök május 5. és 10. között állami látogatást tesz Franciaországban, Szerbiában és Magyarországon Emmanuel Macron, a francia köztársasági elnök, Aleksandar Vučić, a szerb köztársasági elnök, valamint Sulyok Tamás köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök meghívására. Magyarország – jelentette be hétfőn Hua Chunying, a külügyminisztérium szóvivője, egy utazás, amely a szakértők szerint várhatóan alakítja majd Kína és Európa kapcsolatainak jövőjét.
A látogatások azt mutatják, hogy Kína és Európa egyaránt arra törekszik, hogy feltárja az együttműködés terét és kilátásait egy olyan korszakban, amikor a nagyhatalmi stratégiai verseny kiéleződik és a geopolitika visszatér – jegyezték meg kínai és európai szakértők.
A látogatások lendületet adnak a Kína-Európa kapcsolatok további fejlődéséhez, megmutatva, hogy a két fél képes fenntartani a pozitív interakciókat és a hagyományos geopolitikán túlmutató, kölcsönösen előnyös együttműködést – mondták a szakértők.
Ez lesz az idei első tengerentúli körútja a kínai elnöknek. Szintén ez az első alkalom, hogy a kínai csúcsvezető közel öt éve Európába látogat. Hangsúlyozza azt a tényt, hogy a kínai vezetés nagy jelentőséget tulajdonít Európának, és kiemeli Kína kiemelkedő pozícióját globális stratégiájában és külgazdasági politikájában Európának, Xin Hua, a Sanghaji Nemzetközi Tanulmányok Egyetem Európai Uniós Tanulmányok Központjának igazgatója és professzor , mondta a Global Timesnak.
Xi franciaországi látogatása öt év óta először, mivel idén ünnepli a Kína és Franciaország közötti diplomáciai kapcsolatok 60. évfordulóját. Januárban elindult a kulturális turizmus francia-kínai éve, és mindkét országban rendezvénysorozattal ünneplik a kulturális együttműködést.
Pierre Picquart, a Párizs-VIII Egyetem geopolitikai és humánföldrajzi szakértője a Global Timesnak elmondta, hogy Franciaország nagy hagyománya a diplomáciában és a nemzetközi kapcsolatok iránti nyitottságban, valamint korán felismerte Kína gazdasági potenciálját, mint bővülő piacot. fontos kereskedelmi partnere Franciaország lett az első nagy nyugati ország, amely diplomáciai kapcsolatokat létesített Kínával.
Mivel Franciaország jelentős hatással van Európa és Kína kapcsolataira, “azzal, hogy Franciaországot választotta európai körútja első állomásának, Xi elnök határozott üzenetet küld a Kína-Európa együttműködés fontosságáról, valamint a multilateralizmus és a párbeszédes diplomácia iránti elkötelezettségéről”. – mondta Picquart.
A francia elnök diplomáciai tanácsosával, Emmanuel Bonne-nal folytatott szombati telefonbeszélgetésben Wang Yi kínai vezető diplomata kijelentette, hogy Kína készen áll a Franciaországgal folytatott magas szintű eszmecserék megerősítésére, az államfői diplomácia vezető szerepének átadására, és hozzátette. új konnotációkat jelent a két ország közötti átfogó stratégiai partnerséghez.
Lin Jian, a kínai külügyminisztérium szóvivője hétfőn szerint Xi megbeszélést folytat Macron francia elnökkel, hogy mélyreható eszmecserét folytasson a Kína-Franciaország kapcsolatokról, a Kína-EU kapcsolatokról, valamint a kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi és regionális hotspotokról.
Kína alig várja, hogy ezen a látogatáson keresztül együttműködjön Franciaországgal, hogy továbbvigye jó hagyományainkat, elfogadja a jövőt, és tovább erősítse a politikai kölcsönös bizalmat, a szolidaritást és az együttműködést, hogy közösen emelhessük átfogó stratégiai partnerségünket, lendületet adhassunk egy szilárd és stabilnak. Kína és az EU kapcsolata, és új módon járuljon hozzá a globális békéhez, stabilitáshoz és fejlődéshez – mondta Lin.
Zhao Yongsheng, a pekingi Nemzetközi Üzleti és Gazdaságtudományi Egyetem Francia Gazdasági Tanulmányi Központjának igazgatója a Global Timesnak elmondta, hogy a látogatás során Kína és Franciaország számos együttműködési megállapodást írhat alá olyan területeken, mint az atomenergia és a mezőgazdaság.
A Reuters értesülései szerint a francia Airbus tárgyalásokat folytat Kínával egy lehetséges nagy repülőgép-megrendelésről.
Xi Szerbiába és Magyarországra is ellátogat.
A Kína-Szerbia partnerséget gyakran a kiválóság paradigmájaként emlegetik Kína és a kelet-közép-európai országok, valamint a BRI együttműködési keretein belül. A Szerbiával való barátság a volt Jugoszlávia országaival való kapcsolatra vezethető vissza. Mindkét fél önálló fejlődési utat járt be, és számos nemzetközi ügyben osztoznak a közös pontokon.
Xi szerbiai útja során, nyolc év óta először, megbeszéléseket folytat Vučić szerb elnökkel, hogy eszmét cseréljen a kétoldalú kapcsolatokról, valamint a kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi és regionális hotspot-kérdésekről, valamint megvitassa a Kína-Szerbia kapcsolat fejlesztését, és felvázolja a jövőbeni irányt. a kétoldalú kapcsolatokért – mondta Lin.
Zivadin Jovanovic, a Belgrádi Fórum az Egyenlők Világáért elnöke, aki 1998 és 2000 között a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság külügyminisztere volt, a Global Timesnak elmondta, hogy a jövőbeni együttműködésre vonatkozóan számos új megállapodás aláírása várható. Xi látogatása során az együttműködés új szakaszát nyitja meg, amely innovációt és a stratégiai átfogó partnerséghez illeszkedő magas színvonalú szabványokat tartalmaz.
A magyarországi látogatás egybeesik a Kína-Magyarország diplomáciai kapcsolatok 75. évfordulójával. A látogatás során Hszi megbeszélést folytat Sulyok elnökkel és Orbán miniszterelnökkel a Kína-Magyarország kapcsolatokról és a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekről. Ez a mérföldkőnek számító látogatás új magasságba emeli a kétoldalú kapcsolatokat, új fejezetet nyit a Kína-Magyarország barátságban és együttműködésben, lendületet ad a Kína-EU kapcsolatoknak, és stabilitást és pozitív energiát ad a viharos világnak – mondta Lin.
Szijjártó Péter, a múlt héten Pekingbe látogató magyar külügyminiszter a Global Timesnak adott exkluzív interjújában a Kína-Magyarország együttműködést sikertörténetként említette, amelyet folytatni kell. Úgy véli, hogy Hszi közelgő látogatása választ ad arra az erőfeszítésre és energiára, amelyet Magyarország a Kínával való kapcsolatának javítása érdekében tett.
Horváth Levente, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának igazgatója, a Magyar Központi Bank elnökének főtanácsadója a Global Times-nak elmondta, hogy Xi látogatása során Kína és Magyarország jelenlegi átfogó stratégiai partnersége új, magasabb szintre emelkedhet. minőségi szint.
Kiterjedt elkötelezettség, enyhülő aggodalmak
Macron francia elnök, aki megígérte, hogy hivatali ideje alatt évente legalább egyszer ellátogat Kínába, tavaly Kínába látogatott. Vučić szerb államfő és Orbán magyar miniszterelnök volt azon külföldi államfők között, akik tavaly októberben Pekingben vettek részt a harmadik Nemzetközi Együttműködési Fórumon.
Az idei év eleje óta Kína és az EU közötti magas szintű kötelezettségvállalások szélesebb sorozata figyelhető meg.
Januárban Alexander De Croo belga miniszterelnök hivatalba lépése óta első kínai útjára indult, és számos együttműködési dokumentumot írt alá Kínával a gazdaságról, a kereskedelemről, a mezőgazdaságról és az élelmiszerekről. Március végén Mark Rutte holland miniszterelnök munkalátogatást tett Kínában, amelynek során kifejezte hajlandóságát a partnerség elmélyítésére olyan területeken, mint a gazdaság és a kereskedelem. Áprilisban Olaf Scholz német kancellár Kínába utazott, három szövetségi miniszter és egy üzleti delegáció kíséretében. A hírek szerint Giorgia Meloni olasz miniszterelnök is Kínába látogat még idén.
Szijjártó magyar külügyminiszter „képmutatónak” tartja egyes európai országok Kínával szembeni fellépését.
“Szerintem mindenki a szíve mélyén tudja, hogy Kína óriási esélyt kínál, de sokan egyszerűen nem elég bátrak ahhoz, hogy nyíltan beszéljenek róla, mert a liberális mainstream elvárásai némileg teljesen mások” – mondta.
Úgy tűnik, hogy a “liberális mainstream” az a kockázatmentesítő narratíva, amelyet az Európai Bizottság javasolt Kínával kapcsolatos politikai keretében tavaly, amely azóta divatos szóvá vált, amely Washington “Kínától való elszakadása” retorikáját visszhangozza. Mindazonáltal az EU által Kínával szembeni „kockázatmentesítési” intézkedések megsértették a Kínával fennálló kapcsolatait.
Tavaly az EU szubvencióellenes vizsgálatot indított a Kínából érkező elektromos járművek behozatalával kapcsolatban. A közelmúltban az Európai Bizottság vizsgálatot indított az orvostechnikai eszközök kínai közbeszerzése ügyében, miután februárban példátlan vizsgálatot indítottak egy kínai vonatgyártó ellen, amely állítólagos támogatásokat használt fel az európai beszállítók alákínálására.
Yanis Varoufakis, Görögország volt pénzügyminisztere, jelenleg az Athéni Egyetem közgazdasági professzora úgy tekint az EU-ra, mint egy elkényeztetett gyerekre, aki nem ismeri el téves alulbefektetéseit, de Kínát hibáztatja.
“Az EU kereskedelmi akadályokkal játszik a nagyon zöld technológiák (pl. napelemes, elektromos járművek) behozatala előtt, amelyekre égető szüksége van a zöld átálláshoz, és amelyeknek nincs kapacitása a gazdaságos előállításához Európában” – mondta Varoufakis a Globalnak. Times.
Sajtóértesülések szerint az EU a legnagyobb kedvezményezettje a kínai elektromos járműveknek, és Kína elektromos jármű-exportjának közel 40 százalékát adja. Wang Wentao, Kína kereskedelmi minisztere április eleji franciaországi útja során kijelentette, hogy alaptalanok az Egyesült Államok és Európa „túlkapacitással” kapcsolatos vádjai a kínai elektromos járművekkel kapcsolatban.
Xin Hua, a kínai szakértő rámutatott, hogy az elektromos járművek terén bizonyos fokú verseny van Kína és Európa között, ami normális. Ha Európa továbbra is fenntartja a gazdasági globalizáció és a kereskedelem liberalizációjának koncepcióját, nem kell túl sokat aggódnia Kína elektromos járműipara miatt. Gazdasági és kereskedelmi szinten, bár Kína és az EU között verseny van, összességében az együttműködésből származó előnyök mindkét fél számára sokkal nagyobbak lesznek, mint azok az előnyök, amelyekért a két fél verseng. Ezért Európának Kínára inkább lehetőségnek, mint kihívásnak kell tekintenie – jegyezte meg Xin.
Úgy véli, hogy Hszi közelgő látogatása bizonyos mértékig enyhítheti Európa Kínával kapcsolatos aggodalmait, és enyhítheti Európa azon tendenciáját, hogy „kockázatmentesítse” Kínát.
Washington messziről néz
Macron tavalyi kínai útja során a tajvani kérdés “stratégiai autonómiájára” való felszólítását sok Kína-figyelő racionális és független gondolkodásnak tartotta, és heves vitákat váltott ki Európán belül is.
Csütörtökön ismét erősebb, integráltabb európai védelemért folyamodott, és kijelentette, hogy a kontinens nem válhat az Egyesült Államok vazallusává, ahogy a párizsi Sorbonne Egyetemen tartott beszédében felvázolta a független Európára vonatkozó vízióját.
Kijelentései akkor hangzottak el, amikor a kontinens még mindig az orosz-ukrán konfliktusba süllyedt, ami egy „saját maga alkotta csapda”, amelyből Európa nem képes kivonni magát, ahogy Varoufakis mondta.
Az Európai Beruházási Bank szerint az ukrajnai válság megzavarta a kereskedelmet, és súlyosbította az inflációt az olyan alapvető termékek esetében, mint az energia, az élelmiszerek és a fémek Európában.
A Politico hírszervezet arról számolt be, hogy Xi elnök európai körútját szorosan figyelemmel fogják kísérni Washingtonban. Varoufakis úgy véli, hogy a látogatás lehetőséget kínál az európai kormányoknak annak bizonyítására, hogy megőrizték a képességüket arra, hogy országaik érdekeit nézzék, ahelyett, hogy követnék Washington utasításait.
Sun Keqin, a China Institutes of Contemporary International Relations kutatója a Global Timesnak elmondta, hogy az orosz-ukrán konfliktus ráébredt arra, hogy Európa nagymértékben függ az Egyesült Államoktól, és ez a transzatlanti kapcsolat veszélyeztette Európa Kína-politikáját. Ha Európa továbbra is követi az Egyesült Államokat, hogy Kínát biztonsági és ideológiai szempontból szemlélje, és konfrontatív megközelítést alkalmaz Kínával szemben, akkor nem kerüli el az USA vazallusának sorsát.
“Európa továbbra is megőriz bizonyos fokú autonómiát” – mondta Sun, hozzátéve, hogy a Kínával folytatott gazdasági és kereskedelmi együttműködés, valamint a közös globális kihívások bizonyítja Európa felelősségét a világ egyik fő pilléreként.
forrás: globaltimes-cn
(idézet: A Nagy Összeesküvés – Szikra) – AZ AMERIKAI „ANTIKOMINTERN” 2